Aggasztó hírek érkeznek az Amazonas-medencéből, továbbra is nagy területen ég az esőerdő, a hatalmas füst pedig az űrből is látható.
Csütörtök óta a műholdak 9507 új erőtüzet figyeltek meg Brazíliában, többségüket a világ legnagyobb esőerdőjének otthont adó területen. Az idén észlelt 72 843 erdőtűz 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta.
Ehhez képest a brazil elnök, Jair Bolsonaro nem tűnik éppen lehangoltnak. A Guardian azt írja: míg az Amazonas ég, Jair Bolsonaro Brazília szélsőjobboldali elnöke egy humorestre ment.
A televízióban péntek este közvetítették ugyan a beszédét az erdőtüzekkel kapcsolatban, ám kiderült: az egész felvételről ment, és ő közben Jonathan Nemer standup show-ján volt.
Aggasztó hírek érkeznek az Amazonas-medencéből, továbbra is nagy területen ég az esőerdő, a hatalmas füst pedig az űrből is látható.
Csütörtök óta a műholdak 9507 új erőtüzet figyeltek meg Brazíliában, többségüket a világ legnagyobb esőerdőjének otthont adó területen. Az idén észlelt 72 843 erdőtűz 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András a március 15-i dróntilalomról: Akkora pánikban vannak, hogy legszívesebben az egész légteret elzárnák a magyar nyilvánosság elől
A Momentum alapítója szerint a kormány retteg, hogy ismét kiderül az igazság a tömeg méretéről. A politikus úgy látja, Orbánék nem értik, hogy ez a „gyáva, cenzúrázó trükközés nem fog működni”.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója Facebook-posztban bírálta a kormányt, miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt állította hétfőn, hogy a kormány meg akarja tiltani, hogy drónfelvételeket készítsenek a március 15-i Nemzeti Meneten. Fekete-Győr egyenesen Orbán Viktornak címezte szavait:
„Miniszterelnök »úr«, ha végzett a nemlétező kazincbarcikai Tisza-jelölt feletti fényes győzelmének megünneplésével, megosztaná esetleg a magyarokkal, mégis miben reménykedik, amikor adminisztratív trükkökkel próbálja megakadályozni, hogy a sajtó, illetve a Tisza drónjai felszálljanak a március 15-i Nemzeti Meneten?”
Fekete-Győr szerint „egészen szánalmas, ugyanakkor sokatmondó, hogy miközben a teljes propagandagépezete két teljes napja a mellét döngeti, és egy olyan választáson próbál diadalt hirdetni, ahol a Tisza el sem indult, a valóságban akkora pánikban vannak, hogy legszívesebben az egész légteret elzárnák a magyar nyilvánosság elől.” Úgy véli, a kormány fél, és nem érti, hogy ez a „gyáva, cenzúrázó trükközés nem fog működni”.
A politikus párhuzamot von egy korábbi, október 23-i eseménnyel, amikor állítása szerint szintén nem tudták útját állni az igazságnak.
„A magasból készített akkori felvételek kíméletlenül megmutatták a brutális kontrasztot a Fidesz buszoztatott, kivezényelt, hitehagyott biodíszlete és a változásra vágyó magyarok hatalmas, elsöprő erejű, szabad nemzeti menete között. A Rogán-művek pillanatok alatt omlott össze, mert onnan fentről kristálytisztán látszott a különbség egy végóráit élő, a saját népétől is rettegő maffiaállam és a változást követelő, ébredő magyar nemzet között” – írja.
Fekete-Győr szerint ez március 15-én is pontosan így fog történni. Mint írja, hiába a „mondvacsinált légtérzár” és a „hatósági fenyegetőzés”, a valóságot nem lehet eltüntetni, a drónok és a kamerák működni fognak, az ország pedig látni fogja „a rezsim bukásának megállíthatatlan közeledtét”.
A posztot így zárja: „Élvezzék tehát csak ki a kazincbarcikai fantomgyőzelmüket. Szívják csak magukba az alternatív valóság minden cseppjét, mert ki kell, hogy ábrándítsuk önöket: a magyarok mindent meg fognak tenni, hogy ez legyen az utolsó alkalom, amikor »okuk« lehet az ünneplésre.”
Ahogy megírtuk, Tisza Párt elnöke, Magyar Péter hétfőn arról posztolt a Facebookon, hogy a kormány dróntilalommal próbálja korlátozni a párt által március 15-re meghirdetett Nemzeti Menet légi felvételeinek készítését Budapesten. Állítása szerint a honvédelmi miniszter nevében határozatot kaptak arról, hogy nem szállhatnak fel drónok a Tisza rendezvényén, amelyen a szervezők „minden idők legnagyobb magyar tömegére” számítanak.
Március 15-ére két nagyrendezvényt szerveznek: a kormánypárti Békemenetet és a Tisza Párt „Nemzeti Menetét”. A Tisza Párt korábbi felvonulásairól készült drónvideók bejárták a sajtót, és a szervezők ezúttal is ígérnek légi felvételeket, ami magyarázza, miért vált szimbolikus üggyé a drónrepülés korlátozása.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója Facebook-posztban bírálta a kormányt, miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt állította hétfőn, hogy a kormány meg akarja tiltani, hogy drónfelvételeket készítsenek a március 15-i Nemzeti Meneten. Fekete-Győr egyenesen Orbán Viktornak címezte szavait:
„Miniszterelnök »úr«, ha végzett a nemlétező kazincbarcikai Tisza-jelölt feletti fényes győzelmének megünneplésével, megosztaná esetleg a magyarokkal, mégis miben reménykedik, amikor adminisztratív trükkökkel próbálja megakadályozni, hogy a sajtó, illetve a Tisza drónjai felszálljanak a március 15-i Nemzeti Meneten?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Fidesz vezetése már látja, hogy ezt a választást összehangolt csalások és orosz beavatkozás nélkül nem nyerhetik meg
A TISZA Párt elnöke szerint Orbánéknak már csak az uszítás és a fenyegetőzés maradt. Úgy látja, vidéken már a legkisebb településen is „árad a TISZA”, a március 15-i Nemzeti Menetet pedig „a Holdról és Moszkvából is lehet majd látni”.
„33 nappal a választások előtt, mára elérkeztünk a politikai hangulat teljes megbillenéséhez. A magyar vidék egyértelműen fellázadt Orbánék korrupt és dilettáns kormánya ellen” – írta keddi Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. Szerinte „a kormányzati döntéseket is a TISZA diktálja már”, példaként azt hozta fel, hogy a kormány csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját, amire egy hete szólította fel őket.
„A Fidesz vezetése már pontosan látja, hogy ezt a választást összehangolt csalások és orosz beavatkozás nélkül nem nyerhetik meg. Vidéken a legkisebb településen is árad a TISZA”
– írta a TISZA Párt elnöke, hozzátéve, hogy Orbánéknak ezért szerinte az uszítás, a fenyegetőzés és a „dedós hazudozás aranyrudakról és külső finanszírozásról” marad. A politikus szerint a valóságban a TISZA az egyetlen olyan párt, amely semmilyen állami vagy külföldi finanszírozást nem kap.
„Minket majd 50 ezer honfitársunk támogat legálisan és nekünk van a legerősebb és legszervezettebb önkéntes közösségünk is” – olvasható a bejegyzésben, amelyben azt is megüzente, hogy március 15-én a Nemzeti Menetet „a Holdról és Moszkvából is lehet majd látni”.
Magyar Péter szerint a TISZA készen áll a kormányzásra, és 33 nap múlva győzni fognak, ahogy fogalmazott, „nem kicsit, hanem nagyon”. Ehhez szerinte az kell, hogy mindenki apait-anyait beleadjon.
„33 nappal a választások előtt, mára elérkeztünk a politikai hangulat teljes megbillenéséhez. A magyar vidék egyértelműen fellázadt Orbánék korrupt és dilettáns kormánya ellen” – írta keddi Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. Szerinte „a kormányzati döntéseket is a TISZA diktálja már”, példaként azt hozta fel, hogy a kormány csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját, amire egy hete szólította fel őket.
„A Fidesz vezetése már pontosan látja, hogy ezt a választást összehangolt csalások és orosz beavatkozás nélkül nem nyerhetik meg. Vidéken a legkisebb településen is árad a TISZA”
– írta a TISZA Párt elnöke, hozzátéve, hogy Orbánéknak ezért szerinte az uszítás, a fenyegetőzés és a „dedós hazudozás aranyrudakról és külső finanszírozásról” marad. A politikus szerint a valóságban a TISZA az egyetlen olyan párt, amely semmilyen állami vagy külföldi finanszírozást nem kap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bezuhant az olajár, az ázsiai tőzsdék szárnyalni kezdtek, miután Trump már az iráni háború végéről beszélt
Az amerikai elnök hétfőn azt nyilatkozta, bár az Irán ellen indított háború már „gyakorlatilag teljesen lezárult”, az Egyesült Államok még nem nyert eleget. Bár utána fenyegető üzenetet is küldött Iránnak, a piacok pozitívan reagáltak, az olajárak esni kezdtek, ez pedig felpörgette az ázsiai részvénypiacokat is.
„Nagyon hamar” véget ér az iráni háború Donald Trump szerint, aki hétfőn több interjúban és sajtótájékoztatón is erről beszélt. Az amerikai elnök bejelentésére az olajár azonnal zuhanni kezdett, az ázsiai tőzsdék pedig kilőttek kedd reggel – írja a BBC.
Trump a CBS Newsnak azt nyilatkozta: „Úgy gondolom, a háború gyakorlatilag teljesen lezárult”, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „jócskán az ütemterv előtt jár”.
Később a sajtótájékoztatóján is megismételte, hogy az iráni művelet „hatalmas siker” volt. Republikánus törvényhozók előtt az akciót „rövid távú” katonai műveletnek nevezte, aminek a célja, hogy „néhány nagyon gonosz embertől megszabaduljon”. Hozzátette ugyanakkor, hogy azt is szeretné biztosítani, hogy Irán „nagyon hosszú ideig” ne tudjon nukleáris fegyverzetet kifejleszteni, ami jóval nagyobb feladat.
„Sok tekintetben már nyertünk, de nem nyertünk eleget”
– tette hozzá.
Újságíróknak azt is elmondta, hogy az Egyesült Államoknak még mindig vannak célpontjai Iránban, de ezeket „egy nap alatt” ki lehetne iktatni. A New York Postnak adott interjúban közölte, a kormányzat „messze nincs ott”, hogy döntsön amerikai csapatok Iránba küldéséről. Az NBC-nek pedig nyitva hagyta az iráni olaj megszerzésének lehetőségét, mondván: „bizony, sokan beszéltek már erről”. Trump azt is közölte, hogy „nem elégedett” Irán új legfőbb vezetőjével, Modzstaba Hámenejjel, de azt nem részletezte, kit látna szívesen a helyén.
Azt ígérte, ha Irán bármilyen módon akadályozza a Hormuzi-szorosban az olajszállítást, az Egyesült Államok olyan támadást indít, amely után az ország gyakorlatilag megszűnne létezni.
A piacok egyszerre reagáltak az amerikai elnök kemény szavaira és a háború gyors lezárását ígérő megjegyzésére. A Brent hordónkénti ára a kedd kora reggeli ázsiai kereskedésben körülbelül 8,5 százalékkal 92,50 dollárra csökkent, (majd 93,05 dollárra kúszott vissza),
míg az amerikai WTI típusú olaj ára 9 százalékot esett, 88,60 dollárra, a Nymex Light Sweeté pedig 6,1 százalékkal, 88,96 dollárra.
Hétfőn az olajár még a 120 dolláros hordónkénti szintet közelítette, mert a piac attól tartott, hogy a közel-keleti háború hosszabb ellátási zavarokat okoz. A fordulatot Donald Trump kettős üzenete hozta el.
Az árak így is körülbelül 20 százalékkal magasabbak, mint a konfliktus kezdetén voltak. Szakértők szerint továbbra is jellemző lesz az ingadozás, mivel a cégek felárat számolnak fel a szállítmányokra a helyzet romlásának kockázata miatt.
Az enyhülő aggodalmak és az olajár esése és felpörgette az ázsiai részvénypiacokat: a japán Nikkei 225 index 3,3 százalékot emelkedett, a dél-koreai Kospi pedig 6,2 százalékot erősödött.
A keddi áresés lehetőséget adott a kereskedőknek a fellélegzésre, de az energiapiacokon továbbra is „valóságos kötélhúzás” zajlik – mondta Alberto Bellorin, az InterCapital Energy olaj- és gázbefektetési cég szakértője. Szerinte az olajkereskedés „rendkívül ideges” marad, az árak valószínűleg megugranak, ha a konfliktus eszkalálódik, és esnek, ha enyhülni látszik.
Trump megjegyzései utalhatnak a háború közeli végére, de a nagyobb kérdés az, követik-e ezeket kézzelfogható változások a konfliktusövezetben. A G7-országok hétfőn közölték, készen állnak a „szükséges intézkedések” megtételére a globális energiaellátás érdekében.
„Nagyon hamar” véget ér az iráni háború Donald Trump szerint, aki hétfőn több interjúban és sajtótájékoztatón is erről beszélt. Az amerikai elnök bejelentésére az olajár azonnal zuhanni kezdett, az ázsiai tőzsdék pedig kilőttek kedd reggel – írja a BBC.
Trump a CBS Newsnak azt nyilatkozta: „Úgy gondolom, a háború gyakorlatilag teljesen lezárult”, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „jócskán az ütemterv előtt jár”.
Később a sajtótájékoztatóján is megismételte, hogy az iráni művelet „hatalmas siker” volt. Republikánus törvényhozók előtt az akciót „rövid távú” katonai műveletnek nevezte, aminek a célja, hogy „néhány nagyon gonosz embertől megszabaduljon”. Hozzátette ugyanakkor, hogy azt is szeretné biztosítani, hogy Irán „nagyon hosszú ideig” ne tudjon nukleáris fegyverzetet kifejleszteni, ami jóval nagyobb feladat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán kormányrendeletben írta elő: ki kell deríteni, van-e kapcsolat az ukrán pénzszállítmány és politikai szervezetek között
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatvan napot kapott az ukrán pénzszállítóktól lefoglalt 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany átvilágítására. A hatóság a vizsgálat során titkos információgyűjtést is folytathat.
Hétfő este, szinte egy időben azzal, hogy Kocsis Máté fideszes frakcióvezető törvényjavaslatot nyújtott be a nemzetbiztonsági bizottságnak az ukrán pénzszállítók ügyében, megjelent egy kormányrendelet is a Magyar Közlönyben, ami már 23 órakor hatályba is lépett – írja a 24.hu.
A kommandós akcióval lefoglalt 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany sorsáról szóló rendelet szerint a szállítmányt egyelőre nem kell visszaadni a jogos tulajdonosának, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozata nélkül is „lefoglaltnak kell tekinteni és akként is kell kezelni.”
Ahogy arról beszámoltunk, március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai állítottak elő két páncélozott pénzszállítót és hét ukrán állampolgárt. Őket másnap Záhonynál átadták az ukrán hatóságoknak, a lefoglalt pénz és arany azonban a magyar hatóságoknál maradt.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet 60 napot ad a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva felderítse a szállítmány eredetét, célállomását, a szállítás jogcímét, valamint a szállítók esetleges kapcsolatait bűn- vagy terrorszervezetekkel.
A hatóság titkos információgyűjtést is folytathat. A vizsgálat arra is kiterjed, hogy felhasználták-e Magyarországon az átszállított készpénz és arany egy részét, és ha igen, mely személyekhez, bűn-, terror- vagy politikai szervezetekhez került a vagyonból.
A pénzszállítók ügyvédje szerint az ukránok az osztrák Raiffeisen Bank és az ukrán Oschadbank közötti bankközi értékszállítást végeztek, és rendőrségi útvonalengedéllyel közlekedtek. Horváth Lóránt ügyvéd korábban arról beszélt, hogy az ügyben teljes a káosz. „A NAV-nál azt mondták, hogy a TEK-nél vannak… a TEK-nél pedig azt közölték, hogy nincs információjuk, hogy itt lennének” – mondta. Az ukrán állampolgárok átadása után pedig úgy nyilatkozott: „Nem gyanúsították meg semmivel az ukrán pénzszállítókat, hanem péntek késő délután Záhonyba vitték őket, kirakták a határon, és átadták az ukrán hatóságoknak.” Hozzátette, hogy a konzuli szolgálatot sem engedték be hozzájuk.
A magyar kormány szerint a vizsgálat indokolt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó”. A nemzetbiztonsági bizottságban az ellenzéki képviselők a törvényjavaslat gyorsaságát és a visszaható hatály miatti aggályaikat hangoztatták, ugyanakkor elismerték, hogy az ügynek lehetnek nemzetbiztonsági kockázatai.
Az ügy diplomáciai vihart kavart. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Magyarország „a törvénytelenség spiráljába süllyed”, a kormány a tervezett törvénnyel „legalizálná” az ukrán állami pénzek visszatartását. Az ukrán fél a pénzszállítók elfogását „állami zsarolásnak és állami terrorizmusnak” nevezte. Kijev március 9-én be is hívatta Magyarország ukrajnai nagykövetét, nemzetközi egyezménysértéseket és túlzott erőszakot emlegetve.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közben pénzmosás gyanújával nyomoz, közleményük szerint pedig csak az idei év folyamán több mint 900 millió amerikai dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába.
Hétfő este, szinte egy időben azzal, hogy Kocsis Máté fideszes frakcióvezető törvényjavaslatot nyújtott be a nemzetbiztonsági bizottságnak az ukrán pénzszállítók ügyében, megjelent egy kormányrendelet is a Magyar Közlönyben, ami már 23 órakor hatályba is lépett – írja a 24.hu.
A kommandós akcióval lefoglalt 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany sorsáról szóló rendelet szerint a szállítmányt egyelőre nem kell visszaadni a jogos tulajdonosának, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozata nélkül is „lefoglaltnak kell tekinteni és akként is kell kezelni.”
Ahogy arról beszámoltunk, március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai állítottak elő két páncélozott pénzszállítót és hét ukrán állampolgárt. Őket másnap Záhonynál átadták az ukrán hatóságoknak, a lefoglalt pénz és arany azonban a magyar hatóságoknál maradt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!