„Példa nélküli, hogy egyszerre kell az orvosoknak és a bíráknak is demonstrálniuk. Február 22-én a bírák és az igazságügyi alkalmazottak tüntetnek, hogy kormányzati nyomásgyakorlás nélkül, függetlenül végezhessék a munkájukat. Az orvosok pedig március 8-án demonstrálnak a magyar egészségügy és a betegek megmentése érdekében” - írja szerda délutáni bejegyzése elején Magyar Péter.
A Tisza Párt vezetője hozzáteszi, hogy a szervezők azt kérték, ne legyenek politikai szereplők a tüntetéseken, ezért ők sem lesznek ott. Ettől függetlenül szerinte „a különböző szakmák követelései csak abban az esetben lehetnek sikeresek, ha kiállunk egymásért és a teljes magyar nemzet szolidaritást mutat”.
Magyar ezután hosszasan sorolja a Magyar Orvosi Kamara által összegyűjtött adatokat. Eszerint az uniós országok átlagosan a GDP 8, míg Magyarország kevesebb mint 5 százalékát költi az egészségügyre, valamint a szükségesnél 2500 milliárddal költ kevesebbet az állam az egészségügyre.
A MOK adatai alapján az EU-ban Magyarország költ a legkevesebbet a betegeire: az egy betegre jutó átlagköltés Európában évi 3319 euró (nagyjából 1,3 millió forint), míg Magyarországon ez az összeg mindössze 1352 euróra (550 ezer forintra) rúg. A posztból az is kiderül, hogy tíz magyar férfiból négy nem éri meg a nyugdíjat, egy magyar férfi pedig átlagosan 5,3 évvel él kevesebbet, mint európai társai.
„A magyarok halnak bele legnagyobb eséllyel a rákos megbetegedésekbe az egész unióban. Évente 60 ezer ember hal meg olyan okok miatt, amik hatékony szűréssel és kezeléssel elkerülhetők lennének. Évente 120 ezer forintot fizetünk zsebből a tb mellett az ellátásra, például a nem vagy csak részben támogatott gyógyszerek miatt, vagy azért, hogy a magánszektorban gyorsabban ellátáshoz jussunk”
– sorolja Magyar, majd végül hozzáteszi:
„A MOK szerint a háziorvosi rendszer válságos állapotban van: több mint 940 praxis betöltetlen, az alapellátók átlag életkora 60 év felett van, kevés a kompetenciájuk az orvosoknak, minden huszadik gyerek nem jut ellátáshoz.”
„Példa nélküli, hogy egyszerre kell az orvosoknak és a bíráknak is demonstrálniuk. Február 22-én a bírák és az igazságügyi alkalmazottak tüntetnek, hogy kormányzati nyomásgyakorlás nélkül, függetlenül végezhessék a munkájukat. Az orvosok pedig március 8-án demonstrálnak a magyar egészségügy és a betegek megmentése érdekében” - írja szerda délutáni bejegyzése elején Magyar Péter.
A Tisza Párt vezetője hozzáteszi, hogy a szervezők azt kérték, ne legyenek politikai szereplők a tüntetéseken, ezért ők sem lesznek ott. Ettől függetlenül szerinte „a különböző szakmák követelései csak abban az esetben lehetnek sikeresek, ha kiállunk egymásért és a teljes magyar nemzet szolidaritást mutat”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: A választók elsöprő többsége már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban
A politológus szerint a pártok nem a másik oldal meggyőzésére, hanem a saját szavazóik megerősítésére koncentrálnak. A kampánytól mégsem lehet eltekinteni.
A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.
„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”
– írta Török.
Úgy látja, a politikai mezőny annyira polarizált, hogy a szavazók többsége rég eldöntötte, kinek adja majd a voksát. „A Fidesz szavazóinak jelentős része erősen és régóta kötődik a párthoz, még inkább Orbán Viktorhoz, míg az ellenzéki szavazók többsége ugyanilyen eltökélt módon szavaz választásról választásra arra, akiben a Fidesz és Orbán leváltásának reményét látja.” Török szerint a bizonytalanokat sem érdemes túlreprezentálni: „Tízből három ember továbbá semmilyen körülmények között nem megy el szavazni, így tőlük aztán tényleg bármi megtörténhet a következő fél évben, őket nem fogja lázba hozni semmi.”
A felvetésre, hogy akkor mi értelme van a kampánynak, Török két választ ad. Egyrészt azért, mert – mint írja – „a meglévő szavazókat folyamatosan meg kell erősíteni.” Szerinte sem a Fidesz, amikor Tisza-adót dob be a közbeszédbe, sem Magyar Péter, amikor a vagyonok visszaszerzéséről beszél, nem a másik oldal meggyőzésére törekszik. „Ők ugyanis ezt meg sem hallják, de ha hallják is, akkor sem hisznek el belőle semmit. Minden ilyen tematizáció reális célpontjai a saját potenciális szavazók, az ő megerősítésükről, kiszolgálásukról szól minden ehhez hasonló igyekezet.”
Másrészt – teszi hozzá –, létezik egy kisebb réteg, amely valóban a kampány alatt dönti el, hová teszi az ikszet. „A kutatási adatok eltérőek, de szerintem jó kiindulópont lehet úgy elképzelni mindezt, hogy körülbelül a végül szavazók 75-80 százaléka hónapokkal korábban is tudta már, kire szavaz, míg a fennmaradó 20-25 százalék menet közben világosodott meg.” Közülük is csak egy szűk kisebbség – nagyjából 5 százalék – az, aki saját bevallása szerint az utolsó napon dönt. Ráadásul még ezek az emberek sem teljesen semlegesek.
„Az esetek többségében már hajlanak erre vagy arra, és csak arra várnak, hogy erősebb érveket kapjanak ahhoz a döntéshez, ami már többé-kevésbé bennük van”
– teszi hozzá.
Török összegzése szerint a kampány intenzitása nem felesleges, de túlzott jelentőséget sem érdemes tulajdonítani neki. „Aki azt reméli vagy attól fél, hogy egy-egy ügy majd jelentős változásokat hoz a pártok versenyében, az nem vesz tudomást arról, hogy egy ennyire polarizált, megosztott politikai térben az emberek többsége teljesen vak és süket minden olyan hírre, ami ellentétes lehet a politikai meggyőződésével.”
„A pártoknak persze tövig kell nyomniuk az utolsó percig a gázt, de nekünk azért érdemes észben tartanunk, hogy a választás a fejek többségében már régen eldőlt”
A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.
„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”
– írta Török.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Politikai okokból váltották le az OMSZ regionális igazgatóját
Egy szalonnasütésen készült kép miatt bukhatta el állását az észak-magyarországi mentős vezető. Magyar Péter szerint a döntés mögött politikai bosszú áll.
„Tisztogatás a mentőknél. Egészen elképesztő, hová süllyedt az orbáni maffia! Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója nyilvánvalóan politikai okokból azonnali hatállyal leváltotta dr. Kádár Balázst az OMSZ észak-magyarországi regionális igazgatói pozíciójából” – írta Facebook-posztjábanMagyar Péter.
A politikus szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook oldalára”.
A bejegyzésben Magyar részletesen ismertette Kádár Balázs szakmai életútját. Azt írta róla, hogy gyerekkora óta mentőorvosnak készült, egyetemi évei alatt mentőápolóként, majd mentőtisztként dolgozott, később pedig mentőorvos lett. Több vezetői pozíciót is betöltött, két szakvizsgája van, PhD és MSc diplomával rendelkezik, és négy különböző mentéssel foglalkozó tankönyvet szerkesztett. Májusban a mentők napján főigazgatói kitüntetésben részesült.
„Szeptember 6-án szombaton, két mentésügyért elkötelezett barátjával szalonnát sütött a nyaralójában. Erről fotót készítettek, melyet ’Földön, vízen, levegőben, újra!’ címmel kiposztolt. Ezt követő héten keddre berendelték Csató Gábor főigazgatóhoz, aki azonnali hatállyal visszavonta a vezetői megbízását” – fogalmazott Magyar.
Posztjában azt is írta, hogy Kádár 2019 óta vezette az észak-magyarországi régiót, ahol a munkát példásan végezték, soha nem érkezett rá panasz, fegyelmi ügye sem volt. A felmentése után Miskolcon folytatja munkáját kivonuló mentőorvosként.
„Kedves Balázs, az egész ország nevében köszönjük az eddigi szolgálatodat! Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”
„Tisztogatás a mentőknél. Egészen elképesztő, hová süllyedt az orbáni maffia! Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója nyilvánvalóan politikai okokból azonnali hatállyal leváltotta dr. Kádár Balázst az OMSZ észak-magyarországi regionális igazgatói pozíciójából” – írta Facebook-posztjábanMagyar Péter.
A politikus szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook oldalára”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tanúként hallgatta meg csütörtökön a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó IrodájaKuslits Gábort, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi igazgatóját – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A civil szervezet szerint Kuslits a múlt héten egy interjúban megrázó részleteket osztott meg a gyermekvédelmi szakellátásban tapasztalt súlyos problémákról, és az állami gondozásban élő gyerekek kizsákmányolásáról. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság erre reagálva feljelentést tett ellene rágalmazás és a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt.
A TASZ szerint Kuslits Gábor erről az eljárásról eddig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott. A mostani, három és fél órás meghallgatás sem erről szólt, hanem egy másik ügy miatt idézték be.
A meghallgatás középpontjában a Szőlő utcai javítóintézet korábbi vezetője, Juhász Péter Pál állt, akinek emberkereskedelmi ügyéről Kuslits az interjúban szintén beszélt. A Válasz Online-nak elmondta, hogy már tíz évvel ezelőtt, majd 2020-ban újra jelezték a rendőrség felé: egy gyermekotthon elől autóval vitték el a kizsákmányolt gyerekeket.
2020-ban a helyszínre érkező, rendőrként fellépő férfi azt közölte velük, hogy tisztában vannak Juhászék tevékenységével, és fedett nyomozás zajlik az ügyben. Ezután titoktartási nyilatkozatot írattak alá vele.
Kuslits ezt a nyilatkozatot csütörtökön bemutatta a nyomozóknak, akik a TASZ szerint meglepődtek rajta. A meghallgatást ettől függetlenül folytatták.
„Kuslits Gábor ügye azért különösen fontos, hogy végre ne a gyermekvédelmi rendszerben bántalmazott gyermekekért kiálló szakembereket fenyegessék az állami szervek, hanem a kiszolgáltatott, államra bízott gyermekeket védjék meg, és az ellenük szörnyű bűncselekményeket elkövetőket vonják büntetőeljárás alá”
– mondta Boros Ilona, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője.
Tanúként hallgatta meg csütörtökön a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó IrodájaKuslits Gábort, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi igazgatóját – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A civil szervezet szerint Kuslits a múlt héten egy interjúban megrázó részleteket osztott meg a gyermekvédelmi szakellátásban tapasztalt súlyos problémákról, és az állami gondozásban élő gyerekek kizsákmányolásáról. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság erre reagálva feljelentést tett ellene rágalmazás és a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ismét Facebook-poszttal jelentkezett a korábban erősen kormánykritikus, mára bevallottan Orbán Viktor csodálójává vált Pityinger László, azaz Dopeman. Egy friss videóban osztotta meg véleményét, amely egy Digitális Polgári Kört népszerűsítő toborzóanyagként jelent meg a közösségi oldalán.
A rapper a felvételen arról beszél, hogy rendszeresen kap fenyegetéseket, de ő nem érzi szükségét annak, hogy fegyverrel vagy testőrökkel jelenjen meg a rendezvényein.
„Engem ugyan napi szinten fenyegetnek a kommentszekcióban, de nem járok puskával a közönségtalálkozókra és állítólag a nép is gyűlöl, még sincsenek testőreim, na ez az igazán nagyfszú dolog. Most már kezdem azt érezni hogy a Tisza a kisfszúak pártja. Bár félek attól, hogy ezek után ellepi a netet a tiszások által gyártott big dick picture–ök [péniszfotók - a szerk.] hulláma”
– fogalmazott a videóban.
A videó végén azt is elmondta, hogy szerinte érdemes egy DPK-hoz csatlakozni, mert ott béke van.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke sem hagyta szó nélkül a történteket. Közösségi oldalán reagált a kijelentésekre, és ezt írta:
„Mindig az kiabál, akinek a háza ég.”
A posztot az ismert banános fotójával illusztrálta.
Ismét Facebook-poszttal jelentkezett a korábban erősen kormánykritikus, mára bevallottan Orbán Viktor csodálójává vált Pityinger László, azaz Dopeman. Egy friss videóban osztotta meg véleményét, amely egy Digitális Polgári Kört népszerűsítő toborzóanyagként jelent meg a közösségi oldalán.
A rapper a felvételen arról beszél, hogy rendszeresen kap fenyegetéseket, de ő nem érzi szükségét annak, hogy fegyverrel vagy testőrökkel jelenjen meg a rendezvényein.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
