Az Időkép szerint a Magas-Tátra egyik leglátogatottabb és legmagasabb csúcsán már télies állapotok uralkodnak, pénteken -2 fokig hűlt a levegő, és havazni kezdett.
A Tátrában a térség időjárását is alakító hideg légörvény miatt havazik. A hólepte csúcsot élő webkamerán is követni lehet ezen a linken.
Az Időkép szerint a Magas-Tátra egyik leglátogatottabb és legmagasabb csúcsán már télies állapotok uralkodnak, pénteken -2 fokig hűlt a levegő, és havazni kezdett.
A Tátrában a térség időjárását is alakító hideg légörvény miatt havazik. A hólepte csúcsot élő webkamerán is követni lehet ezen a linken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán szerint „marhaság”, hogy puffogott és nyugtalanul járkált volna Zelenszkij beszéde közben az EU-csúcson
A miniszterelnök egy helyszíni fotó szerint felállt a tárgyalóasztaltól és hátrébb, egy székre támaszkodva állt, miközben az ukrán elnök videókapcsolaton keresztül bejelentkezett a csúcstalálkozóra. Orbán szerint Magyarországnak és Szlovákiának joga van blokkolni az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsönt.
„Harcosnak” és „göröngyösnek” nevezte Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcsot, elismerve, hogy az uniós partnerek „nem voltak boldogok”, amiért Magyarország megváltoztatta a decemberi egyhangú döntést az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsönről. A magyar és a szlovák kormány az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt akadályozza a politikai alku végrehajtását. A két ország blokkolása miatt a többi 25 tagállam külön következtetéseket fogadott el Ukrajna támogatásáról.
Orbán azt mondta „a jogi helyzet teljesen világos, hogy ehhez van jogunk, mert nem zárult le a döntési folyamat”. Állítása szerint a többi vezető „kicsit fenyegetőzött, aztán belátták, hogy ez nem fog menni”.
Az uniós vezetők azonban egészen másként értékelték a helyzetet.
António Costa, az Európai Tanács elnöke a csúcs után közölte, hogy
a tagállami vezetők egyértelműen elítélték a magyar hozzáállást, mert az sérti az uniós jogi alapelveket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a 90 milliárd eurós kölcsön azért akadt el, mert
„egy vezető nem tartja be a szavát”.
Orbán Viktor az ülés után azzal érvelt, hogy amikor a decemberi döntés született, még jött az olaj a Barátság vezetéken. Kijelentette: „Határozottan szükség van az orosz olajra”, ami nélkül szerinte Európa nem élhet túl.
A kormányfő egyúttal azzal vádolta az uniós intézményeket, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, és az Európai Tanács épületére mutatva azt mondta: „innen finanszírozzák az ellenzéket”.
A csúcstalálkozón videókapcsolaton keresztül felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben Orbán Viktor nem hagyta el a termet, de az AFP fotója szerint hátrébb, egy székre támaszkodva állt.
Az Euronews forrásai arról számoltak be, hogy a magyar miniszterelnök nyugtalanul járkált és időnként puffogott a beszéd közben, amit Orbán marhaságnak nevezett.
A migrációs vitáról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, „para van”, és szerinte több ország már a legális menekülteket sem engedné be, amit „a magyar modellként” jellemzett.
Tavaly decemberben az uniós állam- és kormányfők politikai megállapodást kötöttek arról, hogy 2026-2027-re 90 milliárd eurós hitelkeretet biztosítanak Ukrajnának. A döntés végrehajtásához szükséges egyik jogszabályt azonban egyhangúlag kellene elfogadni.
Január végén az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték egy támadásban megrongálódott, ami miatt a szállítás akadozni kezdett. Erre hivatkozva a magyar és a szlovák kormány bejelentette, hogy amíg a vezeték helyreállítása nem garantált, addig blokkolják a hitel folyósításának jogi jóváhagyását. Brüsszel jelezte, hogy kész lenne finanszírozni az ukrajnai szakasz javítását a patthelyzet feloldása érdekében. A helyzetet tovább nehezítette a Hormuzi-szoros iráni lezárása körüli feszültség, ami jelentős energiaár-emelkedést okozott.
„Harcosnak” és „göröngyösnek” nevezte Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcsot, elismerve, hogy az uniós partnerek „nem voltak boldogok”, amiért Magyarország megváltoztatta a decemberi egyhangú döntést az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsönről. A magyar és a szlovák kormány az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt akadályozza a politikai alku végrehajtását. A két ország blokkolása miatt a többi 25 tagállam külön következtetéseket fogadott el Ukrajna támogatásáról.
Rogán titkosszolgálati főnöke személyesen felügyelte az ukrán pénzszállítók elleni akciót - írja a VSquare
Egy kampánycélú titkosszolgálati akció volt a művelet - állítja az oknyomozó portál, amit a TEK központjából személyesen Farkas Örs, Rogán Antal titkosszolgálatokat felügyelő államtitkára vezényelt. Arra számítottak, fegyvereket találnak, és a cél Zelenszkij provokálása volt.
A március 5-én végrehajtott látványos TEK-rajtaütés, amely során pénzt és aranyat foglaltak le egy ukrán pénzszállító konvojtól, valójában nem egy bűnügyi akció, hanem egy kampánycélú titkosszolgálati akció lehetett – állítja a VSquare friss hírlevele.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank két páncélozott járművére, miközben azok Bécsből Kijevbe tartva haladtak át Magyarországon. A művelet során a bank hét alkalmazottját őrizetbe vették, a rakományt pedig lefoglalták. A kormányzati kommunikáció szerint a szállítmány illegális volt, „háborús maffiához” köthető, és vizsgálni kell, hogy a pénzből jutott-e itthoni politikai szervezeteknek. A hatóságok hivatalosan pénzmosás gyanújára hivatkoztak.
A VSquare ezzel szemben egy politikailag motivált titkosszolgálati akcióról ír, amelynek célja az volt, hogy propaganda célokból konfliktust provokáljon Ukrajnával az április 12-i választások előtt. Úgy tudják, az akciót Farkas Örs, a polgári hírszerzést felügyelő államtitkár felügyelte.
Ő a titkosszolgálatokat és a kormánypropagandát is felügyelő Rogán Antal egyik kulcsembere és államtitkára a Miniszterelnöki Kabinetirodán.
Négy, a műveletről részleteket ismerő forrás alapján azt írják, a itkosszolgálati akcióra az szolgáltatta az ürügyet, hogy a szállítmányt egy volt SZBU-tiszt kísérte. Így hivatalosan kémelhárítási vizsgálat indult.
A VSquare szerint a magyar titkosszolgálatok legalább 2026 januárja elejétől figyelték a bank pénzszállítóinak rendszeres útjait Bécs és Ukrajna között. A titkosszolgálati megfigyelés egy részét külföldön végezték: a magyar szolgálatok például azonosították, melyik bécsi szállodában szállnak meg az ukrán pénzszállítók, és feltérképezték az Ausztrián átvezető útvonalaikat.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy amennyiben fegyvereket találnak az ukránoknál, akkor ebből majd egy terrorizmusra vagy illegális fegyvercsempészetre utaló narratívát tudnak felépíteni.
Ezért bízták a TEK-re a rajtaütést, amelyet Farkas Örs személyesen felügyelt a TEK vezetési pontjáról, a polgári titkosszolgálatok képviselőinek jelenlétében.
Ez a terv azonban nem vált be. A rajtaütésnél kiderült, hogy az ukránoknál nincsenek fegyverek, valamint rendben vannak az irataik is. Ekkor kapkodva kidolgoztak egy „B-tervet": a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén indítson vizsgálatot. Ez a lépés az oknyomozó portál szerint a NAV-on belül is nagyon komoly felháborodást váltott ki, mivel még a hatóság saját pénzmosás-ellenes részlegét sem vonták be kezdetben a folyamatba.
Mivel razziának, az azt követő előállításnak, az ügyvéd nélküli kihallgatásoknak és az ukrán kísérők kiutasításának semmiféle valódi jogi alapja nem volt, utólag próbálták jogilag megalapozni az egészet egy sebtében hozott kormányrendelettel, majd a parlament rendkívüli eljárásban elfogadott törvénymódosításával.
Az akció rögtönzött, politikailag vezérelt jellegét VSquare szerint az mutatja a legjobban, hogy a pénzszállítók kapcsán terjesztett „háborús maffiáról" szóló narratíva ellenére a katonai titkosszolgálatot még csak nem is tájékoztatták a műveletről, a Honvédelmi Minisztériumot pedig csak azután értesítették, hogy a TEK a rajtaütés során rájött: nincsenek kéznél olyan járművei, amelyekkel el tudná szállítani a lefoglalt ukrán furgonokat és azok rakományát. Ezért végül katonai szállítóeszközöket kellett kérniük a helyzet megoldásához.
Ennek ellenére a művelet értelmi szerzői az egész akciót sikeresnek tartották, mert szerintük Zelenszkij a pénzszállítók lekapcsolása miatti dühében tett olyan kijelentéseket március 5-i délutáni sajtótájékoztatóján, amelyeket Orbán Viktor személye elleni fenyegetésként lehetett értelmezni.
Zelenszkij arról beszélt, hogy odaadja katonáinak annak a személynek az elérhetőségét, aki blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós támogatási csomagot.
Vagyis úgy látják, a provokációjuk sikerrel járt, és bele tudták hergelni az ukrán elnököt egy olyan kijelentésbe, amely jól jött a Fidesz-kampánynak
A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a NAV nem válaszolt a VSquare megkereséseire. Eközben az Oscsadbank jogi képviselője hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a magyar ügyészségen.
Korábban ugyancsak a VSquare írta meg, hogy a rajtaütés napján a NAV-rajtaütés egyik kulcsszereplője nagy, több mint százfős ünnepséget tartott egy somogyi farmon előléptetése alkalmából. Magas rangú NAV-vezetők, kormányzati tisztviselők és politikusok is szerepeltek a vendéglistán.
Másnap az egyik meghívottat, egy NAV-dandártábornokot holtan találtak a farm melletti tóban; a hatóságok belső értékelése szerint baleset történt.
A rendőrség és a NAV azonban nem adott ki nyilvános tájékoztatást, a portál értesülései szerint azért, nehogy eltereljék a történtek a figyelmet a pénzszállító elleni akcióról.
A március 5-én végrehajtott látványos TEK-rajtaütés, amely során pénzt és aranyat foglaltak le egy ukrán pénzszállító konvojtól, valójában nem egy bűnügyi akció, hanem egy kampánycélú titkosszolgálati akció lehetett – állítja a VSquare friss hírlevele.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank két páncélozott járművére, miközben azok Bécsből Kijevbe tartva haladtak át Magyarországon. A művelet során a bank hét alkalmazottját őrizetbe vették, a rakományt pedig lefoglalták. A kormányzati kommunikáció szerint a szállítmány illegális volt, „háborús maffiához” köthető, és vizsgálni kell, hogy a pénzből jutott-e itthoni politikai szervezeteknek. A hatóságok hivatalosan pénzmosás gyanújára hivatkoztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán Viktor hozzáállását – mondta az EU-csúcsról António Costa
Az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen is élesen bírálta a magyar miniszterelnököt a csütörtöki uniós csúcs után. A magyar és a szlovák kormányfő blokkolta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, így az EU most egy áthidaló megoldást keres a pénz folyósítására.
„A vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán Viktor hozzáállását” – jelentette ki péntek hajnalban Brüsszelben António Costa, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozó után.
A magyar miniszterelnök – Robert Fico szlovák kormányfő támogatásával – a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt utólag blokkolta Ukrajna 90 milliárd eurós hitelét, ami több uniós és tagországi vezetőt is felháborított – írja a Telex.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a hitelcsomag „blokkolva marad, mert egy vezető nem tartja be a szavát”, de az ígéretet így vagy úgy teljesíteni fogják. A tét Ukrajna 2026–2027-es finanszírozása és az Európai Unió egysége.
António Costa a péntek hajnali sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a decemberi politikai megállapodást végre fogják hajtani.
„Minden vezetőnek be kell tartania a szavát, és senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők a zárt ülésen nyíltan elítélték a magyar álláspontot.
Az Európai Tanács elnöke szerint az EU üdvözli Ukrajna erőfeszítéseit, hogy hat héten belül megjavítsa a vezetéket, de nem tartja jóhiszeműnek olyan feltételt támasztani, amit a tagállamok nem tudnak garantálni, mivel Oroszország döntése, hogy újra megtámadja-e a vezetéket, ahogy eddig 23-szor tette.
Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő szintén elfogadhatatlannak és az EU történetében példátlannak nevezte, hogy egy tagállami vezető nem tartja a szavát.
A vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy áthidaló megoldást, amelyről az április végi informális uniós csúcson tárgyalhatnak.
A nemzetközi hírügynökségek arról számoltak be, hogy a vezetők nyíltan bírálták Orbánt, miközben a pénzügyi nyomás nő, mert Kijevnek legkésőbb május elején szüksége lenne a pénzre.
A csütörtöki ülésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón jelentkezett be, aki az összeget „életek védelmét szolgáló erőforrásnak” nevezte. A bejelentkezés alatt Orbán Viktor felállt és hátrébb vonult a tárgyalóasztaltól.
Az uniós többség álláspontja szerint a 90 milliárd eurós közös hitelről már decemberben megszületett az elvi döntés, februárban pedig a jogi keretről is megállapodtak, így a végrehajtásnak haladnia kell. Ezzel szemben a magyar kormány a vétót addig tartja fenn, amíg az orosz olajszállítás a Barátság vezetéken újra nem indul. Orbánék szerint Ukrajna „olajblokádot” alkalmaz, és garanciákat vár a jövőre nézve. Ebben a vitában Robert Fico szlovák kormányfő is Orbán mellé állt.
A kialakult helyzet megoldására az Európai Bizottság egy „áthidaló” javaslatot készít, amelynek egyik lehetséges eleme az önkéntes, kétoldalú hitelekre való visszatérés a tagállamok között. Az ügyet legközelebb az április végi, ciprusi informális csúcson tárgyalják, de a kifizetések előkészítése miatt május eleje kritikus határidő lehet.
Ha a magyar vétó marad, a többi tagállam külön konstrukciókban is megállapodhat, ami tovább mélyítené az intézményi feszültségeket az unión belül.
Az Ukrajnáról szóló európai tanácsi következtetéseket már ki is adták, de csak 25 tagállam nevében, mivel Orbán Viktor és Robert Fico nem csatlakozott a dokumentumhoz.
„A vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán Viktor hozzáállását” – jelentette ki péntek hajnalban Brüsszelben António Costa, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozó után.
A magyar miniszterelnök – Robert Fico szlovák kormányfő támogatásával – a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt utólag blokkolta Ukrajna 90 milliárd eurós hitelét, ami több uniós és tagországi vezetőt is felháborított – írja a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kétmillióra büntette Kövér László Hadházy Ákost, aki a követőitől kért segítséget ennek kifizetéséhez
A képviselőnek kötelező volt megjelennie a bíróságon egy rágalmazási perben, ezért nem tudott ott lenni a parlamentben. A távolmaradását igazolta is, a házelnök azonban nem fogadta el.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Kövér László házelnök ismét megbüntette, ezúttal kétmillió forintos bírságot szabott ki rá.
„Most éppen az volt a bűnöm, hogy a bírósági idézésnek megfelelően elmentem a komlói bíróság tárgyalására és emiatt nem vettem részt a parlament szavazásán (és nem hallgattam meg Orbán aljas és zagyva szónoklatát)”
– fogalmazott Hadházy. Szerinte alábecsülte Kövér Lászlót, mert nem gondolta, hogy „ekkora g.ciségre (és nyilvánvaló törvénytelenségre) még ő sem vetemedik.”
A képviselő felidézte, hogy az Országgyűlés korábban kiadta a mentelmi jogát egy rágalmazási perben, amelyet Simon Miklós fideszes képviselő és felesége indított ellene. A tárgyalás Komlón volt, éppen akkor, amikor a parlamentben Orbán Viktor beszélt, majd több szavazás is következett.
Hadházy állítása szerint előre jelezte a bíróságnak, hogy aznap szavazás lesz, de a bíróság közölte, hogy a tárgyalást megtartják, és azon magánvádlottként kötelező megjelennie.
A politikus azt írja, nem gondolta, hogy Kövér Lászlónak „lesz képe nem elfogadni az igazolást”. Hozzáteszi, a döntéshez nem kapott indoklást. „Annyit írt csak, hogy neki ehhez joga van… Nekem viszont nincs jogom jogorvoslatra” – áll a bejegyzésben.
Hadházy Ákos ismét a támogatói segítségét kéri a büntetés kifizetéséhez.
„Nagyon szégyellem, de még egyszer kérem a segítségüket azért, hogy ez a beteg lelkű ember ne vigyoroghasson a bajsza alatt. Kétmillió forint nagy pénz, de természetesen nem megyek tönkre benne. Csak az segítsen, akinek ez tényleg nem okoz gondot”
– írta.
Nem ez az első eset, hogy a képviselőt jelentős pénzbüntetéssel sújtják. Tavaly márciusban 7 millió forintra bírságolták, miután egy korábbi miniszterelnöki beszédet játszott le a parlamentben. Később, az áprilisi, gyülekezési törvény módosítása körüli tiltakozó akciók után 12 millió forintos bírságot kapott, és több ülésnapról ki is tiltották.
A házelnöki hivatal és a kormánypárti média az ehhez hasonló szankciókat jellemzően azzal indokolja, hogy nem a képviselői vélemény tartalmát, hanem a Ház rendjének megsértését és az ülés akadályozását büntetik, ami szerintük a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Kövér László házelnök ismét megbüntette, ezúttal kétmillió forintos bírságot szabott ki rá.
„Most éppen az volt a bűnöm, hogy a bírósági idézésnek megfelelően elmentem a komlói bíróság tárgyalására és emiatt nem vettem részt a parlament szavazásán (és nem hallgattam meg Orbán aljas és zagyva szónoklatát)”
– fogalmazott Hadházy. Szerinte alábecsülte Kövér Lászlót, mert nem gondolta, hogy „ekkora g.ciségre (és nyilvánvaló törvénytelenségre) még ő sem vetemedik.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
