Így különítették el a nőket és a férfiakat még a lakásokban is a régi Koreában – Szöul 500 éve a Néprajzi Múzeum új tárlatán
Szöul hagyományos viseletét és lakáskultúráját, valamint ennek az örökségnek a továbbvitelét mutatja be a Néprajzi Múzeum legújabb időszaki kiállítása.
Mi már láttuk A koreai stílus - Hagyományos öltözék és lakás Szöulból című tárlatot. Mutatjuk mi vár rád!
A Néprajzi Múzeumban látható vendégkiállítás a Szöul Történeti Múzeum szervezésében érkezett, és a kiállított ruhákon, használati tárgyakon és enteríőrön keresztül számunkra is átélhetővé teszi a dél-koreai főváros történetét, illetve modern mindennapjait.
A hosszú történelemmel rendelkező Szöul 1392-1910-ig volt a Csoszong-dinasztia székhelye. Ezalatt a mintegy ötszáz év alatt Szöul az öltözködési- és lakáskultúrában is az élen járt.
A Csoszong-dinasztia idején a hétköznapi ruhák festetlenek, fehérek voltak. A fehérruhás emberek látványa pedig erős benyomást tett az országba látogató idegenekre. Voltak akik “ragyogó ártatlanságként” míg mások a “színtelen szomorúságként” értelmezték. Közös volt azonban, hogy a koreaiak fehér öltözetét egyfajta nemzeti jellegzetességnek tekintették.
A mindennapi viselettel ellentétben az ünnepi és hivatali ruhákat, illetve a gyerekek öltözetét színes anyagokból készítették. A kiállításon megtudtuk azt is, hogy a ruha színe és mintája a viselője rangját is jelezte.
Az alábbi gyönyörű ruhán a 9 sor fácán arról árulkodik, hogy a viselője igen magas rangú volt. A kilenc sor díszítés ugyanis a hercegnő rangja volt.
A kormánytisztviselők formaruháján is megfigyelhettük, hogy az egyes rangok szerint a ruhák színe és mintája eltér.
Nagyon szép példákat láttunk gémmel és fácánnal díszített rangjelzésekre is. A tigris motívum pedig a katonai tisztségviselők rangját jelezte.
A kiállításon egy egész terem foglalkozik a kiegészítőkkel is, főként a fejfedőkkel.
A férfiak hagyományos kalapjai lószőrből készült. Láthattunk otthon viselt-, utcai-, ünnepi-, esőtől- illetve naptól védő kalapokat is.
Ebben a szekcióban láthattuk a kiállítás egyik legszebb, legrégebbi és legértékesebb darabját, egy magas rangú katonai tisztviselő hivatali kalapját, ami a 19. század végéről származik.
Megnéztük azt is, hideg időben milyen sapkákat viseltek a nők. Jó idő esetén azonban a szebbik nem képviselői kalap helyett fejdíszeket és díszes hajtűket hordtak. Illetve a férfiak és nők egyaránt díszes függőkkel egészítették ki az öltözéküket.
Miután a Csoszong-dinasztia 1876-ban megnyitotta az ország kikötőit, a nyugati divat gyorsan elterjedt Szöulban. A hánbok azonban különleges alkalmakkor ünnepi viseletként használatban maradt, például esküvőkön, vagy a gyerekek első születésnapján. A turisták gyakran bérelt hánbok ruhában látogatják meg Szöul palotáit, és így fotózkodnak.
A hánbok hagyományos elemeivel, például a különleges kialakítással, színekkel, és mintákkal modern ruhadarabok tervezésekor is dolgoznak a dizájnerek. A kiállításon kortárs hánbok ruhákat is láthattunk, amik a Hánbok Hullám Projekt keretében készültek. A projekt célja, hogy a hánbok szépségét és értékét nemzetközi szinten is elfogadtassa, valamint új hullámot indítson el a divat terén.
A kiállítás egyik legizgalmasabb szekciója a hagyományos koreai otthont mutatja be. Itt maketteken nézhettük meg a tradicionális koreai technikával és stílusban készült hánok épületet.
A Csoszon-dinasztia időszakában tervezett hánok épületeket hagyományosan a nők belső, és a férfiak külső lakrészeire osztották fel, és ezeket különbözőképpen is használták.
A konfuciánus ideológia az építészetben is megjelent: a férfiak és a nők lakrészeit, akárcsak a társadalmi szerepeiket, szigorúan meghatározták és elválasztották egymástól.
Ebben az időszakban korlátozták a nők társadalmi tevékenységét. Legtöbbször a női lakrészben találkoztak, hogy ruhákat varrjanak és hímezzenek a családjuk számára. A férfiak pedig saját lakrészükben fogadták a vendégeket, itt tanultak és végeztek művészeti tevékenységet is.
Ez a felosztás a kiállítótérben is megjelent. A terem jobb oldalán a női lakrész tárgyait állították ki. Itt láttunk különféle kézzel készített erszényeket és csomagolókendőket, amiken keresztül a nők művészi tehetségüket is megmutathatták.
Ezzel szemben bal oldalon egy férfi lakrészt csodálhattunk meg.
Néprajzi Múzeum, Incze László fotója
A kiállítást nemcsak a divat és a távol-keleti kultúrák szerelmeseinek ajánljuk, hanem mindenkinek, akit érdekel a koreai kulturális örökség gazdagsága. Egy igazi kulturális időutazás, hol a múlt és a jelen találkozik, és ahol felfedezheted a koreai hagyományos öltözékek és lakáskultúra finom részleteit.
Ne hagyd ki ezt az izgalmas lehetőséget! A kiállítást 2024. február 18-ig nézheted meg, további információk a Néprajzi Múzeum honlapján.
Néprajzi Múzeum, Incze László fotója
