Felszálltak az első újraindított járatok Ferihegyről
Pénteken reggel felszálltak azok az első újraindított WizzAir-járatok a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, amelyeket a koronavírus-járvány következtében lecsökkent utasforgalom miatt átmenetileg felfüggesztett a légitársaság.
Reggel 6 óra 17 perckor felszállt a budapesti repülőtérről a WizzAir Berlinbe tartó járata – ez volt az első olyan útvonal, amelyet a légitársaság a pénteki napon újraindított a járvány miatt átmenetileg felfüggesztett járatai közül.
A forgalom újraindítását a repülőtér üzemeltetője felkészülten várta, az utasok ellenőrzése és beszállítása gördülékenyen, fennakadások nélkül lezajlott és zajlik folyamatosan.
A Budapest Airport mindent megtesz annak érdekében, hogy a repülőtéren való tartózkodás az utasok és a munkavállalók számára egyaránt biztonságos és kockázatmentes legyen. A repülőtér üzemeltetője folyamatos és fokozott intézkedésekkel biztosítja az utasok és a személyzet egészségének védelmét a repülőtér teljes területén.
A Budapest Airport a jelenlegi járványügyi helyzetben fokozottan ügyel a sorkezelésre: az utasok közötti megfelelő távolság megtartását padlómatricákkal és információs táblákkal egyaránt segíti. A terminálon/SkyCourton található székek közül – szintén a biztonságos távolság megtartása érdekében – meghatározott székekre tiltó matricát ragasztottak. Az üzemeltető folyamatosan utántölti, illetve cseréli a terminálon kihelyezett automata és pumpás kézfertőtlenítőket, valamint kiemelt hangsúlyt helyez a sokkal gyakoribb fertőtlenítő takarításra. A személyzet azon tagjai pedig, akik munkájukból adódóan nem tudják betartani a személyek közötti 1,5 méteres távolságot, kötelezően maszkot viselnek.
A Budapest Airport megköszönte az utasok együttműködését, fegyelmezettségét és elővigyázatosságát.
Az utasok a repülőtér kérésének megfelelően maszkban érkeztek a repülőtérre, és figyelembe vették az üzemeltető felhívását, hogy a terminálépületbe kísérők nélkül lépjenek be.
A repülőtér üzemeltetője továbbra is kéri a Budapestről elutazó utasokat, hogy az önkiszolgáló poggyászfeladó rendszert használják és az online utasfelvételt részesítsék előnyben a fizikai érintkezés minimalizálása érdekében.
Reggel 6 óra 17 perckor felszállt a budapesti repülőtérről a WizzAir Berlinbe tartó járata – ez volt az első olyan útvonal, amelyet a légitársaság a pénteki napon újraindított a járvány miatt átmenetileg felfüggesztett járatai közül.
A forgalom újraindítását a repülőtér üzemeltetője felkészülten várta, az utasok ellenőrzése és beszállítása gördülékenyen, fennakadások nélkül lezajlott és zajlik folyamatosan.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Tusk: az orosz titkosszolgálat gyújtotta fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A gyanú szerint a tettesek közül többen Litvániában is végrehajtottak szabotázsakciókat.
Orosz titkosszolgálatok gyújtották fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A politikus az X-en azt írta, hogy a vizsgálat lezárult, és egyértelműen kiderült, kik álltak a tavaly májusi tűzeset mögött.
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A vásárlóközpontban sok vietnámi kereskedő dolgozott, ezért az eset a varsói vietnámi közösséget is súlyosan érintette.
A bevásárlóközpontban 1400 bolt működött, az épület 80 százaléka égett le. Tusk azt írta:
„Az akciót egy Oroszországban tartózkodó személy koordinálta. Az elkövetők egy része már őrizetben van, a többieket azonosították és keresik.” Az üzenetét azzal zárta: „Mindannyiukat el fogjuk kapni!”
A lengyel miniszterelnök a tűzeset után bejelentette, hogy bizottságot állítanak fel, amely az orosz befolyást vizsgálja, mert kémkedéstől tartanak.
A lengyel hatóságok szerint a gyújtogatás egy olyan szabotázssorozat része volt, amelyet Oroszországból irányítottak. A nyomozást egy éven át folytatták a rendőrség és a belbiztonsági ügynökség bevonásával. A vizsgálat során 121 napon keresztül helyszíni szemléket tartottak, 55 ügyész és 100 rendőr dolgozott az ügyön. Több mint 70 tanút, valamint több mint 500 károsultat hallgattak ki.
A Reuters szerint a lengyel hatóságok a litván nyomozókkal is együtt dolgoznak. A gyanú szerint a tettesek közül többen Litvániában is végrehajtottak szabotázsakciókat.
Adam Bodnar igazságügyi miniszter és Tomasz Siemoniak belügyminiszter közölte, hogy részletes ismereteik vannak az ügyről. Azt mondták, a gyújtogatásokat egy Oroszországban tartózkodó ember szervezte és irányította.
A két miniszter közös közleményben hangsúlyozta: „Elszántan felelősségre vonjuk azokat, akik ezeket a szégyenletes szabotázsakciókat elkövették.”
Márciusban a litván ügyészség azt állította, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt a tavalyi vilniusi IKEA-tűz mögött. Ez három nappal a varsói gyújtogatás előtt történt. Az ügyész szerint a két kamaszkorú gyanúsított Varsóban találkozott, és ott egyeztek meg a megbízóikkal, hogy üzleteket gyújtanak fel Lettországban és Litvániában. A megbízásért 10 ezer eurót (nagyjából 4 millió forintot) és egy BMW-t ígértek nekik.
Oroszország tagadja, hogy köze lenne európai szabotázsakciókhoz. Korábban más gyanús tüzek miatt is őket okolták, például csomagküldő cégek esetében. Szakértők szerint ezek a támadások az Ukrajnának nyújtott európai támogatást próbálják gyengíteni.
A bejelentés éppen akkor történt, amikor Európa több országában is egyre nagyobb aggodalommal figyelik az orosz titkosszolgálatok titkos akcióit, amelyek célja a térség destabilizálása lehet.
Orosz titkosszolgálatok gyújtották fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A politikus az X-en azt írta, hogy a vizsgálat lezárult, és egyértelműen kiderült, kik álltak a tavaly májusi tűzeset mögött.
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A vásárlóközpontban sok vietnámi kereskedő dolgozott, ezért az eset a varsói vietnámi közösséget is súlyosan érintette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez nem egyszerűen vesztegetés, hanem csúcskategóriás külföldi befolyás, extra lábtérrel” – Luxusrepülő érkezhet Trumpnak Katarból
A hírek szerint Trump a hivatali idejének végéig használja majd a 144 milliárdos Jumbo Jetet. A demokraták vesztegetésről beszélnek, az elnök környezete szerint nincs itt semmi látnivaló, minden törvényes.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap este jelentette be, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma átmenetileg használatba kap egy Boeing 747-es repülőgépet, amely a következő években elnöki gépként szolgál majd. A bejelentés a sajtóhírekre adott reakció volt, amelyek szerint a katari királyi család ajándékozta a járművet a Fehér Háznak.
Trump közölte, hogy a most érkező gép válthatja le a jelenlegi Air Force One-t. Az elnöki repülőgép neve Air Force One, ami arra is utal, hogy az amerikai elnök a hadsereg főparancsnoka.
A Reuters információi szerint egy forrás azt mondta, hogy
a gép egy 747-8 típusú Boeing, és a katari királyi család ajánlotta fel ajándékként, hogy ideiglenesen szolgáljon Air Force One-ként. Ez lenne az egyik legértékesebb ajándék, amit az amerikai kormány valaha kapott. Egy új 747-8-as kereskedelmi repülőgép ára körülbelül 147 milliárd forint. A forrás szerint a gép Trump elnöki könyvtárához kerülne, miután elhagyja hivatalát.
Az amerikai média vasárnap arról számolt be, hogy a gép értéke 147 milliárd forint. A hírek szerint Trump a hivatali idejének végéig használja majd, utána pedig a gép tulajdonjoga az elnöki könyvtárára szállna.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője korábban azt mondta, hogy „bármely, külföldi kormány által felajánlott ajándék elfogadása minden vonatkozó törvény betartásával történhet.”
Hozzátette: „Trump elnök kormányzata teljes átláthatóságra törekszik.”
Trump vasárnap este saját közösségi oldalán, a Truth Socialon így írt:
„Az, hogy a védelmi minisztérium INGYEN kap egy 747-es repülőgépet, hogy ideiglenesen leváltsa a 40 éves Air Force One-t, egy teljesen nyilvános és átlátható ügyletben, annyira zavarja a Csaló Demokratákat, hogy azt követelik, fizessünk TELJES ÁRAT a gépért.”
A katari külügyminisztérium szóvivője, Ali Al-Ansari a New York Times-nak azt nyilatkozta, hogy a gép esetleges átadása még mérlegelés alatt áll, és „még nem született döntés.”
A bejelentés előtt egy nappal Trump bejelentette közel-keleti látogatását, amely Katart is érinti. Az út három országot foglal magában: Katart, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket. Ez lesz Trump első előre tervezett hivatalos külföldi útja januári hivatalba lépése óta.
A Boeing repülőgépgyártó 2018-ban kapott megrendelést két új elnöki gép megépítésére Trumptól. A 3,9 milliárd dolláros projektet a cég a tervek szerint 2029-re fejezi be.
Trump korábban már jelezte, hogy elégedetlen a két új 747-8-as repülőgép szállításának késlekedésével. Első elnöki ciklusa alatt megállapodott a Boeinggel, hogy 2024-re szállítják le a gépeket, de a légierő egyik tisztviselője a múlt héten a Kongresszus előtt azt mondta, hogy a vállalat most 2027-es befejezést javasol.
Trump februárban megtekintette a katari tulajdonban lévő 747-8-as repülőt, amikor az a floridai Palm Beach nemzetközi repülőtéren állt, a Mar-a-Lago üdülőhelye közelében. A Fehér Ház akkor azt közölte, hogy az elnök azért nézte meg a gépet, hogy jobban megismerje az új Air Force One kialakítását.
Április 26-án Trump rendkívüli, egynapos utazást tett Rómába és a Vatikánba, ahol részt vett Ferenc pápa búcsúztatásán és gyászszertartásán.
Chuck Schumer, a Szenátus demokrata vezetője az X-en azt írta: „Semmi sem jelzi jobban, hogy 'Amerika az első', mint hogy az Air Force One-t Katar biztosítja.” Azt is hozzátette: „Ez nem egyszerűen vesztegetés, hanem csúcskategóriás külföldi befolyás, extra lábtérrel.”
Donald Trump amerikai elnök vasárnap este jelentette be, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma átmenetileg használatba kap egy Boeing 747-es repülőgépet, amely a következő években elnöki gépként szolgál majd. A bejelentés a sajtóhírekre adott reakció volt, amelyek szerint a katari királyi család ajándékozta a járművet a Fehér Háznak.
Trump közölte, hogy a most érkező gép válthatja le a jelenlegi Air Force One-t. Az elnöki repülőgép neve Air Force One, ami arra is utal, hogy az amerikai elnök a hadsereg főparancsnoka.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Buda Péter: Amennyiben valóban léteznek magyar tervek Kárpátalja megszállására, azok csakis egy orosz stratégiához igazítva születhettek meg
Ha a vádak igazak, az Magyarország számára lehet megsemmisítő. Ha hamisak, akkor Ukrajna veszíthet sokat. Buda kívülálló fél bevonását érzi a legjobb megoldásnak.
A magyar kormány zaklatottan reagált arra, hogy Ukrajna állítólag magyar kémeket fogott el, akik katonai megszállást készítettek volna elő. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő, aki korábban főtisztként dolgozott a szolgálatnál, azt mondta a Telexnek: „Ha valóban létezett terv Kárpátalja megszállására, az csak az orosz stratégiához igazítva születhetett.”
Buda szerint az nem meglepő, hogy minden ország kémkedik és védekezik is ellene. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy az elfogott személyek a vádak szerint nem Magyarország védelmében gyűjtöttek adatokat, hanem Ukrajna ellen.
Az ukrán hatóságok állítása szerint ezek az emberek az ottani védelmi rendszert térképezték fel, és a társadalmi hangulatot mérték fel. A szakértő szerint ha ez igaz, akkor ezzel egy komoly biztonsági fenyegetést sikerült felfedni. Ha viszont nem igaz, akkor Ukrajna olyan vádakkal próbálja lejáratni Magyarországot, amelyek semmilyen alapot nem mutatnak.
„Amennyiben alaptalanok a vádak, az súlyosan meg kell hogy ingassa az Ukrajna Nyugathoz való közeledéséhez szükséges bizalmat” – mondta Buda. Ha azonban beigazolódnak, akkor Magyarországnak lehet nagyon kellemetlen a helyzet.
Szijjártó Péter külügyminiszter először arra kérte az embereket, hogy „minden ilyen ukrán propagandában megjelenő hírrel szemben tanúsítson óvatosságot”. Később Magyarország kiutasított két ukrán diplomatát, pont annyit, ahány embert Ukrajna elfogott. Buda szerint ez inkább úgy hatott, mint a vádak hallgatólagos elismerése, nem pedig mint egy egyértelmű tagadás.
Felmerült az is, hogy az egész ügy orosz háttérből indult, és Ukrajnára próbálta terelni a figyelmet, de Buda szerint az ukrán hatóságok valószínűleg ezt is számba vették, mielőtt ekkora ügyet csináltak belőle.
Nem az keltette a legnagyobb gyanút, hogy kémkedtek, hanem az, hogy a magyar oldal hírigényei arra utalnak, mintha háborús terveik lettek volna. „Kézzelfogható bizonyítékokkal kell tudni alátámasztani egy ilyen állítást”
– mondta Buda.
A szakértő szerint nem volt még olyan a rendszerváltás óta, hogy egy háborúban álló ország, amely EU- és NATO-tagságra törekszik, ilyen váddal állt volna elő egy másik NATO-tagállam ellen.
Nem sokkal korábban magyar részről is elhangzott, hogy az ukrán titkosszolgálat Orbán Viktor lejáratására készülhetett. Ez még a nemzetbiztonsági bizottságban is szóba került.
Az ukrán hatóságok hivatalos nyilatkozatokkal álltak elő, és Buda szerint ez azt is jelenti, hogy Magyarország és szövetségesei hivatalos csatornákon keresztül bizonyítékokat kérhetnek.
Eközben Budapesten, a Ferenciek terén is történt egy látványos elfogás. Egy férfit, akit a magyar hatóságok illegális hírszerzőként tartottak számon, fényes nappal kaptak el az utcán. Buda szerint ez egy „kommunikációs látványpékség” volt, mivel a férfi ellen nem indult eljárás, csak kiutasították.
A két ország között nemrég úgy tűnt, javulhat a kapcsolat: Magyarországon járt Ukrajna euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese, és új nagykövet is érkezett Budapestre. Mégis, a magyar kormány lemondta a május 12-re tervezett kárpátaljai kisebbségekről szóló tárgyalást.
„Az eset mindenképpen példátlan bizonyos szempontból” – mondta Buda. Szerinte a botrány óriási és kibékíthetetlen ellentétet jelez. Ha a vádak igazak, az Magyarország számára lehet megsemmisítő. Ha hamisak, akkor Ukrajna veszíthet sokat.
A helyzet nagyon könnyen eszkalálódhat. Egyik fél sem engedhet, és emiatt – ahogy Buda fogalmazott – „arra számítok, hogy mindkét oldalon újabb esetek fognak megjelenni.”
A magyar oldalnak vagy azt kellene bizonyítania, hogy Ukrajna vádjai hamisak, vagy hogy Ukrajna készül magyar területek megszállására. Az ukrán oldalnak pedig bizonyítékokat kell felmutatnia.
Buda szerint „elengedhetetlennek érzem kívülálló fél bevonását az eset kivizsgálásába”. Ha valaki ezt megtagadja, azzal gyakorlatilag önmagáról mond ítéletet.
A magyar kormány zaklatottan reagált arra, hogy Ukrajna állítólag magyar kémeket fogott el, akik katonai megszállást készítettek volna elő. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő, aki korábban főtisztként dolgozott a szolgálatnál, azt mondta a Telexnek: „Ha valóban létezett terv Kárpátalja megszállására, az csak az orosz stratégiához igazítva születhetett.”
Buda szerint az nem meglepő, hogy minden ország kémkedik és védekezik is ellene. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy az elfogott személyek a vádak szerint nem Magyarország védelmében gyűjtöttek adatokat, hanem Ukrajna ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány nem fizet, a BKK pedig nem tud - érkeznek az új CAF villamosok a fővárosba, de megállhat a projekt
A CAF egyelőre csak a teljesítés felfüggesztésének lehetőségét jelezte, más jogi lépéseket nem helyezett kilátásba. 2022-ben Lázár János több beruházást felfüggesztett, köztük a HÉV-vonalak korszerűsítését és a járműpark cseréjét is.
Múlt héten megérkezett a nyolcadik CAF-villamos a BKV Vasúti Járműjavító Kft. Fehér úti telephelyére. A spanyol gyártó tavaly október óta küldi az új szerelvényeket Budapestre, eddig havonta jött egy-egy villamos. Összesen 51 darabot rendeltek: 46 rövid és 5 hosszú járművet. Ezeket a BKK egy korábbi szerződés opciós tételének lehívásával vásárolta meg a gyártótól.
A CAF az előre egyeztetett ütemezés szerint teljesít, a BKK viszont nem tud fizetni. A ki nem egyenlített számlák összege már elérte a 4,65 milliárd forintot. Minden új villamos tovább növeli az adósságot. Egy rövid jármű 920 millió forinttal, egy hosszú pedig 1,42 milliárd forinttal növeli a tartozást - írja a Népszava.
A projekt 2022 novemberében indult, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) támogatásával. A kormány ebből a keretből fizette ki a vételár 30 százalékos előlegét, a BKK pedig a saját részét vállalta, ami az ár 0,56 százaléka volt. Ezt a vállalást a BKK időben teljesítette is.
A Népszavának küldött válaszukban közölték: „Ők a vállalt 0,56 százalékos önrészt határidőre megfizették”.
A maradék támogatási összeget az új uniós ciklus IKOP Plusz programjába tervezték átvinni. Erről 2023-ban kormányhatározat is született, de a szükséges új támogatási szerződés nem készült el, így ebből a forrásból sem érkezett pénz. A BKK azóta is dolgozik azon, hogy a projekt visszakerüljön ebbe a programba, de eddig ez nem történt meg.
Időközben a kormány áthelyezte a fővárosi közlekedési fejlesztések egy részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) programjába. Ez a döntés egy megállapodás része volt, amit Lázár János közlekedési miniszterrel kötöttek. A főváros elfogadta a javaslatot, és azzal indokolta a döntést, hogy „a kormány által tervezett projektek megvalósulása fővárosi érdek is, hiszen ezek előnyeit a budapestiek is élvezhetik”.
A CAF-villamosok beszerzése is bekerült az RRF-csomagba, de a támogatási szerződés aláírásához szükséges felhívás nem jelent meg. Később világossá vált, hogy az RRF-források felhasználása nem megoldható. A BKK ezután próbálta visszavinni a projektet az IKOP Pluszba, de az új szerződés azóta sem született meg.
A CAF tavaly októberben elkezdte a járművek leszállítását a szerződésnek megfelelően. A BKK továbbította a számlákat az Irányító Hatóságnak, de mivel nincs új támogatási szerződés, az nem tud fizetni. A számlák kifizetése továbbra is bizonytalan.
A CAF egyelőre csak a teljesítés felfüggesztésének lehetőségét jelezte, más jogi lépéseket nem helyezett kilátásba. A BKK folyamatosan egyeztet a céggel, az Irányító Hatósággal és a minisztériumokkal. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója több alkalommal írásban kérte a helyzet rendezését, míg Karácsony Gergely főpolgármester a miniszterelnökhöz fordult. Egyikük sem kapott választ.
A Magyar Közlönyben megjelent legutóbbi Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) listán nem szerepel a budapesti villamosbeszerzés. Pedig az IKOP Plusz keret felét még nem használták fel, tehát lenne rá forrás.
A BKK jelezte, hogy a CAF eddig nem indított felszámolási eljárást. Ilyen eljárás csak akkor indulhat, ha a nem vitatott tartozást 20 napon belül sem fizetik ki.
További fővárosi közlekedési fejlesztések is megakadtak. 2022-ben Lázár János több beruházást felfüggesztett, köztük a HÉV-vonalak korszerűsítését és a járműpark cseréjét is. A kormány ezekhez az RRF-program forrásait tervezte felhasználni, de ezek a pénzek csak 2026 augusztusáig érhetők el. A HÉV-járműcsere ennyi idő alatt nem bonyolítható le.
A főváros kasszája eközben kimerült. Húsvétkor már 31 milliárd forintos mínuszban volt az önkormányzati számla. A kormány pedig folyamatosan inkasszózza a 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás részleteit. A CAF eddig nyolc villamost szállított le az 51 megrendeltből.
Múlt héten megérkezett a nyolcadik CAF-villamos a BKV Vasúti Járműjavító Kft. Fehér úti telephelyére. A spanyol gyártó tavaly október óta küldi az új szerelvényeket Budapestre, eddig havonta jött egy-egy villamos. Összesen 51 darabot rendeltek: 46 rövid és 5 hosszú járművet. Ezeket a BKK egy korábbi szerződés opciós tételének lehívásával vásárolta meg a gyártótól.
A CAF az előre egyeztetett ütemezés szerint teljesít, a BKK viszont nem tud fizetni. A ki nem egyenlített számlák összege már elérte a 4,65 milliárd forintot. Minden új villamos tovább növeli az adósságot. Egy rövid jármű 920 millió forinttal, egy hosszú pedig 1,42 milliárd forinttal növeli a tartozást - írja a Népszava.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
