Leállt a videórendszer a bíróságon Németh Szilárd alapítványának perén, miután az első tárgyalás felvétele elveszett
A májusi tárgyalás hivatalos felvétele rendszerhiba miatt tűnt el. A bíróság informatikusa szerint a rögzítés most működött, bár ez nem látszott. A bíró azt mondta, mióta ezzel a videós rendszerrel dolgozik, soha korábban nem fordult elő hasonló.
„Reméljük, hogy ezúttal megmarad” – ezzel a mondattal kezdte a bíróság Németh Szilárd alapítványa és a Csepeli Birkózó Club közötti per tárgyalását csütörtökön délelőtt. A Csepel Info beszámolója szerint
hat kamera volt a teremben, de hamarosan észlelték, hogy a hivatalos felvétel nem megy.
A tárgyalás félbeszakadt, Németh Szilárd pedig eleve nem jelent meg, csak írásban mentette ki magát. Ügyvédje Juszt László újságíró miatt tiltakozott, aki állítása szerint Németh Szilárdhoz kötötte az előző tárgyalás felvételének eltűnését, és azt állította, hogy nincs már független bíróság. „Ha én a bíróság helyében lennék, hamis vád miatt beperelném” – javasolta az ügyvéd a bírónak.
Mintegy húsz perces szünet után azzal folytatódott a tárgyalás, hogy – bár nem látszik, hogy megy a felvétel – a bíróság informatikusa szerint a rögzítés működik. A bíró kijelentette, hogy mióta ezzel a videós rendszerrel dolgozik, soha korábban nem fordult elő hasonló.
A tárgyaláson egyébként mindkét fél felajánlotta a saját felvételét az első tárgyalásról, ám kiderült, hogy a külső felvételek hangminősége nem mindenhol megfelelő.
A mostani, megismételt tárgyalásra azért volt szükség, mert a május 22-én tartott első tárgyalás hivatalos videófelvétele – amely a bírósági jegyzőkönyv szerepét tölti be – egy rendszerhiba miatt elveszett, illetve töredékessé vált.
A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a felvételeket a NISZ által üzemeltetett rendszer készíti.
A Csepeli Birkózó Club (CsBC) 2024 tavaszán szerződésszegés miatt pert indított a Kozma István Magyar Birkózó Akadémiát (KIMBA) működtető alapítvány ellen, 534 millió forint megfizetését kérve. Keresetük szerint az állami források és a szövetségi megállapodások alapján ingyenes, kizárólagos használatot vártak a csarnok egy részére, ehelyett az akadémia évi nagyjából 36 millió forintos bérleti díjat kért tőlük. A perben alperes KIMBA alapítója Németh Szilárd fideszes politikus, aki egyben a Magyar Birkózó Szövetség elnöke is. Az akadémia oldaláról a vádakat korábban politikai indíttatásúnak minősítették.
„Reméljük, hogy ezúttal megmarad” – ezzel a mondattal kezdte a bíróság Németh Szilárd alapítványa és a Csepeli Birkózó Club közötti per tárgyalását csütörtökön délelőtt. A Csepel Info beszámolója szerint
hat kamera volt a teremben, de hamarosan észlelték, hogy a hivatalos felvétel nem megy.
A tárgyalás félbeszakadt, Németh Szilárd pedig eleve nem jelent meg, csak írásban mentette ki magát. Ügyvédje Juszt László újságíró miatt tiltakozott, aki állítása szerint Németh Szilárdhoz kötötte az előző tárgyalás felvételének eltűnését, és azt állította, hogy nincs már független bíróság. „Ha én a bíróság helyében lennék, hamis vád miatt beperelném” – javasolta az ügyvéd a bírónak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Itt Németországban nincs internet” – Magyar Péter Schmidt Mária hírhedt mondatával üzent a Fidesznek
A kormányfő egy rövid, ironikus Facebook-posztban reagált a Fidesz egy meg nem nevezett felszólítására. A bejegyzésben a Terror Háza főigazgatójának egy korábbi, sokat vitatott kijelentését idézte fel a németországi internet hiányáról.
Magyar Péter a közösségi oldalán egy rövid, ironikus bejegyzésben reagált arra, hogy a Fidesz felszólította, uralkodjon magán, ha az államfőről beszél.
Ő erről azt írta,
„Valamire felszólított a Fidesz, de sajnos nem tudom elolvasni, mert itt Németországban nincs internet (Schmidt Mária megmondta).”
A szurkálódat azzal a szarkasztikus megjegyzéssel zárja, hogy a Fidesz–KDNP alternatív, mára már elavultnak számító technológiákkal juttassa el hozzá az üzenetét:
„Küldjétek faxon, vagy DVD-n!”
Schmidt Mária fideszes történész egy 2019-es interjúban azt találta mondani, hogy „ott nincs wifi meg internet Németországban, mert nagyon le vannak maradva, ott középkori állapotok vannak ebből a szempontból”. A zavaros eszmefuttatás egyébként arról szólt, hogy Németországnak nincs saját 5G technológiája, ezért más országokra kell támaszkodnia.
A kormányfő később - mintegy demonstrálva, hogy a „középkori” Németországban is van net - egy fotót posztolt magáról, ahol a brandenburgi kapu előtt egy rendőrségi motoron ül. „Oszd meg, hogy Schmidt Máriához is eljusson!” - kérte követőitől.
Magyar Péter a közösségi oldalán egy rövid, ironikus bejegyzésben reagált arra, hogy a Fidesz felszólította, uralkodjon magán, ha az államfőről beszél.
Ő erről azt írta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leváltották a Katasztrófavédelem és a Büntetésvégrehajtás vezetőit
Pósfai Gábor belügyminiszter kedden felmentette tisztségéből Góra Zoltánt és Tóth Tamást. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság élére Varga Ferenc, a Büntetés-végrehajtás élére Schmehl János került.
Felmentette a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás vezetőjét kedden Pósfai Gábor belügyminiszter. A tárca közleménye szerint tisztségéből távozik Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, valamint Tóth Tamás, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetője
A katasztrófavédelem élére Varga Ferencet nevezték ki, míg a büntetés-végrehajtás vezetésével Schmehl Jánost bízták meg.
Az új vezetők mindketten a szervezeten belülről, magas beosztásból lépnek előre - írta az Index az MTI alapján.
Felmentette a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás vezetőjét kedden Pósfai Gábor belügyminiszter. A tárca közleménye szerint tisztségéből távozik Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, valamint Tóth Tamás, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetője
A katasztrófavédelem élére Varga Ferencet nevezték ki, míg a büntetés-végrehajtás vezetésével Schmehl Jánost bízták meg.
Az új vezetők mindketten a szervezeten belülről, magas beosztásból lépnek előre - írta az Index az MTI alapján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fidesz felszólította Magyar Pétert, hogy „uralkodjon magán”
A Fidesz közleményben szólította fel Magyar Péter miniszterelnököt, hogy hagyja abba a köztársasági elnök elleni „alkotmányellenes támadást”. A párt a kormányfő berlini kijelentéseire reagált, ahol Magyar bírálta Sulyok Tamás államfőt.
A Fidesz közleményben szólította fel Magyar Péter miniszterelnököt, hogy uralkodjon magán, miután a kormányfő a berlini sajtótájékoztatóján megint élesen bírálta a köztársasági elnököt. Az ellenzéki párt az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a kormányfő kijelentéseire reagált, és alkotmányellenesnek nevezte az államfő elleni támadást – írta a Telex.
A Fidesz azután adta ki a közleményt, hogy a kormányfő Berlinben arról beszélt, a jelenlegi köztársasági elnököt Orbán Viktor „bábjának” tartja. Példaként említette, hogy egy német lapnak adott Sulyok-interjú magyar fordításából a Sándor-palota kihagyta Novák Katalin nevét, amit az „orbáni cenzúra” iskolapéldájának nevezett. A kormányfő Berlinben azt is kijelentette, kétharmados felhatalmazással eltávolítják a közjogi pozíciókból azokat, akiket báboknak tartanak.
„Hagyja abba, és Párizsban ne folytassa diplomáciai ámokfutását. Fejezze be a köztársasági elnök alkotmányellenes támadását!”
- írta ezután a miniszterelnöknek címezve a Fidesz.
„Valamire felszólított a Fidesz, de sajnos nem tudom elolvasni, mert itt Németországban nincs internet (Schmidt Mária megmondta). Küldjétek faxon, vagy DVD-n!”
A Fidesz közleményben szólította fel Magyar Péter miniszterelnököt, hogy uralkodjon magán, miután a kormányfő a berlini sajtótájékoztatóján megint élesen bírálta a köztársasági elnököt. Az ellenzéki párt az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a kormányfő kijelentéseire reagált, és alkotmányellenesnek nevezte az államfő elleni támadást – írta a Telex.
A Fidesz azután adta ki a közleményt, hogy a kormányfő Berlinben arról beszélt, a jelenlegi köztársasági elnököt Orbán Viktor „bábjának” tartja. Példaként említette, hogy egy német lapnak adott Sulyok-interjú magyar fordításából a Sándor-palota kihagyta Novák Katalin nevét, amit az „orbáni cenzúra” iskolapéldájának nevezett. A kormányfő Berlinben azt is kijelentette, kétharmados felhatalmazással eltávolítják a közjogi pozíciókból azokat, akiket báboknak tartanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt fontos változást jelentett be az egyedi gyógyszerkérelmekkel kapcsolatban
Az egészségügyi miniszter kedden jelentette be, hogy a Batthyány–Strattmann László Alapítvány által ellátott feladatokat a közeljövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) veszi át. Szeptember elején lép életbe a változás.
Hegedűs Zsolt szerint a döntés egy, az alapítvány képviselőivel, valamint az OEP leendő főigazgatójával, dr. Kaló Zoltánnal folytatott egyeztetést követően született meg.
A miniszter méltányossági alapú gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatás jelenlegi rendszerét régóta felül kell vizsgálni, és a betegek számára igazságosabbá, átláthatóbbá kell tenni. Kiemelte, az egyedi méltányosság növekvő szerepén alapuló finanszírozási modellek más országokban is intézményesültek, de hosszú távon nem tudták maradéktalanul teljesíteni az eredeti célkitűzéseket.
„E tapasztalatokat is mérlegelve a mai egyeztetésen döntés született arról, hogy az Alapítvány által ellátott feladatokat a közeljövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár veszi át.”
„Az OEP megerősített szakmai apparátusa, átlátható döntéshozatali mechanizmusai, valamint az orvosszakmai és egészség-gazdaságtani szempontok következetesebb érvényesítése garanciát jelenthetnek arra, hogy a rendszer gyorsabban, igazságosabban és mindenekelőtt a betegek érdekeit szem előtt tartva működjön” – közölte Hegedűs.
A poszt szerint a nemzetközi jó gyakorlatok is azt mutatják, hogy az egyedi, nagy értékű betegellátási támogatások állami, szabályozott, szakmai és átlátható finanszírozási rendszerben működnek jól. „Mi is ebbe az irányba lépünk: az állami felelősségvállalást, az átláthatóságot és a betegek méltányos hozzáférését erősítjük” – írta.
A miniszter szerint az Alapítvány és a neve megmarad, a közösségi támogatás lehetősége pedig a jövőben kiegészítő opcióként, szabályozott keretek között működhet tovább ritka, speciális esetekben, de nem helyettesíti az állami szerepvállalást. Szeptember elején már az új rendszerben indul a munka.
Áprilisban több sajtóhír is arról szólt, hogy a Batthyány–Strattmann Alapítványnál lelassult a döntéshozatal, a betegek hónapokat várnak az életmentő kezelések engedélyezésére.
Hegedűs Zsolt erre reagálva egyeztetett az alapítvánnyal, és bár akkor még arról számolt be, hogy év végéig a jelenlegi struktúra marad, a felülvizsgálatot már elindították.
Azt pedig még május végén jelentette be a kormány, hogy Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) visszakapja korábbi nevét, és ismét Országos Egészségbiztosítási Pénztárként működik tovább, élére pedig Kaló Zoltán egészség-gazdaságtani szakember kerül
Hegedűs Zsolt szerint a döntés egy, az alapítvány képviselőivel, valamint az OEP leendő főigazgatójával, dr. Kaló Zoltánnal folytatott egyeztetést követően született meg.
A miniszter méltányossági alapú gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatás jelenlegi rendszerét régóta felül kell vizsgálni, és a betegek számára igazságosabbá, átláthatóbbá kell tenni. Kiemelte, az egyedi méltányosság növekvő szerepén alapuló finanszírozási modellek más országokban is intézményesültek, de hosszú távon nem tudták maradéktalanul teljesíteni az eredeti célkitűzéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!