HÍREK
A Rovatból

Gyurcsány Ferenc 3000 milliárdos gazdasági és szociális javaslatcsomagot jelentett be

A 20 pontból álló átfogó javaslat többek között foglalkozik a kieső fizetések pótlásával, a kisvállalkozások és nyugdíjasok támogatásával és juttatni szeretne azoknak, akik több terhet vállalnak.


20 pontból álló átfogó gazdasági és szociális javaslatcsomagot jelentet be a DK elnöke. A 3000 milliárdos csomag elég arra, hogy

pótolja a kieső fizetéseket, megmentse a kisvállalkozásokat és segítse a nyugdíjasokat. És most többet kell juttatni mindazoknak, akik több terhet vállalnak

- javasolja a párt.

"1. A legsürgetőbb feladat a munkahelyek megmentése, a kieső bérek, jövedelmek pótlása. Javasoljuk, hogy mindazok számára, akik a veszélyhelyzet kihirdetése óta elveszítették az állásukat, vagy azóta fizetés nélküli szabadságon vannak, a kormány korábbi bérük 80 százalékának megfelelő keresetpótló támogatást fizessen. A támogatás felső határát a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszereséhez kell igazítani.

2. A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt állásidőre az állami és önkormányzati közszolgálatban, intézményekben, valamint a köztulajdonban lévő cégekben dolgozók a teljes alapbérüket megkapják. Ahol a veszélyhelyzet elrendelése miatt a munkavállalók nem tudják felvenni a munkát, ott a kormány foglaljon állást az állásidő alkalmazása mellett. A kormány a bölcsődei, óvodai és iskolai nevelési és oktatási területen dolgozók esetén rendelje el az állásidőt a munkát felvenni nem tudó alkalmazottak számára.

3. Az álláskeresési támogatás folyósítási ideje hat hónapra emelkedik. A már lejárt álláskeresési támogatás folyósítási ideje a veszélyhelyzet végét követő hónap utolsó napjáig automatikusan meghosszabbításra kerül.

4. Mivel a járvány okozta gazdasági nehézségek hosszú időre, a veszélyhelyzet elmúltát követően is hatással lesznek a családok mindennapi megélhetésére, ezért a családi pótlékot a kétszeresére kell emelni.

5. Az egyéni vállalkozók és az öt fő alatti mikrovállalkozások a veszélyhelyzet előtti alapbérek költségének 80%-ának megfelelő közvetlen állami bértámogatást kapnak. A támogatás maximuma foglalkoztatottanként a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszerese.

6. Azon vállalatok, melyeknek a 2020. évi várható árbevétele legalább 25 százalékkal csökken és vállalják, hogy tovább foglalkoztatják alkalmazottaikat, az árbevétel csökkenéséhez igazodva a vállalati bértömeg 20-40 százalékát kitevő bérkiegészítő költségvetési támogatást kapnak.

7. Azok az öregségi nyugdíjban, illetve szolgálati járadékban részesülők, akiknek nyugdíja nem haladja meg az átlagnyugdíj másfélszeresét (mintegy 210 ezer forintot), nyugdíjuk mértékétől függően egyszeri 10-50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kapnak a központi költségvetésből. Az úgynevezett rokkantnyugdíjban és az otthonápolásban részesülők egyszeri 50 ezer forintos támogatást kapnak. Amennyiben a veszélyhelyzet 6 hónapnál tovább tart, a fenti nyugdíj-kiegészítést, illetve támogatást újból folyósítani kell.

8. A kiskorú gyermekeiket a távoktatás ideje alatt felügyelő munkavállalók a járvány ideje alatt bérük 80 százalékával kompenzált fizetett szabadságot vehetnek igénybe. A „vírusszabadság”-kompenzáció felső határa igazodik az átlagkereset másfélszereséhez, a munkaadó ezzel kapcsolatos terheit (bér és bérköltség) az állami költségvetés vállalja.

9. Az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók 100 százalékos béremelést kapnak. Az egészségügyben közreműködő külső szolgáltatóknál dolgozó munkavállalók béremelésének fedezetére a kormány, a veszélyhelyzet idejére 50 milliárd forintos alapot hoz létre.

10. A fegyveres szervek és a Magyar Honvédség állományában dolgozók egyszeri 500 ezer forint bérkiegészítést kapnak.

11. A közműtartozások kifizetésére a magánfogyasztók és a KKV-k a veszélyhelyzet fennállását követő hónap végéig halasztást kapnak (“rezsimoratórium”). Ugyaneddig az időpontig közműszolgáltatást felfüggeszteni, megszüntetni a szolgáltató részéről egyoldalúan nem lehet. Az elmaradt befizetések után kamatot felszámítani nem lehet.

12. A KIVA és a KATA fizetési kötelezettséget a veszélyhelyzet időszaka alatt befizetés nélkül jóváírják.

13. A 2019-es gazdasági év után fizetendő társasági adóból valamennyi kis- és középvállalkozás a befizetendő adójából egységesen 50 millió forint adókedvezményt kap.

14. A növekvő fizetési nehézségek miatt a gazdasági társaságok a 2019. évi árbevételük 10 százalékának megfelelő kamatmentes forgóeszköz-hitelre annak 80 százalékáig állami garanciát kapnak.

15. Az üzleti céllal kis- és középvállalkozások által bérbe vett, de a járvány miatt önként bezárt üzletek bérlete a veszélyhelyzet ideje alatt a bérbeadó által nem mondható fel. Ez idő alatt a bérbevevő a bérleti díj 40%-áig bérlettámogatást kap az állami költségvetésből. A bérleti szerződések alapján kifizetett kauciót a központi költségvetés átvállalja.

16. Azoknak a vállalatoknak, amelyek vállalják, hogy megtartják foglalkoztatottaikat, ingyenes, normatív hitelgarancia-program indul, amelyben a felvett hitel felső határa a 2019. évi anyagmentes árbevétel 25, az állami garancia mértéke pedig a hitelösszeg 80 százaléka.

17. A veszélyhelyzet időtartama alatt az állami és önkormányzati közszolgálatban, valamint a köztulajdonban lévő cégeknél, intézményeknél a munkaadó a munkaszerződést nem szüntetheti meg.

18. A járvány miatt gazdasági nehézségekkel küzdő állami-, önkormányzati vállalatok pénzügyi megerősítésére, a járvány által különösen sújtott szektorok megmentésére, megerősítésére a kormány 400 milliárd forintos programot indít.

19. Az önkormányzatok megnövekedett szociális feladatainak kezelésére a kormány 500 milliárd forintos rendkívüli szociális alapot hoz létre. A kormány közvetlenül intézkedik a leghátrányosabb helyzetű településeken élő emberek mindennapi életfeltételeinek (étkezés, fűtés, stb.) biztonságos megszervezéséről.

20. Az Európai Unió által válságkezelésre biztosított szabad források, illetve az EU által szabadon átcsoportosíthatóvá tett források (összesen mintegy 2000 milliárd forint), kizárólag egészségügyi eszközbeszerzésre, munkahelyek védelmére és különösen a kieső bérek kompenzációjára, illetve a kis-és középvállalkozások megsegítésére használhatóak fel"

- sorolják a Demokratikus Koalíció honlapján.

VIDEÓ: Gyurcsány Ferenc 20 pontos javaslata


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nógrádi György: Nemzetbiztonsági kockázat, hogy Magyar Péter elmegy egy idegen szobába, és ott szeretkezik
A biztonságpolitikai szakértő nem tudja elképzelni, hogy Antall József, vagy Winston Churchill ilyet csinált volna. Szerinte Magyarból hiányzik a józan ész, és ezért alkalmatlan Magyarország vezetésére.


A kormányközeli Patrióta YouTube-csatorna vendége volt Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, ahol arról beszélt, hogy szerinte Magyar Péter viselkedése nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Magyar Péter a napokban bevallotta, hogy a szobában - amelynek képével az elhíresült zsarolóoldal jelentkezett - valóban járt 2024. augusztusában, és ott egy buliban lefeküdt az exével, Vogel Evelinnel, aki akkor már zsarolta a pártot. Nógrádi ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy

"Akik valóban nagy vezetők voltak soha ilyet nem csináltak. Nem tudom elképzelni, hogy elmegy egy idegen szobába és ott szeretkezik egy Antall József, egy Winston Churchill, egy Konrad Adenauer és még húszat felsorolok. Magyarul aki ezt csinálja, az nagyon komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Lehetetlen megmondani, hogy ki fogja, hogy fogja [zsarolni], nagyon komoly zsarolófelvételek vannak róla"

Majd kifejtette, hogy a történet kábítószeres része pedig "mindent borít".

"Nem arról van szó, hogy szeretkezett egy korábbi szeretőjével, akiről azt mondta, hogy zsarolja őt. (...) Miért maradt ott? Ő Magyarország miniszterelnöke akar lenni. Ez azt mutatja, hogy a feladat ellátására - elnézést kérek - képtelen és alkalmatlan. Ez a lényeg, ez a nemzetbiztonsági kockázat."

Úgy véli, egy politikusnak kell, hogy legyen annyi esze, hogy ezt nem csinálja meg. Nógrádi gondolatát azzal zárta, hogy Magyarnak a józan eszéből és a politikai tapasztalataiból is látnia kellett volna, hogy ezt nem teheti meg.

"Nagyon nagyon veszélyes, ha egy ilyen ember vezető pozícióba kerül"

- nyomatékosította a kormánypárti szakértő.

A kormányzati kommunikáció egészpályás letámadást indított azóta, hogy Magyar Péter ismertette annak az estének a részleteit, amikor valaki bekamerázta a szobáját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán: A Tisza már bejelentette, hogy beviszik Magyarországot a közös európai külpolitikába, ez nem történhet meg
Orbán Viktor évértékelő beszédében a magyar szuverenitás védelmét hangsúlyozta az uniós külpolitikával szemben. A kormányfő a vétójogot nevezte a kimaradás zálogának, miközben bírálta az ellenzéki Tisza Pártot.


Bár a legtöbben már a 2026-os választásokkal vannak elfoglalva, Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében a tavalyi évvel való elszámolást tette meg az elsődleges feladatnak. „Mindenkit az izgat, mi lesz itt 2026-ban, engem is. De először el kell számolni a 2025-ös évvel” – jelentette ki a kormányfő, majd felvázolta, hogyan látja Magyarország és Európa helyzetét a világban.

A miniszterelnök szerint 2025-ben folytatódott az orosz–ukrán háború, amelyből Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kilépett. Úgy látja, Joe Biden korábbi elnök „beleszorította” Európa országait a háborúba, de miután Washington kihátrált, a kontinens benne ragadt a konfliktusban, Magyarország kivételével.

Ez a helyzet szerinte leckeként szolgál azoknak, akik nem hisznek a szuverén külpolitikában. Ezzel kapcsolatban a Tisza Pártot is megemlítette, amely szerinte már bejelentette, hogy bekapcsolódna a közös európai külpolitikába. Orbán Viktor ezzel szemben úgy fogalmazott: nem engedik meg, hogy elvegyék Magyarország vétójogát.

Az Európai Unióban évek óta vita zajlik a külpolitikai döntéshozatalról, ahol több tagállam a nemzeti vétójogok hatásának csökkentését és a minősített többségi szavazás bevezetését szorgalmazza. Elemzések szerint Magyarország az elmúlt években kiemelkedően sokszor élt a vétó lehetőségével. Az amerikai Ukrajna-politika 2025-ben összetettebben alakult: Donald Trump elnök átmenetileg felfüggesztett egyes katonai szállításokat és tűzszünetre ösztönözte Kijevet, de az USA nem vonta ki magát teljesen a folyamatokból. A Tisza Párt programja a külpolitikát illetően „konstruktívan kritikus”, de egyértelműen EU-integrációpárti álláspontot képvisel.

A miniszterelnök tágabb történelmi keretbe is helyezte a helyzetet, amikor arról beszélt, hogy ez az évszázad „Európa megaláztatásának évszázada lesz”. Úgy véli, a gőzgépek feltalálása óta először fordul elő, hogy Európa nem részese a világ átalakulásának, de hozzátette, Magyarországnak van esélye jól kijönni ebből a helyzetből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter visszaszólt Orbánnak: Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra
A miniszterelnök szerint a háborúból a Shell és az Erste profitál a leginkább. Őket nevezte „a halál vámszedőinek.”


Szombaton tartotta évértékelőjét Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A kormányfő feltűnően sokat foglalkozott a TISZA Párttal, és a háború kapcsán tett megjegyzéseket.

A miniszterelnök szerint a háborúból a Shell és az Erste profitál a leginkább. „Ők azok, akik keresnek a vérontáson, akik érdekeltek a harcok folytatásában, ők a halál vámszedői, a háború kutyái” – fogalmazott

Magyar Péter röviden reagált a Facebook-oldalán Orbán mondataira:

"Reakció Orbán Viktor utolsó, miniszterelnökként tartott évértékelőjére:

Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.

Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.

Aki a múlt helyett a jövőre kíváncsi, az kövesse holnap a TISZA évértékelőjét és 14 órakor kapcsoljon a YT csatornámra vagy a FB oldalamra.

57 nap múlva a magyarok elzavarják azokat, akik hazaárulónak tartanak mindenkit, aki nem a hatalomban maradásukat akarja, és elkezdjük egy új, békés, emberséges és működő Magyarország felépítését.

A TISZA-kormány minden magyarért fog dolgozni."

Holnap a TISZA elnöke tart majd évértékelőt délután, vélhetően ott bővebben kitér majd a miniszterelnök megjegyzéseire.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán: Álcivil szervezetek, megvásárolt újságírók, bírók, politikusok – a brüsszeli elnyomó gépezetet április után fogjuk eltakarítani
Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjén „a szuverenitást sértő erők” elleni fellépés folytatását helyezte kilátásba. A bejelentés újabb konfliktusokat vetít előre.


Április után „el fogják takarítani” a „szuverenitást fenyegető” médiumokat és civilszervezeteket – ígérte meg Orbán Viktor miniszterelnök a február 14-én, szombaton tartott évértékelőjében. A kormányfő szerint ugyanis a kiszorításukkal eddig „csak félmunkát végeztünk”.

Beszédét a rezsiárakkal és a „Kinek mit intézett a kormánya” kérdéssel indította, majd felidézte tavalyi ígéretét, miszerint „zúzós rock and roll jön a magyar belpolitikában”. Ehhez képest értékelte úgy, hogy a szuverenitást korlátozó erőkkel szemben eddig csak félmunkát végeztek.

A kormányfő azt is részletezte, kiket és mit ért a szuverenitást korlátozó erők alatt. Szerinte ma Brüsszel ezt jelenti: „Álcivilszervezetek, megvásárolt újságírók, bíróságok, algoritmusok, bürokraták, guruló eurómilliók”. Hozzátette, bár ez durvának hangozhat, szerinte nem az, mert állítását az amerikai Kongresszus egy friss jelentése is alátámasztja.

A bejelentés közvetlen előzménye a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása, amelynek feladata a külföldről finanszírozott, a magyar szuverenitást sértőnek ítélt tevékenységek vizsgálata. A törvényt belföldön és külföldön is számos kritika érte, amiért az alkalmas lehet a kormánykritikus hangok elhallgattatására. Míg a kormányoldal a bejelentést a szuverenitásvédelem és a külföldi befolyás visszaszorításának részeként kommunikálja, addig kritikusai és jogvédő szervezetek szerint az ilyen lépések a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége és a civil társadalom mozgásterének további szűkítését jelenthetik, és sérthetik az európai uniós jogállamisági normákat.

A miniszterelnöki beszéd várhatóan újraéleszti a jogállamisági vitákat Magyarország és az európai uniós intézmények között. A következő hetekben derülhet ki, ha kiderül, hogy a kormány milyen konkrét jogi és intézményi lépéseket tervez „április után”, és pontosan melyik amerikai kongresszusi jelentésre hivatkozott Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk