Újra beszélt Von der Leyen és Magyar Péter: három konkrét feladatot szabtak a befagyasztott milliárdokért

Vasárnap reggelre sem érkezett hivatalos megerősítés arról, hogy a Tisza Párt jogi igazgatója, Melléthei-Barna Márton lenne a párt jelöltje az igazságügyi miniszteri posztra. A sajtóban keringő információt maga az érintett sem kívánta kommentálni, mondván, sokféle hír kering most, és erről biztosan nem ő hoz döntést.

– írta a Telex.

A jogi igazgató szerint nincs semmi különös abban, hogy helyet kapott a delegációban, hiszen két éve vezeti a párt jogi csapatát, és a párt listájáról képviselői mandátumot is szerzett.

Pályafutását egy washingtoni emberi jogi szervezetnél kezdte, majd a Freshfields Bruckhaus Deringer és az Oppenheim nemzetközi ügyvédi irodáknál dolgozott versenyjogi és kereskedelmi jogi területen, mielőtt 2020-ban saját irodát alapított.

Már a kezdetektől csatlakozott a párthoz, az első tíz belépő egyike volt, amikor Magyar Péter 2024 áprilisában átvette a Tisztelet és Szabadság Pártot.

A 2024-es választások előtt ő volt a párt delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban, tavaly pedig átvette a jótékonysági akcióiról ismert Legyél a Változás Egyesület vezetését.

Jogi igazgatóként több fontos ügyben képviselte Magyar Pétert és a pártot. Az ő irodája járt el például a Magyar Nemzet és a Ripost ellen indított sajtóperekben, amelyeket a bíróság helyreigazításra kötelezett, miután azt állították, hogy a Tisza adóemelésre készül.

Tavaly nyáron a kormányközeli média korábbi munkahelyei alapján próbálta összekapcsolni Soros Györggyel és az ukrán kormányzattal.

Azt írták, „komoly nemzetközi jogász hálózat rajzolódik ki a Tisza Párt mögött, amelynek szálai egészen az ukrán kormányzatig és Soros Györgyig érnek”. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támadás visszafelé sült el, mivel korábban volt felesége, Varga Judit is a Freshfields irodánál dolgozott, és Melléthei-Barna éppen az ő helyét vette át. Magyar Péter szerint

A magyar felnőtt lakosság több mint fele, közel 55 százaléka helyesli, hogy az Orbán-kormány alatt kinevezett közjogi méltóságok, például a köztársasági elnök vagy a Kúria elnöke, mondjanak le tisztségükről – derül ki a Népszava által ismertetett Europion-felmérés szerint. Míg ez a kérdés mélyen megosztja a politikai táborokat, egyetlen célban szinte teljes a nemzeti konszenzus: a befagyasztott uniós források megszerzése. A felmérés apropóját Magyar Péter szerdai, a közmédiában (Kossuth Rádió, M1) adott, nagy port kavart interjúi adták. A Tisza Párt vezetője az M1 stúdiójában azzal kezdte a beszélgetést:

A kutatás szerint a válaszadók 49 százalékának tetszett a határozott fellépés, a Tisza-szavazók 82 százaléka pedig kifejezetten pozitívan értékelte. Ezzel szemben a Fidesz-táborban tízből heten, a Mi Hazánk szavazóinak pedig 55 százaléka túlságosan ellenségesnek tartotta a hangnemet. A közjogi méltóságok lemondatását a Tisza Párt szavazóinak 94 százaléka támogatja, miközben a fideszesek közel 70 százaléka elveti azt. A teljes lakosságot tekintve a támogatók 55 százalékos táborán belül 42 százalékpontot tesznek ki azok, akik teljes mértékben helyeslik a követelést. Az ellenzők aránya 31 százalék, míg 14 százalék bizonytalan a kérdésben. A kormányzati feladatok rangsorában az uniós pénzek hazahozatala toronymagasan vezet.

Ez az egyetlen terület, amellyel a Fidesz-szavazók (35 százalék) és a Mi Hazánk támogatói (40 százalék) is viszonylag magas arányban értenek egyet. Ezt követi az egészségügyi reform és a gazdasági növekedés beindítása, mindkettőt 37-37 százalék jelölte meg prioritásként. Az elszámoltatás és az állami intézmények függetlenségének megteremtése viszont elsősorban a Tisza-tábor számára fontos, a kormánypárti szavazók körében ezek csak marginális jelentőséggel bírnak. Az uniós források felhasználásával kapcsolatban Magyar Péter az interjúban megjegyezte, azokat a jövőben „nem lombkorona nélküli lombkoronasétányokat készítenek uniós pénzekből.”

Az Europion az adatokat csütörtökön rögzítette telefonos és webapplikációs adatfelvétellel, 1100 fős, az ország 16 évesnél idősebb lakosságára reprezentatív mintán.

Apáti Bence Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint „elemi felháborodás” fogadta a hírt, miszerint albérletben él. Azt írja, az „összes létező platformon tiszta erőből dühöng a szekta a hír hallatán”.

– fogalmazott.

Szerinte, akinek „kettőnél több agysejtje van”, az megérthetné, hogy attól, hogy egy cégnek bevétele keletkezett, amit plakátokra és reklámokra költött, az nem jelenti azt, hogy a pénzt valaki ellopta. Állítja, a cég el tud számolni a pénzzel, és

Hozzátette, a lopás távol áll tőle, amit a neveltetésével és szegény gyerekkorával magyarázott. Mint írta, válása után mindent otthagyott és újrakezdte az életét. Állítása szerint karnyújtásnyira volt a saját lakástól, de a választásig inkább kivárt, mert tapasztalatai szerint a „baloldal bosszúszomjas”. Ezt arra vezette vissza, hogy jobboldali újságíró édesapja miatt a családja mindig nyomorgott, „ha komcsik dúltak”.

– írta.

A posztban azt is állítja, hogy bár soha egy fillért sem lopott, a „tiszás nyilvánosság tolvajozni fog”. Felidézte, hogy egy HVG-s újságírónak is elmondta, nincs vagyona:

Hozzátette: „A lényeg, hogy bár látom, hogy a balos nyilvánosság most egy időre kicsit félretenné a demokráciát, meg a jogállamiságot, mindenkit akit az elmúlt négy évben nem gyűlölte eléggé Orbán Viktor kirúgna, bebörtönözne, sóskútba tenne, és onnan is kivenné, de az van, hogy én spec nem fogok eltűnni, ugyanis nem vagyok egy gyáva fiú, nem tudtok megfélemlíteni, itt maradok, és továbbra is dolgozni fogok. A hazámért, a közösségemért, és azokért a dolgokért amiben hiszek” – zárta sorait, hozzátéve, lehet, hogy egy ideig „csóróbb” lesz, de ezt nem bánja, mert megszokta, hogy „a kommunisták ki akarják véreztetni azokat, akik nem azt gondolják a világról, amit ők”.

Apáti Bence 2019 óta a Budapesti Operettszínház balettigazgatója, és kormánypárti véleményvezérként is ismert. A nevéhez köthető Nemzeti Ellenállás Mozgalom Kft. (NEM) az elmúlt években az online politikai hirdetési piac egyik legnagyobb költőjévé vált. A cég 2025 nyarán a Meta és a Google felületein százmilliós nagyságrendben hirdetett. Az Átlátszó és a Lakmusz cikkei szerint a társaság 2024-es beszámolója csak néhány tízmilliós bevételt mutatott, miközben a költés ennek sokszorosa volt.

A budapesti brit nagykövetség szombat esti posztja szerint Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke telefonon beszélt Magyar Péterrel, Magyarország új miniszterelnök-jelöltjével.

A bejegyzés szerint Starmer úgy vélte, hogy „ez egyben lehetőséget teremt arra is, hogy az Egyesült Királyság és Magyarország több területen is tovább mélyítse együttműködését.” A nagykövetség azt is írja, hogy a megbeszélésen szó esett a két ország közös fellépésének lehetőségeiről az orosz agresszióval szemben.

A bejegyzés azzal zárul, hogy a felek „megállapodtak abban, hogy hamarosan ismét egyeztetnek.”