Kiengedték Nagy Márton hegymászót a kórházból, kiderült, mitől voltak elviselhetetlen fájdalmai
Nagy Márton, a 25 éves magyar hegymászó kórházba került, miután a Himalája egyik legmagasabb csúcsának alaptáborában hirtelen rosszul lett. Olyan elviselhetetlen gyomorfájdalmai voltak, hogy alig tudott beszélni. Végül mászótársa, Klein Dávid próbált segíteni rajta addig, amíg a mentők megérkeztek.
Szombaton Klein Dávid közösségi oldalán jelent meg egy közlemény. Ebben megírták, hogy "Nagy Marci hegymászót ma délután, nepáli idő szerint nagyjából 14:00-kor kiengedték a Manipal Oktató Kórházból, és jelenleg Pokharában pihen".
"Tünetei vesekőre vezethetőek vissza" - írják.
Beszámolójuk szerint Marcit helikopter vitte a kórházba. Bár útjuk nem volt izgalomtól mentes, de végül sikerült orvosi ellátáshoz jutnia:
„Hálásak vagyunk a Manipal kórház sürgősségi csapatának! A láthatóan rendkívül túlterhelt egészségügyi csapat alapos és professzionális ellátásban részesítette Marcit a nap folyamán. Végleges diagnózis csak 3-án késő délután született: Marciból odafent, az alaptáborban vesekő távozott, ez okozta a rendkívüli fájdalmakat, a hányást és a gyulladást. Sajnos még van odabent, aminek ki kéne jönnie… Köszönetünket szeretnénk kifejezni dr. Paudel Klárának és férjének, dr. Badri Paudelnek is: a nagytudású és komoly tekintéllyel bíró pokharai orvos házaspár azonnal segítségünkre sietett, meglátogattak minket a kórházban és mindenben támogattak minket. Hálásak vagyunk.”
A hegymászót éjszaka még bent tartották, infúziót és gyógyszereket kapott. Végül (Dávid társaságában, aki végig vele maradt) október 4-én távozhatott.
A közlemény arról is beszámol, hogy miután Klein Dávid a társát már biztonságban tudhatja, megkezdte visszatérésének megszervezését. Ez ugyan bonyolult és drága, de úgy véli, hogy kár lenne veszni hagyni az eddig befektetett közös munkát.
Nagy Márton visszatérése még bizonytalan. A hegymászó így mesélt a vele történtekről:
„Most először kerültem ilyen hirtelen kórházba. Tudom, ez nem egy ritka eset, mégis ijesztő amikor egy elszigetelt világban ér a meglepetés. Messze a civilizációtól, csak a magunkkal hozott eszközökből dolgozva, Dávid a maximumnál is többet hozott ki a lehetőségekből. Tudott annyit segíteni rajtam, hogy ne legyen belőle baj, ha egy nappal később érkezik a mentés. Mire végül lejutottunk, még szédültem – valószínűleg a gyógyszerektől".
A kórházban mindent megtettek érte. "Ekkora leterheltség mellett mégis végig mosolyogtak, kedvesek voltak. Biztos ami biztos, benn tartottak egy éjszakára, szép, új, modern szobában. Infúziót és gyógyszereket kaptam, mivel erősen kiszáradt állapotban érkeztem. Jó volt tudni végre a fájdalom okát: így már tudjuk mi alapján kell dönteni a továbbiakról."
Majd megköszönte társa segítségét is: "Dávid segített végig, az aktív tevékenységeket mind átvette tőlem. Hihetetlen élmény amikor van, aki minden energiájával az én érdekemre koncentrál, ezúton is nagyon nagy köszönet érte!”
Klein Dávid úgy véledekedett:
„Hatalmas kő esett le a szívemről most, hogy megértettük, mi okozta Marci súlyos tüneteit és állapota megnyugtatóan rendeződött. Persze az lenne a legszuperebb, ha Marci is fel tudna jönni velem. De első a biztonság és ez az ő döntése. Ha sikerülne visszatérnem, úgy a közös expedíciónkat folytatnám. Ha történetesen elérem a csúcsot, az teljes mértékben Marci sikere is lesz!"
A hegymászó szerint még tudniuk kell, mikor lesz alkalmas az időjárás is a csúcstámadásra. Számolnia kell az azóta leesett hóval is. Ugyanakkor "borzalmasan motiváltnak érzem magam és nagyon nem örülnék, ha nem kapnék lehetőséget arra, hogy legalább megpróbáljam kettőnk közös Nagy Kalandját sikerre vinni.”
