HÍREK
A Rovatból

Orbán kormányrendeletben írta elő: ki kell deríteni, van-e kapcsolat az ukrán pénzszállítmány és politikai szervezetek között

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatvan napot kapott az ukrán pénzszállítóktól lefoglalt 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany átvilágítására. A hatóság a vizsgálat során titkos információgyűjtést is folytathat.


Hétfő este, szinte egy időben azzal, hogy Kocsis Máté fideszes frakcióvezető törvényjavaslatot nyújtott be a nemzetbiztonsági bizottságnak az ukrán pénzszállítók ügyében, megjelent egy kormányrendelet is a Magyar Közlönyben, ami már 23 órakor hatályba is lépett – írja a 24.hu.

A kommandós akcióval lefoglalt 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany sorsáról szóló rendelet szerint a szállítmányt egyelőre nem kell visszaadni a jogos tulajdonosának, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozata nélkül is „lefoglaltnak kell tekinteni és akként is kell kezelni.”

Ahogy arról beszámoltunk, március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai állítottak elő két páncélozott pénzszállítót és hét ukrán állampolgárt. Őket másnap Záhonynál átadták az ukrán hatóságoknak, a lefoglalt pénz és arany azonban a magyar hatóságoknál maradt.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet 60 napot ad a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva felderítse a szállítmány eredetét, célállomását, a szállítás jogcímét, valamint a szállítók esetleges kapcsolatait bűn- vagy terrorszervezetekkel.

A hatóság titkos információgyűjtést is folytathat. A vizsgálat arra is kiterjed, hogy felhasználták-e Magyarországon az átszállított készpénz és arany egy részét, és ha igen, mely személyekhez, bűn-, terror- vagy politikai szervezetekhez került a vagyonból.

A pénzszállítók ügyvédje szerint az ukránok az osztrák Raiffeisen Bank és az ukrán Oschadbank közötti bankközi értékszállítást végeztek, és rendőrségi útvonalengedéllyel közlekedtek. Horváth Lóránt ügyvéd korábban arról beszélt, hogy az ügyben teljes a káosz. „A NAV-nál azt mondták, hogy a TEK-nél vannak… a TEK-nél pedig azt közölték, hogy nincs információjuk, hogy itt lennének” – mondta. Az ukrán állampolgárok átadása után pedig úgy nyilatkozott: „Nem gyanúsították meg semmivel az ukrán pénzszállítókat, hanem péntek késő délután Záhonyba vitték őket, kirakták a határon, és átadták az ukrán hatóságoknak.” Hozzátette, hogy a konzuli szolgálatot sem engedték be hozzájuk.

A magyar kormány szerint a vizsgálat indokolt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó”. A nemzetbiztonsági bizottságban az ellenzéki képviselők a törvényjavaslat gyorsaságát és a visszaható hatály miatti aggályaikat hangoztatták, ugyanakkor elismerték, hogy az ügynek lehetnek nemzetbiztonsági kockázatai.

Az ügy diplomáciai vihart kavart. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Magyarország „a törvénytelenség spiráljába süllyed”, a kormány a tervezett törvénnyel „legalizálná” az ukrán állami pénzek visszatartását. Az ukrán fél a pénzszállítók elfogását „állami zsarolásnak és állami terrorizmusnak” nevezte. Kijev március 9-én be is hívatta Magyarország ukrajnai nagykövetét, nemzetközi egyezménysértéseket és túlzott erőszakot emlegetve.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közben pénzmosás gyanújával nyomoz, közleményük szerint pedig csak az idei év folyamán több mint 900 millió amerikai dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Legmagasabb szintű riadót rendelt el a NATO, felszálltak Kecskemétről a Gripenek egy izraeli utasszállító miatt
Azért riasztott a NATO, mert a Tel-Aviv–Prága járat nem vette fel a kapcsolatot a légiirányítással. A magyar vadászgépek az osztrák határig kísérték az utasszállítót, amely folytatta útját.


Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.

„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.

A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.

„A Gripenek a felszállás után röviddel vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállító gép pilótáival, akik ezt követően felvették a rádiókapcsolatot a magyar földi irányítással” – tette hozzá.

A vadászgépek – az ilyenkor szokásos előírásoknak megfelelően – a légtérhatárig kísérték az utasszállítót, amely a repülési tervének megfelelő útvonalon 20:10-kor Ausztria irányába kilépett a magyar légtérből.

A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.

A bejegyzés azzal zárul, hogy az eset során a Magyar Honvédség légirendészeti készenléti szolgálata és a NATO-integrált légvédelmi rendszere hatékonyan működött.

Hétfőn az iráni–izraeli feszültség miatt a Wizz Air és az Austrian Airlines is ideiglenesen felfüggesztette több Tel-Aviv-járatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.


Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.

A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.

A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy

A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp

Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.

A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.

Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.

Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.

Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.

A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Bárki hazaviheti a Nemzeti Hitvallást a hivatalokból, Ruff Bálintnak adtam a Miniszterelnökség példányát
Életbe lépett a kormányhatározat, lekerül a Nemzeti Hitvallás a közintézmények faláról. A Fidesz–KDNP a lépést az alkotmányosság elleni támadásnak nevezte.


Magyar Péter azt írja, hogy

„Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás”

A miniszterelnök hozzátette, a Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékozta, mert szerinte nála jó helyen lesz a nappaliban. A posztot azzal a felhívással zárta, hogy

aki szeretne egy igazi NER-kordokumentumot az unokáinak, az most bármelyik hivatalban leveheti a falról. „Siess, mert gyorsan el fognak fogyni” – tette hozzá.

A bejelentést követően kormány döntése csütörtökön a Magyar Közlönyben is megjelent, hivatalossá téve, hogy a közintézményekből el kell távolítani a táblákat.

Nemzeti Hitvallás a fideszes Alaptörvény bevezető része, az előző kormány tetette ki az ezt ábrázoló képeket a közintézményekben. A volt kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ma tiltakoztak a lépés ellen, „alkotmányosság elleni újabb támadásként” értékelve az intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk