HÍREK
A Rovatból

Lavrov fenyeget: Fennáll a kockázata a nukleáris hatalmak közvetlen fegyveres összecsapásának

Az orosz külügyminiszter azt állította, hogy országa soha nem fenyegetőzött nukleáris fegyver ukrajnai bevetésével. Hozzátette: „Továbbra is együtt fogunk működni azzal a néhány európaival, aki értékeli a barátságot Oroszországgal.”


Teljesíteni kell Moszkva Kijevhez intézett javaslatait, különben az orosz hadsereg fogja megoldani a problémát – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökségnek adott, kedden közölt interjújában.

„Javaslataink, amelyek a rezsim [az ukrán kormány] által ellenőrzött területek demilitarizálására és nácitlanítására, az Oroszország, beleértve az új területeink – a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, Herszon és Zaporizzsja megye – biztonságát fenyegető veszélyek megszüntetésére vonatkoznak, jól ismertek az ellenség előtt.

Csak egy dolgot kell megtennie: önként és jóhiszeműen teljesíteni őket. Egyébként az orosz hadsereg fogja megoldani a problémát”

– vette elő a jól ismert paneleket az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov szerint a helyzet ellenőrizhetetlenné válásának kockázata továbbra is nagyon magas.

„Fontos, hogy elejét vegyük a katasztrófának” – mondta Lavrov, emlékeztetve a november 15-i incidensre, amikor egy lengyel területen becsapódott ukrán rakétát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megkísérelt orosznak beállítani.

„Ami a konfliktus időtartamát illeti, a labda a rezsim és a mögötte álló Washington térfelén van. Bármelyik pillanatban véget vethetnek az értelmetlen ellenállásnak” – fogalmazott a miniszter.

„A kollektív Nyugat országai és az általuk irányított Zelenszkij fellépése azt bizonyítják, hogy az ukrán válság globális jellegű. Már nem titok, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségeseinek stratégiai célja az Oroszország felett a harctéren aratott győzelem, egy olyan mechanizmus, amellyel jelentősen meggyengíthetik vagy akár el is pusztíthatják országunkat” - vázolta sajátos világpolitikai helyzetértékelését Lavrov.

„A forró konfliktus fő haszonélvezője az Egyesült Államok, amely igyekszik mind gazdasági, mind katonai-stratégiai szempontból a lehető legnagyobb hasznot húzni belőle. Washington egyúttal egy fontos geopolitikai feladatot is megold: az Oroszország és Európa közötti hagyományos kapcsolatok megszakítását, még jobban alárendelve magának európai csatlósait” – véli a miniszter.

A külügyminiszter szerint Washington mindent elkövet a konfliktus elnyújtása és súlyosbítása érdekében, amelynek a NATO-országok tényleges részeseivé váltak az ukrán fegyveres erők támogatásával.

Lavrov szerint az orosz vezetés, ellentétben a volt brit kormányfővel és a névtelenül nyilatkozó Pentagon-illetékesekkel szemben, sohasem fenyegetőzött nukleáris fegyver ukrajnai bevetésével.

"Mi teljesen másról beszélünk. Arról, hogy a Nyugat hazánkkal szembeni teljes feltartóztatási politikája rendkívül veszélyes. Fennáll a kockázata annak, hogy a nukleáris hatalmak közvetlen fegyveres összecsapásába torkollik" - hangoztatta.

"Mi pontosan erre figyelmeztetünk, és ismételjük újra és újra, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyet soha nem szabad elindítani" - tette hozzá.

Szergej Lavrov újból felszólította a Nyugatot, hogy tanúsítson maximális önmérsékletet ezen a rendkívül érzékeny területen. A nukleáris kockázatok minimalizálása érdekében fontosnak nevezte, hogy az atomhatalmak elkötelezettek maradjanak a nukleáris háború elfogadhatatlansága mellett.

Rámutatott, hogy Oroszországnak sok barátja van a világ más részein. Mint mondta, Moszkva készen áll majd azt Európával való együttműködésre, amikor a kontinensen fellép „ha beszámítható, nemzeti orientációjú politikusok jelennek meg ott, akik megértik az Oroszországgal való egyenlő és kölcsönösen előnyös partnerség” fontosságát.

„Realisták vagyunk. Továbbra is együtt fogunk működni azzal a néhány európaival, aki értékeli a barátságot Oroszországgal. A ruszofóbokkal nem fogunk együttműködni” – mondta, de nem fejtette ki, pontosan mely országokra gondol.

Objektíve lehetetlennek nevezte a normális kommunikáció fenntartását a Biden-kormányzattal, amely Oroszország stratégiai vereségét tűzte ki célul. Mint mondta, az államközi kapcsolatok szándékos rontása nem az orosz diplomácia stílusa, ám Moszkva a párbeszéd alakításában minden körülmények között a kölcsönösség, a „szemet szemért” elvéből indul ki, de nem feltétlenül szimmetrikusan.

„A tervezés során számításba vesszük azt az elvet, amely a hidegháború idején működött: az eltérő politikai és társadalmi-gazdasági rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elvét”, és ami jó lehet az új geopolitikai környezetben is

– mondta az orosz külügyminiszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Rónai Egon súlyos szakmai kompromisszumokat kötött az Orbán-interjúhoz, és ezek nem jó kompromisszumok
A politikus szerint a miniszterelnök nagy lelki nyugalommal ment be a stúdióba, mert biztos volt benne, hogy a riporter egyetlen szóval sem fogja szóba hozni például Hatvanpusztát. A képviselő úgy véli, a beszélgetés szemfényvesztés volt a demokrácia és a sajtószabadság látszatának fenntartására.


Hadházy Ákos a Facebook-oldalán mondta el a véleményét Orbán Viktor ATV-s interjújáról. Azt írta, a Rónai Egonnal folytatott beszélgetés gyönyörűen megmutatta, hogy ő maga miért nem megy a csatorna stúdiójába, és szerinte miért nagy baj, hogy ellenzéki politikusok és civilek ezt megteszik. A politikus szerint „szemfényvesztés ugyanis az egész, a demokrácia és a sajtószabadság látszatának fenntartására”.

„Ez a látszat a hatalomnak fontos, az ellenzéket viszont csak gátolja abban, hogy felismerje a hibrid rezsim lényegét és helyzet valódi súlyosságát.”

A képviselő úgy véli, „annak a hatalomnak létfontosságú a sajtószabadság látszata, amelynek vezetője nagy lelki nyugalommal ment be a stúdióba, mert biztos volt benne, hogy a riporter egyetlen szóval sem fogja szóba hozni például Hatvanpusztát”. Hozzáteszi, hogy Orbán emlékezett rá, milyen rosszul sült el, hogy Németh Balázsnál és egy másik influenszernél viszont előre megbeszélten szóba hozták.

Hadházy szerint ha az ATV valóban független tévé lenne, akkor megkérdezett volna három dolgot a témában:

• tartja-e még Orbán Hatvanpuszta kapcsán, hogy egy félkész mezőgazdasági épületről van szó, és ha igen, miért kell bele két úszómedence és 15 luxusapartman;

• mennyibe került az egész és miért pont Mészáros Lőrinc cége építi;

• illetve milyen műemlékvédelem az, ahol a föld alá bontják a műemléket.

A politikus állítja, ha a miniszterelnök a szokásos módon hárítja a kérdéseket, egy független riporter nem engedné ki a kezei közül, hiszen a másfél órás műsorból Orbán „nem tudott volna elsétálni és primitív sértegetéssel sem válaszolni”.

„Rónai Egon szakmai kompetenciáit és tisztességét nem vonom kétségbe. Az viszont tény, hogy súlyos szakmai kompromisszumokat köt és hiszem, hogy ezek a kompromisszumok nem jó kompromisszumok”

– írta Hadházy.

Posztját azzal zárta: „Lehet, hogy Török Gábor a keddi interjúból megtudott olyan dolgokat Orbánról, amiket szerinte máshogyan nem tudtunk volna meg. De sajnos megtudtunk az ATV-ről olyan dolgokat is, amiket sajnos már eddig is tudtunk.”

A beszélgetésnek azért is volt nagy visszhangja, mert a Miniszterelnöki Kabinetiroda korábban még álhírnek nevezte, hogy a kormányfő interjút adna a csatornának. Az adás végül kiemelkedő nézettséget ért el, és több elemző, köztük Török Gábor politológus is úgy értékelte, hogy az interjú sokat elárult a miniszterelnök gondolkodásáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kiderült milyen lesz a tél: durva hidegbetörésekre készülhetünk, egy szokatlan jelenség okozhatja a rendkívüli időjárást
Már november végén jöhet az első komolyabb fagyhullám. Hiába egyre enyhébbek a teleink, a klímaváltozás miatt épp a hirtelen szélsőségek erősödnek
Fotó: Kiefer Béla - szmo.hu
2025. november 13.



A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a sarkkörök felett kavargó poláris örvény, vagy más néven sarki örvény, a szezonban először november második felében, 26-a környékén gyengülhet meg jelentősebben. Ennek a felszínen nagyjából 5-10 napon belül lehetnek érezhető hatásai, ami Európában és Észak-Amerikában is időszakos hidegbetöréseket okozhat. Az Egyesült Államok közép-nyugati részét már ezen a héten elérte egy jelentős hidegbetörés, Michigan államban és New York városában pedig már jelentős mennyiségű hó is hullott.

Európára nézve a hosszú távú előrejelzések szerint nem lesz átlag alatti a tél átlaghőmérséklete, ugyanakkor egyre több bizonyíték utal arra, hogy

az enyhe időt gyakori, időszakos hidegbetörések szakíthatják meg a következő hónapokban.

Magyarországon a poláris örvény meggyengülése már a jövő héten is éreztetheti hatását, amikor több hullámban érkezik a sarkvidéki eredetű hideg levegő. Míg Észak-Amerikába a sarki örvény gyengülése esetén a fagyos levegő akadálytalanul áramlik Kanada felől, addig Európában általában a kontinens „egyik fele hideget, a másik meleget” kap, és megjósolhatatlan, hogy a határvonal hol húzódik majd.

Az USA-ban az idei tél valamivel hűvösebb lehet az átlagosnál, és mindenképpen hidegebb, mint a tavalyi. Az elemzések szerint a közép-nyugati államokban a háztartások várhatóan 2 százalékkal többet költenek majd gázfűtésre, míg az elektromos fűtés költsége – amelyet főként az USA déli részén használnak – körülbelül 4 százalékkal emelkedhet.

A sarki örvény egy nagy, ciklonális terület, amely az északi félteke felett forog, és a földfelszíntől egészen a sztratoszféra felső határáig, több mint 50 kilométeres magasságig terjed. A Weather on Maps szakemberei szerint a jelenséget úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas hideg levegő hengert. „Egy hatalmas hideg levegő hengert vagy búgócsigát kell elképzelnünk, ami minél gyorsabban forog, annál stabilabb” – mondták. Amikor az örvény erős és stabil, a hideg levegő lényegében csapdába esik a sarkkörök felett. A hatása akkor válik érezhetővé, amikor az áramlás meggyengül, az örvény szabályossága megbomlik, és a hideg utat talál magának dél felé.

A poláris örvény legyengülése egyáltalán nem ritka folyamat, legalább minden második, harmadik évben történik hasonló, ami sokszor nem az egész télre, inkább csak néhány hétre van hatással. A szakemberek szerint a jelenség ténye nem tekinthető különlegesnek, ugyanakkor „az szokatlannak számít, hogy a polar vortex meggyengülése ilyen korán, már novembereben következik be”. A folyamat inkább a téli időszak vége felé szokott végbemenni.

A korábbi évek adatai alapján Magyarországon egyértelmű melegedő trend figyelhető meg a téli hónapokban is. A fagyos napok száma az elmúlt bő 100 évben mintegy harmadával csökkent, a havas napoké pedig az elmúlt 10 évben zuhant be látványosan. Szinte minden telünk melegebb a 30 éves átlagnál, ami már egy viszonylag enyhe időszakot, az 1991–2020 közötti éveket jelenti. Ennek fényében már az is „különösen” hideg lenne, ha a múlt század közepén jellemző átlagokat regisztrálnánk, soknapos országos fagyok alakulnának ki, vagy a hótakaró napokig megmaradna. Az idei nyár egyébként a hetedik legmelegebb volt hazánkban, és súlyos aszályhelyzet alakult ki, amely az Alföld egyes területein szinte az egész szezonban fennállt.

Forrás: Portfolio


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Döntött a német kormány: minden 18 éves férfinak kötelező lesz a sorozási vizsgálat, sorsolás dönthetnek a behívásról
A törvénytervezet szerint a behívó csak 2027 után jöhet, ha a védelempolitikai helyzet megköveteli. A védelmi miniszter szerint évente 3000-5000 új katonára lesz szükség.


Megállapodás született Berlinben a német sorkatonai szolgálat reformjáról, amelynek értelmében

2026-tól minden 18 éves férfinak kötelező lesz megjelennie egy sorozási orvosi vizsgálaton.

A védelmi minisztérium új rendszert vezet be, amely alapján, ha nem lesz elég önkéntes jelentkező a Bundeswehrbe, sorsolással dönthetik el, kiket hívnak be tényleges katonai szolgálatra.

A megállapodás szerint a jövőben minden 18 éves férfinak először nyilatkoznia kell a szolgálati hajlandóságáról, majd be kell jelentkeznie az alkalmassági vizsgálatra. Itt az általános állapotfelmérés mellett hallás- és látásvizsgálat, vér- és vizeletvizsgálat, a bőr, a végtagok, az ízületek, a gerinc, a szív- és érrendszer, a tüdő és a nemi szervek felmérése, valamint mobilitási és terheléses tesztek várnak a fiatalokra. Ezt követően feleletválasztós feladatok mérik fel a szóbeli megértést, a matematikai tudást, a logikus gondolkodást, a műszaki kompetenciát és a koncentrációt.

A sikeres vizsgálat után a katonai korú személyt „besorozásra jogosultnak” tekintik, ez azonban nem jelenti automatikusan a katonai szolgálat teljesítését.

Behívó a törvénytervezet szerint csak 2027 után érkezhet, és csak abban az esetben, ha a védelempolitikai helyzet a fegyveres erők létszámának „gyors növelését” igényli. Az alaptörvény értelmében továbbra is bárkinek lehetősége lesz lelkiismereti okokból megtagadni a fegyverviselést.

A korábban felmerült „kettős sorsolás” módszerét, amely szerint előbb a sorozásra behívandókat, majd az önkéntesek hiányában ténylegesen bevonulókat is sorsolták volna, egyelőre levették a napirendről. Ezt a megoldást az SPD-s Boris Pistorius védelmi miniszter ellenezte. Pistorius számításai szerint 2026-tól évente 3000 és 5000 közötti új sorkatonára lesz majd szükség Németországban.

A német alaptörvény jelenleg csak a férfiak számára teszi lehetővé a kötelező katonai szolgálatot; a nők bevonásához alkotmánymódosításra lenne szükség, ami nincs napirenden.

Forrás: Economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fekete-Győr András nekiment Cseh Katalinnak: A Fidesz malmára hajtod a vizet az új pártoddal
A Momentum korábbi elnöke szerint az új pártot alapító politikus méltatlanná vált arra a pozícióra, amit a választópolgárok és a Momentum bizalmából elfoglalhatott. Azt írta, nagyot csalódott egykori harcostársában.


Nyílt levélben üzent Fekete-Győr András a Facebookon Cseh Katalinnak, miután a Momentumból kizárt politikus bejelentette, hogy új párttal indul a 2026-os választáson. A Momentum korábbi elnöke posztjában azt írta, nagyot csalódott egykori harcostársában, akit tíz éve az elsők között keresett meg a politikai generációváltás ügyével.

Felidézte, hogy amikor tavaly megszűnt a parlamenti mandátuma, teljes szívvel támogatta, hogy Cseh vegye át a helyét a Momentum élén, mert bízott benne, hogy képviselni fogja a párt egyik legtisztább küldetését: hogy a haza ügye mindig fontosabb a pártérdekeknél.

„Látva a tegnapi lépésed, úgy érzem, ez a bizalom sajnos elhamarkodott volt”

– írta Fekete-Győr.

Szerinte Cseh Katalin szem elől tévesztette, miért léptek annak idején a politikába, vagyis hogy egy új politikai generáció bizonyítsa be, hogy lehet máshogy csinálni. Úgy véli, az egykori közös cél az volt, hogy létrejöjjön egy olyan politikai közösség, „ami meghaladja a magyar politika mindenben haszonleső, kizárólag a túlélésre és hatalomra játszó fertőjét.” A Momentum alapítója szerint a 2026-os választás közeledte hozta el számukra a legnagyobb próbatételt, és büszke arra, hogy a pártja végül a helyes döntést hozta meg, amikor a visszalépés mellett döntött.

„Roppant fájdalom és csalódás látni, hogy miközben a közösségünk helytállt és képes volt felülemelkedni az önös érdekeken, te hátat fordítottál az eredeti küldetésünknek, az egyéni ambíciókat a közös cél elé helyezve”

– üzente.

A volt pártelnök szerint Cseh Katalinnak is tudnia kellene, hogy nincs esélyük megugrani az 5 százalékos küszöböt, miközben milliók álmát teszik kockára egy jobb Magyarországról. Úgy látja, az új párt csak tovább darabolja az ellenzéki oldalt.

„Ne szépítsük: minden rátok adott szavazat elveszett szavazat, ami ebben a választási rendszerben a kormánypártnak kedvez. A megosztottság nem a rendszerváltás, hanem a Fidesz malmára hajtja a vizet. Kérdem én, Katka, akkor mi a cél?”

– tette fel a kérdést.

Fekete-Győr szerint az európai parlamenti választáson a választópolgárok világosan megüzenték, hogy a TISZA Pártban látják a rendszerváltás egyetlen reményét, és úgy gondolja, a politikusoknak nem dolguk felülbírálni a választók akaratát. Sőt, inkább minden erejükkel, akár a legszemélyesebb áldozatok árán is segíteniük kell azt.

„A döntéseddel elfordultál attól a közös úttól, amelyért mindannyian áldozatot hoztunk. Elbuktál a rendszerváltás előmozdításának próbáján. Ezzel pedig méltatlanná váltál arra a pozícióra, amit a választópolgárok és a Momentum bizalmából elfoglalhattál.”

A poszt végén úgy fogalmazott, hiába próbálják a kezdeményezést Barabás Richárddal „humanista” vagy egyéb címkékbe öltöztetni, az szerinte nem az a tiszta szívű politika, amiért egykor közösen küzdeni kezdtek.

„Kívánom neked, hogy egyszer, amikor elcsendesedik körülötted a zaj, halld meg újra, miért vágtunk bele ebbe az egészbe. Mert a politika forgatagában minden gyorsan jön és megy - de az ember, aki a tükörbe néz, marad”

– üzente még Cseh Katalinnak Fekete-Győr András.


Link másolása
KÖVESS MINKET: