Pert indított egy budaörsi család az Országos Mentőszolgálat ellen, mert állításuk szerint majdnem egy órát vártak a mentőre, ez pedig a súlyosan vérző családtagjuk életébe került - számolt be róla az RTL Híradó.
A tragédia még tavaly novemberben történt. Draxler Kata egyik nap azt vette észre, hogy édesanyja erősen vérzik, ezért azonnal hívta az utcájukban lévő orvosi ügyeletet. Az orvos stabilizálta az asszony állapotát, majd mentőt hívott. A mentő viszott nem jött, ezért fél órával később ismét telefonáltak, majd nagyjából 10 perc múlva még egyszer. Közben a nő egyre több vért vesztett, az ügyeletes orvos igyekezett őt életben tartani. Mire a mentő végül hosszas várakozás után, már olyan súlyos volt az asszony állapota, hogy nem élte túl a kórházba vezető utat.
„Az első hívástól számítva több, mint egy órát kellett várni, ami édesanyámnak az életébe került”
- mondta Draxler Kata az RTL Híradónak.
A család most azért perel, hogy mással ne történhessen ilyen. Draxler Kata elmondása szerint a mentőszolgálattól egy „pikírt választ” kaptak:
„Szeretnének minden felelősséget áthárítani azokra, akik itt voltak, és segítettek életben tartani az édesanyámat.”
A mentőszolgálat hivatalos válasza szerint az őket értesítő ügyeletes nem megfelelően tájékoztatta őket a beteg állapotáról, ezért a mentésvezető úgy döntött, hogy „ésszerű várakoztatással” várnak a felszabaduló mentőegységre. Azt írták,
a bejelentés után 52 perccel értek a helyszínre, szerintük nem történt indokolatlan késés.
Ezen a héten szintén Budaörsön egy másik család 40 percet várt arra, hogy a tőlük pár percre lévő mentőállomásról kiérjenek a mentők egy sztrókos beteghez. Akkor a mentőszolgálat azt közölte, szerintük 21 perc alatt értek a helyszínre.
Budaörs polgármestere az RTL Híradónak azt mondta, a városban minden adott, hogy a mentők időben kiérjenek. Több száz millió, sőt akár milliárdot érő beruházást hajtottak végre, hogy ha bármilyen baj van, perceken belül ott lehessen a mentő. Wittinghoff Tamás szerint csak egy dolog problémás, az irányítás.
Az RTL Híradó riportja:
Pert indított egy budaörsi család az Országos Mentőszolgálat ellen, mert állításuk szerint majdnem egy órát vártak a mentőre, ez pedig a súlyosan vérző családtagjuk életébe került - számolt be róla az RTL Híradó.
A tragédia még tavaly novemberben történt. Draxler Kata egyik nap azt vette észre, hogy édesanyja erősen vérzik, ezért azonnal hívta az utcájukban lévő orvosi ügyeletet. Az orvos stabilizálta az asszony állapotát, majd mentőt hívott. A mentő viszott nem jött, ezért fél órával később ismét telefonáltak, majd nagyjából 10 perc múlva még egyszer. Közben a nő egyre több vért vesztett, az ügyeletes orvos igyekezett őt életben tartani. Mire a mentő végül hosszas várakozás után, már olyan súlyos volt az asszony állapota, hogy nem élte túl a kórházba vezető utat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani” – kiakadtak az ELTE-oktatók Maruzsa Zoltán visszatérése miatt
A volt köznevelési államtitkárt egy tanszéki értekezleten szembesítették kollégái az oktatáspolitikában játszott szerepével. Az oktatók petíciót is indítottak, hogy a jövőben legfeljebb négy évig lehessen távol maradni politikai megbízatás miatt.
Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.
Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.
Egyikük szerint „etikailag és szakmailag is vállalhatatlan, hogy úgy tegyünk, mintha mi sem történt volna”.
A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.
A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.
A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.
„Az biztos, hogy fel kell majd dolgoznia azt a zuhanást, hogy tegnap még főnök volt, most meg adjunktusként alulról a második. Nem beszélve a fizetési különbségekről. Majd, amikor megkapja a fizetését, el fog hűlni rendesen” – jegyezte meg az egyik oktató.
Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem
„azzal van bajunk, hogy köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani”
Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.
A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.
Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.
Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.
Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A ledobált Pride-zászlók helyére magyar lobogókat tettek a Mi Hazánk aktivistái az Erzsébet hídon
A Mi Hazánk Ifjai szerda délelőtt gyorskötegelőkkel rögzítettek nemzeti lobogókat az Erzsébet híd korlátjaira. Az akció napokkal azután történt, hogy egy férfi a Dunába dobálta a Pride miatt kihelyezett szivárványos zászlókat.
Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.
Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.
A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.
Az ügy a parlamentben is téma lett: Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője szerint a szivárványos zászlók társadalmi feszültséget okoznak, és inkább a magyar zászlónak lenne ott a helye.
Erre Magyar Péter miniszterelnök egy Ferenc pápától származó idézettel reagált: „Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”
Novák Előd eközben bejelentette, hogy kifizeti a zászlók leszedéséért járó bírságot, Fekete-Győr András pedig úgy kommentálta a zászlók eltávolítását, hogy azzal „egy kicsit megint nyomorúságosabb hely lett Magyarország.”
A hétvégi felvonulást idén a rendőrség – a tavalyi gyakorlattal ellentétben – nem tiltotta be, de a szervezők továbbra is a szerintük homofób törvény eltörlését követelik.
Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.
Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.
A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalos: az ebolajárvány elérte Európát, egy francia orvos szervezetében mutatták ki a vírust
A francia kormány megerősítette, hogy az ország európai területén diagnosztizálták az első ebolás esetet. A beteg egy orvos, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságból tért vissza, az ügyet a miniszterelnök is figyeli.
Először azonosítottak ebolás esetet Franciaországban: a beteg egy orvos, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságból tért vissza, ahol hetek óta járvány van.
A francia egészségügyi hatóságok szerdai bejelentése szerint a kormányfő környezete úgy fogalmazott, a helyzetet „nagyon közelről” követik.
Az egészségügyi minisztérium közleményben tudatta a hírt – írta az MTI.
A tárca közlése szerint „ma azonosították a vírusos ebolabetegség első pozitív esetét az ország területén”.
Később pontosították, hogy az esetet Franciaország európai (metropolitán) területén azonosították.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban hetek óta terjed a Bundibugyo-vírustörzs által okozott ebolajárvány, amely ellen jelenleg nincs engedélyezett oltóanyag. Az Egészségügyi Világszervezet emiatt nemzetközi vészhelyzetet hirdetett.
Először azonosítottak ebolás esetet Franciaországban: a beteg egy orvos, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságból tért vissza, ahol hetek óta járvány van.
A francia egészségügyi hatóságok szerdai bejelentése szerint a kormányfő környezete úgy fogalmazott, a helyzetet „nagyon közelről” követik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
NKA-botrány: Bús Balázs és öt társa letartóztatását indítványozta az ügyészség
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrány mind a hat gyanúsítottjának letartóztatását indítványozta. A 17 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított érintetteket csütörtökön hallgatja meg a nyomozási bíró.
Miután a NAV nyomozói tegnap őrizetbe vették Bús Balázst és öt társát, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség ma indítványozta mind a hat személy letartóztatását. Indítványuk szerint fennáll a veszélye, hogy megszöknek, elrejtőznek, megpróbálják befolyásolni az eljárást, vagy újabb bűncselekményt követnek el. Csütörtökön hallgatja meg őket a nyomozási bíró – írta a Telex.
Az érintettek között van az említett Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, Óbuda volt polgármestere, a pályázatokat lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója és kabinetvezetője, valamint annak a kiemelt bizottságnak a három tagja, akik a 17 milliárd forint kiosztásáról is döntöttek.
A hat embert hűtlen kezeléssel gyanúsítják, amivel különösen jelentős vagyoni hátrányt okozhattak. Az ügyészség közleményében azt írja, a testület jogellenesen járhatott el a támogatások odaítélésekor.
„A gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap döntéshozó testülete 2024 decemberétől a kompetenciáját meghaladó mértékben, a vonatkozó törvényi előírások és szabályzatok megszegésével 1079 db, mindösszesen 17 milliárd forintot meghaladó összegű támogatásról döntött, amellyel ekkora összegű vagyoni hátrányt okozott.”
Az eddigi információk szerint a hat gyanúsítottból csak hárman tettek vallomást, öten viszont panaszt nyújtottak be a gyanúsítás és az őrizetbe vételük ellen.
Az ügyet Molnár Áron színész-aktivista robbantotta ki áprilisban, miután nyilvánosságra került, hogy a pénzek nagy része a Fideszhez köthető körökhöz jutott, és a támogatások mintázata a kormánypárt választási érdekeit szolgálhatta. A kormányzat ezzel szemben azzal érvelt, hogy a döntések egy nemzeti értékalapú kultúrpolitika mentén születtek. A botrány hatására a kifizetéseket később felfüggesztették, és több kedvezményezett visszautalta a kapott összeget.
A botrány kirobbanása után, még májusban lemondott az NKA alelnöki posztjáról Bús Balázs, majd komoly lemondási hullám indult a döntéshozó testületben, távozott többek között Vidnyánszky Attila is.
Miután a NAV nyomozói tegnap őrizetbe vették Bús Balázst és öt társát, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség ma indítványozta mind a hat személy letartóztatását. Indítványuk szerint fennáll a veszélye, hogy megszöknek, elrejtőznek, megpróbálják befolyásolni az eljárást, vagy újabb bűncselekményt követnek el. Csütörtökön hallgatja meg őket a nyomozási bíró – írta a Telex.
Az érintettek között van az említett Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, Óbuda volt polgármestere, a pályázatokat lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója és kabinetvezetője, valamint annak a kiemelt bizottságnak a három tagja, akik a 17 milliárd forint kiosztásáról is döntöttek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
