Hétfő este óta egy kutyafej a Twitter logója az eddig megszokott kék madár helyett, írja az Evening Standard. Elon Musk feltehetően egy olyan per miatt cserélte le egy időre a közösségi oldal logóját, melyben a dogecoin árfolyamának manipulálásával vádolják.
A kriptovaluta digitális érméjén is szereplő siba inu kutya nemcsak a logó helyén látható, hanem a betöltés ideje alatt is az eb jelenik meg.
A logócseréről Musk a saját oldalán is megemlékezett egy mémmel. A grafikán egy jogosítványt tanácstalanul vizsgáló rendőr látható, miközben az autót vezető kutya annyit mond, hogy „az egy régi fotó”. Az igazolványképen pedig a kék madár szerepel.
Musk tíz évvel ezelőtt kezdte népszerűsíteni a kezdetben viccből létrehozott kriptovalutát. Tavaly keresetet nyújtottak be a milliárdos ellen, amiben a dogecoin árfolyamának manipulálásával vádolják. Musk és ügyvédei legutóbb pénteken kérték arra a bírót, hogy ejtse az ügyet.
A hétfő esti logócsere hatására 30 százalékkal emelkedett a dogecoin ára.
A kriptovaluta teljes értékét 13 milliárd dollárra becsülik, ezzel a nyolcadik legértékesebbnek számít.
Hétfő este óta egy kutyafej a Twitter logója az eddig megszokott kék madár helyett, írja az Evening Standard. Elon Musk feltehetően egy olyan per miatt cserélte le egy időre a közösségi oldal logóját, melyben a dogecoin árfolyamának manipulálásával vádolják.
A kriptovaluta digitális érméjén is szereplő siba inu kutya nemcsak a logó helyén látható, hanem a betöltés ideje alatt is az eb jelenik meg.
A logócseréről Musk a saját oldalán is megemlékezett egy mémmel. A grafikán egy jogosítványt tanácstalanul vizsgáló rendőr látható, miközben az autót vezető kutya annyit mond, hogy „az egy régi fotó”. Az igazolványképen pedig a kék madár szerepel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy ártatlan AI-karikatúrának indult, de a zsarolók már az arcodra és a pénzedre utaznak
A közösségi médiában terjedő AI-trend során a felhasználók tömegesen töltenek fel fotókat. A kiberbűnözők ezekkel élnek vissza, ami ellen már az FBI is fellép.
„Készíts karikatúrát rólam, mindabból, amit tudsz!” – néhány nap alatt ez lett a közösségi médiák új varázsmondata. A hírfolyamokat elárasztották a mesterséges intelligencia által generált, vicces vagy éppen elgondolkodtató portrék, amelyeket a felhasználók magukról és a munkájukról kértek.
A játékos önkifejezésnek tűnő trend azonban egy sokkal sötétebb oldalt is rejt: miközben az emberek fotókat és részletes önleírást töltenek fel a szórakoztató képekért cserébe, az opportunista oldalak ugyanígy gyűjtik az arcunkat, a szokásainkat és néha a bankkártyánkat is. A kérdés ma már nem az, hogy menő-e az AI-karikatúra, hanem az, hogy mennyit ér meg egy mém a magánszféránkból.
A február elején elterjedt jelenség lényege, hogy a felhasználók arra kérik a ChatGPT-t, hogy a róluk elérhető vagy általuk megadott információk, illetve egy feltöltött szelfi alapján készítsen karikatúrát.
A folyamat azonban gyakran arra ösztönzi az embereket, hogy egyre több személyes részletet osszanak meg a pontosabb eredmény érdekében. Ezt a hullámot lovagolják meg a külső oldalak és alkalmazások, amelyek „ChatGPT-stílusú” karikatúrák ígéretével csalogatják magukhoz a gyanútlan érdeklődőket.
A legkomolyabb veszélyt a biometrikus adataink, vagyis az arcvonásaink kiadása jelenti.
A feltöltött fotók ugyanis nemcsak egy képet, hanem egyedi azonosító jegyeket is tartalmaznak, amelyeket a rendszerek megtanulhatnak és tárolhatnak. Ezekkel az adatokkal később visszaélhetnek, például nem beleegyezésen alapuló, manipulatív képek, úgynevezett deepfake-ek létrehozására.
Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda már 2023-ban külön figyelmeztetést adott ki a szintetikus képekkel elkövetett zsarolásokról, amelyek különösen a fiatalkorúakat érintik, és tartós pszichés károkat okozhatnak.
„A szexuális tartalmú zsarolás (sextortion) következményei országszerte érezhetők” – fogalmazott Christopher Wray, az FBI igazgatója.
Nemcsak a zsarolók, hanem a hétköznapi csalók is felfedezték az AI-arcokban rejlő lehetőséget. A Meta fenyegetéselhárítási vezetője, Ben Nimmo már 2022-ben arról beszélt, hogy a közösségi oldalakon felszámolt csaló hálózatok több mint kétharmada mesterségesen generált profilképeket használt a hitelesség látszatának megteremtésére. „Ezek lényegében olyan emberek fotói, akik nem is léteznek” – mondta.
A folyamat pszichológiai csapdája, hogy ha a felhasználók a kapott karikatúrát „nem elég pontosnak” érzik, hajlamosak még több kontextust és személyes adatot megadni. „Ha az eredmény nem pontos, a felhasználók egyszerűen több kontextust adnak hozzá, gyakran rendkívül személyes adatokkal” – mondta a Forbes-ban Matt Conlon, a Cytidel kiberbiztonsági cég társalapító-vezérigazgatója.
A reputációnkat is kockáztatjuk, hiszen a nők képeiből a rendszer aránytalanul gyakran készített túlszexualizált kimeneteket, sőt, kiskorúakról készült fotókat is elfogadhatatlan módon alakított át. Az Egyesült Királyságban február 7-én lépett életbe az a törvény, amely bűncselekménynek minősíti a beleegyezés nélküli szexuális deepfake képek létrehozását.
„A mai nap egy igazán emlékezetes nap” – nyilatkozta az egyik áldozat. Az Európai Unió AI-rendelete pedig 2026 augusztusától teszi kötelezővé a deepfake-tartalmak egyértelmű megjelölését.
A legfontosabb tanács, hogy ne töltsünk fel valós fotót, ha nem muszáj. Helyette adjunk részletes leírást az arcformánkról, hajszínünkről és öltözékünkről. Az OpenAI hivatalos felületén lehetőség van kikapcsolni a tréningcélú adatmegosztást a beállításokban, illetve használhatunk ideiglenes csevegést is, amelynek tartalmát 30 nap után törlik.
Kerüljük az ismeretlen domaineken futó, „ingyenes karikatúra” hirdetéseket, és soha ne töltsünk fel kiskorúakról készült képet ilyen szolgáltatásba. Egyes klónoldalak, mint a Caricature Bot, már 9 dollárért, azaz nagyjából 3300 forintért kínálnak csomagokat, miközben adatvédelmi tájékoztatójuk homályos vagy hiányos.
„Készíts karikatúrát rólam, mindabból, amit tudsz!” – néhány nap alatt ez lett a közösségi médiák új varázsmondata. A hírfolyamokat elárasztották a mesterséges intelligencia által generált, vicces vagy éppen elgondolkodtató portrék, amelyeket a felhasználók magukról és a munkájukról kértek.
A játékos önkifejezésnek tűnő trend azonban egy sokkal sötétebb oldalt is rejt: miközben az emberek fotókat és részletes önleírást töltenek fel a szórakoztató képekért cserébe, az opportunista oldalak ugyanígy gyűjtik az arcunkat, a szokásainkat és néha a bankkártyánkat is. A kérdés ma már nem az, hogy menő-e az AI-karikatúra, hanem az, hogy mennyit ér meg egy mém a magánszféránkból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Halálos támadások után lépett Elon Musk: egy egyszerű korlátozással kapcsolja le az orosz kamikaze drónokat a Starlinkről
A SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be a Starlink-terminálokra, így azok használhatatlanná válnak a gyors orosz drónokon. Kijev szerint a lépés „kézzelfogható eredményeket” hozott az oroszok ellen.
Egy ukrán tisztviselő szerint „kézzelfogható eredményeket hoztak” Elon Musk erőfeszítései, amelyekkel igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország a Starlink műholdakat dróntámadásokhoz használja.
A Starlink-technológiát korábban több halálos támadással is összefüggésbe hozták, köztük egy mozgó személyvonat elleni csapással, amelyben hatan haltak meg
Mihajlo Fedorov védelmi miniszter szerint a SpaceX alapítója gyorsan reagált, amikor értesítették arról, hogy Starlink-kapcsolattal rendelkező orosz drónok működnek az országban.
Musk maga is megerősítette a lépéseket az X-en. „Úgy tűnik, hogy az oroszok Starlink jogosulatlan használatának megállítására tett lépéseink működtek. Szóljanak, ha még többre van szükség” – írta.
Bár a felek nem részletezték a válaszlépéseket, a védelmi minisztérium hivatalos oldala, az ArmiyaInform szerint a SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be az Ukrajna felett mozgó Starlink-terminálokra.
„Az orosz drónok ennél sokkal gyorsabban haladnak, így az ellenséges operátorok nem lesznek képesek valós időben irányítani őket” – közölte a weboldal.
Emellett az ukrán kormány egy fehérlista bevezetését is tervezi, amelyen csak a jóváhagyott Starlink-terminálok szerepelhetnek. A nem regisztrált eszközöket lekapcsolják. „Ezt a SpaceX-szel együttműködésben valósítjuk meg” – mondta Fedorov.
A Háború Tanulmányozásának Intézete január közepén arra figyelmeztetett:
mióta Oroszország elkezdte Starlinkkel felszerelni az olcsó Molniya-2 kamikaze drónokat, azok harctéri hatékonysága „drámaian” megnőtt.
Ezeket a drónokat Fedorov miniszter szerint nehéz lelőni, mivel alacsonyan repülnek, elektronikus hadviseléssel nem lehet elhárítani őket, és az operátorok távolról, valós időben irányítják őket. Orosz háborús bloggerek arra figyelmeztettek, hogy a következmények túlmutathatnak a drónokon, mivel az orosz hadsereg a Starlinket a frontvonal internetellátására is használja.
Egyébként Fedorov – akkor még miniszterelnök-helyettesként – volt az, aki 2022 februárjában, nem sokkal Moszkva teljes körű inváziója után segítséget kért Musktól, aki még aznap engedélyezte a Starlinket Ukrajnában. A kapcsolatuk azonban hamar viharossá vált.
Musk 2022-ben megtagadta az ukrán hadseregtől a Starlink-hozzáférést a Krímben, azzal indokolva a döntést, hogy Ukrajna a szolgáltatást arra használta volna, hogy „elsüllyessze az orosz flotta nagy részét”, amivel a SpaceX „egy súlyos hadicselekmény bűnrészese” lett volna.
Musk azóta többször bírálta a nyugati országokat, amiért finanszírozást és fegyvereket nyújtanak Ukrajnának. „Őrültség továbbra is ennyi pénzt küldeni Ukrajnának elszámoltathatóság és végcél nélkül” – mondta. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „bármennyire is nem értek egyet az Ukrajnával kapcsolatos politikával, a Starlink soha nem fogja kikapcsolni a termináljait”. Márciusban pedig úgy fogalmazott: „A Starlink-rendszerem az ukrán hadsereg gerince. Az egész frontvonaluk összeomlana, ha kikapcsolnám.” A feszültségek ellenére Fedorov a múlt héten ismét méltatta Musk időben meghozott döntését, mondván, a Starlink „kritikusan fontos volt államunk stabilitása szempontjából”.
Egy ukrán tisztviselő szerint „kézzelfogható eredményeket hoztak” Elon Musk erőfeszítései, amelyekkel igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország a Starlink műholdakat dróntámadásokhoz használja.
A Starlink-technológiát korábban több halálos támadással is összefüggésbe hozták, köztük egy mozgó személyvonat elleni csapással, amelyben hatan haltak meg
Új korszak a kiberbűnözésben: az AI segítségével már nemcsak okosabb, hanem olcsóbb és automatizált a támadás
A kiberbűnözők a zsarolóvírussal már valós időben generálnak támadó kódokat. Ennek is köszönhető, hogy az NFC-alapú fenyegetések száma 87 százalékkal ugrott meg.
A mesterséges intelligencia nemcsak a munkánkat vagy a szórakozásunkat változtatja meg, hanem a bűnözést is:
2025 második felére a kiberbűnözők olcsón és tömegesen vetették be az új technológiát, aminek az eredménye már a statisztikákban is látszik.
Az ESET legújabb, 2025 második félévéről szóló kiberfenyegetettségi jelentése szerint 87 százalékkal ugrott meg az androidos mobilokat érő NFC-alapú támadások száma. Ezzel párhuzamosan a zsarolóvírus-támadások áldozatainak száma már tavaly november végére meghaladta a teljes 2024-es értéket, ami mintegy 40 százalékos éves növekedést jelent – írta a Gondola.hu.
A növekedés mögött a mesterséges intelligencia egyre tudatosabb alkalmazása áll, amely új szintre emelte az adathalászatot és a mobilos csalásokat is.
„A mesterséges intelligencia megjelenése a kiberbűnözésben jelentős fordulópont. Már nem az a legnagyobb veszély, hogy az AI segítségével »okosabb« lett a kártevő, hanem hogy olcsóbbá és automatizálttá váltak a támadások”
– mondta Béres Péter, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. IT-vezetője.
A jelentés szerint az AI-t alkalmazó kártevők már nemcsak elméletben léteznek. Az ESET kutatói azonosították a PromptLock nevű zsarolóvírust, az első ismert ilyen programot, amely képes valós időben, automatikusan rosszindulatú szkripteket generálni. A kártevő egy helyben futó nyelvi modellt használ a támadó kódok létrehozására. Bár a szakértők egyelőre inkább egyfajta technológiai bizonyítéknak tartják, mint széles körben terjedő fenyegetésnek, a megjelenése mégis egy új korszak kezdetét jelzi.
Az AI-trenddel párhuzamosan a mobiltelefonos támadások is látványosan megszaporodtak. Az NFC-alapú fenyegetések 87 százalékos növekedése azt jelzi, hogy a telefonok ma már pontosan ugyanúgy célponttá váltak, mint a laptopok vagy az asztali gépek. A támadók olyan új kártevőket és funkciókat vetnek be, mint például a kontaktlopásra is képes NGate vagy a ritka kombinációnak számító RatOn, amelyek az érintéses fizetés és adatcsere technológiáját használják ki.
A védekezésnek is alkalmazkodnia kell. „Mobilon – különösen az NFC-alapú támadások terjedése miatt – elengedhetetlen a megbízható mobilbiztonsági megoldások, például a végpontvédelem és mobileszköz menedzsment használata” – hangsúlyozta Béres Péter, aki szerint az automatizált támadások korában a felhasználók és a vállalatok számára is kulcsfontosságú a naprakész védelem, a rendszeres frissítések és a gyanús e-mailek tudatos kezelése.
A mesterséges intelligencia nemcsak a munkánkat vagy a szórakozásunkat változtatja meg, hanem a bűnözést is:
2025 második felére a kiberbűnözők olcsón és tömegesen vetették be az új technológiát, aminek az eredménye már a statisztikákban is látszik.
Az ESET legújabb, 2025 második félévéről szóló kiberfenyegetettségi jelentése szerint 87 százalékkal ugrott meg az androidos mobilokat érő NFC-alapú támadások száma. Ezzel párhuzamosan a zsarolóvírus-támadások áldozatainak száma már tavaly november végére meghaladta a teljes 2024-es értéket, ami mintegy 40 százalékos éves növekedést jelent – írta a Gondola.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Képesek zavarni, vakítani, manipulálni vagy akár fizikailag kiiktatni a műholdakat”– Orosz kémműholdak követik és hallgatják le az európaiakat
A Lucs-program orosz eszközei a Földről érkező, titkosítatlan parancsjeleket rögzíthetik a célműholdak közelében. Ez a jövőben lehetővé teheti a műholdak pályájának manipulálását és a szolgáltatások megbénítását.
36 ezer kilométerrel a fejünk felett hallgatózhatnak az oroszok. A Financial Times szerdai oknyomozása szerint két orosz kémműhold az elmúlt három évben szisztematikusan követett és veszélyesen megközelített több tucat európai kommunikációs szatellitet.
Európai hírszerzési források attól tartanak, hogy a Lucs–1 és Lucs–2 néven azonosított eszközök célja a műholdak parancskapcsolatainak lehallgatása lehet, ami a jövőben akár az irányításuk átvételére is lehetőséget adhat.
A gyanú szerint az orosz műholdak hetekig vagy akár hónapokig is „leparkolnak” egy-egy kiszemelt európai szatellit közvetlen közelében, hogy rögzítsék a Földről érkező, a működésüket irányító parancsjeleket.
A kockázat különösen a régebbi, még titkosítatlan kommunikációs protokollokat használó eszközöknél magas, mivel az elfogott adatokkal később a támadó utánozhatja a földi irányítást, és a műholdat akár a pályájának elhagyására vagy üzemanyag-pazarló manőverekre is kényszerítheti. Az aggodalmakat nemcsak hírszerzési jelentések, hanem nyílt forrású megfigyelések is alátámasztják. Az Aldoria nevű francia űrmegfigyelő cég tavaly áprilisban egy „hirtelen közeli megközelítést” észlelt, amikor a Lucs–2 mindössze 10–50 kilométerre repült el egy geostacionárius műhold mellett.
A jelenség nem teljesen új, de a mostani tevékenység minden korábbinál kiterjedtebb.
Franciaország már 2018-ban kémkedéssel vádolta Oroszországot, miután a Lucs-program egy korábbi műholdja túlságosan megközelítette az Athena-Fidus nevű francia–olasz katonai szatellitet. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az európai kormányok is egyre nyíltabban beszélnek a fenyegetésről. Boris Pistorius német védelmi miniszter tavaly szeptemberben drámai hangú beszédben figyelmeztetett. „Képesek zavarni, vakítani, manipulálni vagy akár fizikailag kiiktatni a műholdakat” – mondta az AP hírügynökség tudósítása szerint, majd bejelentette, hogy Németország a következő öt évben 35 milliárd eurót, vagyis átszámítva közel 13 300 milliárd forintot fordít űr- és űrvédelmi programokra.
A Kreml következetesen tagadja a vádakat, és visszautasítja, hogy militarizálná a világűrt.
„Nem sértünk meg semmit. Ismételten a fegyverek világűrbe telepítésének tilalmát szorgalmaztuk” – közölte a Reuters hírügynökséggel Dmitrij Peszkov szóvivő egy korábbi, hasonló témájú nyilatkozatában. Az orosz álláspont szerint a műveleteik a nemzetközi jognak megfelelően zajlanak.
Eközben a program egyik eredeti eszköze, a Lucs–1 január végén egy „temetőpályán” – ahová a kiöregedett műholdakat irányítják – eddig tisztázatlan okokból darabokra hullott, ami tovább növeli a pályán keringő űrszemét mennyiségét. A megfigyelési feladatokat ettől függetlenül a modernebb Lucs–2 továbbra is aktívan végzi.
36 ezer kilométerrel a fejünk felett hallgatózhatnak az oroszok. A Financial Times szerdai oknyomozása szerint két orosz kémműhold az elmúlt három évben szisztematikusan követett és veszélyesen megközelített több tucat európai kommunikációs szatellitet.
Európai hírszerzési források attól tartanak, hogy a Lucs–1 és Lucs–2 néven azonosított eszközök célja a műholdak parancskapcsolatainak lehallgatása lehet, ami a jövőben akár az irányításuk átvételére is lehetőséget adhat.
A gyanú szerint az orosz műholdak hetekig vagy akár hónapokig is „leparkolnak” egy-egy kiszemelt európai szatellit közvetlen közelében, hogy rögzítsék a Földről érkező, a működésüket irányító parancsjeleket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
