HÍREK
A Rovatból

Felcseréltek egy elhunyt és egy felgyógyult beteget, a miniszter és a kórház vezetése lemondott Szlovéniában

A tévedés miatt az életben maradt beteg családja gyászolta meg és temette el a halottat. A család a koronavírus-járvány miatt elrendelt szabályok miatt nem láthatta az elhunytat, akit elhamvasztottak.


Danijel Besic szlovén egészségügyi miniszter és egy celjei kórház teljes vezetése lemondott, miután a közép-szlovéniai város kórházában összecseréltek két beteget, akik közül az egyik meghalt, de a tévedés miatt az életben maradt beteg családja gyászolta meg és temette el őt - jelentette a helyi sajtó csütörtökön.

A két azonos korú beteget ugyanabból az idősotthonból szállították kórházba. Egyikük demenciában szenvedett, de a másikkal lehetett kommunikálni - mondta el az egészségügyi miniszter a kórház vezetésével tartott megbeszélést követően.

Szavai szerint egyik beteg sem viselt karszalagot, ezért keverhették össze őket. A tévedés csak akkor derült ki, amikor a felgyógyult beteget visszavitték az idősotthonba

- mondta el a tárcavezető.

A család a koronavírus-járvány miatt elrendelt szabályok miatt nem láthatta az elhunytat, akit elhamvasztottak.

A miniszter szerint a kórházaknak lehetővé kell tenniük, hogy a hozzátartozók ilyen körülmények között is láthassák szeretteiket, még akkor is, ha maszkot vagy védőruházatot kell viselniük, illetve koronavírus-teszten kell átesniük.

Arról, hogy a tévedés miatt félre is kezelhették a betegeket, a miniszter nem akart találgatásokba bocsátkozni. Mint mondta, vizsgálatot indítottak az ügyben.

A miniszter elfogadta a kórház vezetőinek lemondását, és felajánlotta saját távozását is.

Robert Golob kormányfő szerint viszont a miniszter nagyszerű munkát végez, és ha lemond, az gátolná az egészségügyben tervezett fontos reformok bevezetését, ezért nem fogadta el a lemondását.

A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki az "elfogadhatatlan" incidens miatt, de úgy vélte, hogy a felelősök, vagyis a kórház vezetése már levonta a szükséges tanulságot, és távozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, miért vásárol földet Orbán Ráhel 320 millióért Somogyban
A miniszterelnök legidősebb lánya összesen 120 hektárnyi területet vásárolna meg. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek.


Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is – derült ki a BDPST Koncept Telexnek küldött válaszából.

Mint azt nemrég mi is megírtuk: Orbán Ráhel Somogy megyében vásárolna földet, mintegy 320 millió forintért. Az adásvételi szerződés áprilisban született, és egy pénteken megjelent hirdetmény szerint összesen 120 hektárnyi területet érint. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek a dokumentumban.

Most viszont az is kiderült, hogy miért vásárol földeket a miniszterelnök legidősebb lánya.

„A Somogy vármegyében Orbán Ráhel által megvalósítani tervezett földvásárlások célja, hogy a területeken a hatályos földforgalmi szabályozásnak megfelelve – a haszonbérleti jogviszonnyal érintett területeken a fennálló haszonbérleti jogviszony megszűnését követően – a lehető legfenntarthatóbb módon, a regionális adottságokhoz illeszkedően valósuljon meg mezőgazdasági, illetve erdészeti gazdálkodás, hozzájárulva az ágazat modernizálásához, a térség gazdaságának fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez”

- közölte BDPST Koncept.

Orbán Ráhelt egyébként 2021-ben jegyezték be földművesként, ami lehetővé teszi számára a földvásárlást. Ugyanakkor mivel budapesti lakos, a helyi gazdák elővásárlási joggal élhetnek. A kifüggesztés szerint erre 2025. június 10-ig van lehetőségük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egyetlen szóval reagált az Állami Számvevőszék Matolcsy videójára
A volt jegybankelnök egy YouTube-videóban azt mondta, hogy az ÁSZ-jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.


Mint azt mi is megírtuk: Matolcsy György, a jegybank volt elnöke saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. Az első videóban az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált.

A volt jegybankelnök azt mondta, a jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.

A videó után a Telex az Állami Számvevőszéket is megkereste.

„Az Állami Számvevőszék az MNB volt elnökének szavaival kapcsolatosan ennyit kíván reagálni: Ugyan....!”

– válaszolta a lap kérdésére az Állami Számvevőszék Kommunikációs osztálya.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nem gyűjthet majd 1%-ot, minden támogatóját nyilatkoztatnia kell azoknak, akiket a Szuverenitásvédelmi Hivatal veszélyesnek talál - itt a tavaszi nagytakarítós törvényjavaslat
Benyújtották a törvényjavaslatot, ami szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.


Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.

A listára került szervezetek nem gyűjthetnek többé 1 százalékos felajánlásokat. Minden támogatóról és támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amiben az szerepel, hogy a pénz nem külföldről származik.

A törvényjavaslat szerint

minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, még akkor is, ha transzparens pályázaton nyerték el.

Ide tartoznak az uniós pályázatok is, amelyeken uniós tagországban működő szervezetek vesznek részt.

A javaslat alapján a listára került szervezetek vezetőinek, alapítóinak, valamint a felügyelő- és ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és ezek a személyek kiemelt közszereplőkké válnak.

Ha kiderül, hogy a szervezet mégis külföldi pénzt fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Az így befolyt összegek, valamint a megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerül.

A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a hivatal helyszíni ellenőrzést tartson. Ilyenkor a hivatal munkatársai belenézhetnek az iratokba, számítógépekbe, adathordozókba, és ezekről másolatot is készíthetnek. Ehhez rendőri segítséget is kérhetnek.

A javaslatban szerepel, hogy

a szuverenitást olyan tevékenységek veszélyeztetik, amelyek a közvélemény befolyásolására alkalmasak. Ide sorolnak minden olyan cselekvést, ami hatással lehet a választói akaratra vagy a demokratikus vitára.

De a javaslat szerint szerint veszélyezteti az ország szuverenitását bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel az ország független, demokratikus jogállami jellegét, a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget, a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét, a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést, az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

A törvény az elfogadása utáni harmadik napon lépne hatályba.

Az 1 százalékos felajánlások gyűjtését viszont csak a következő adóévtől tiltanák meg a listára kerülő szervezeteknek.

A javaslat viszont nem tartalmaz konkrét határidőt arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal mikor tegyen javaslatot a kormánynak arról, kiket vegyenek fel a jegyzékbe.

Halász János egyébként azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy az elmúlt években „Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra”. A javaslat indoklásában a nemzeti konzultációk eredményeire is hivatkozik.

Orbán Viktor március 15-i beszédében a kritikus civileket, az igazságszolgáltatás függetlenségét védő bírókat, az ellenzéki politikusokat és a független sajtót is támadta. „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy húsvétig jön majd „a tavaszi nagytakarítás”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Matolcsy: Az ÁSZ-jelentés 80 százalékát hamisnak, 20 százalékát igaztalannak tartom
A volt jegybankelnök videósorozatot indított a YouTube-on, hogy elmagyarázza az elmúlt 15 év gazdasági lépéseit és fejlődését. Az első videóban az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált.


Matolcsy György, a jegybank volt elnöke váratlan lépésre szánta el magát: saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. A sorozat célja szerinte az, hogy elmagyarázza az elmúlt 15 év gazdasági lépéseit és fejlődését.

Az első videóban rögtön az elején egy afrikai közmondást is idézett: „Amíg egy Oroszlán nem tanul meg írni, addig minden történet a vadász dicsőségéről és dicséretéről szól.” Ezután hozzátette, hogy az Oroszlán már tud írni és beszélni is, és kiáll az igazáért.

Az első részben főként a 2020 és 2025 közti időszakot tárgyalta. Azt mondta, 2020 elejéig nagyon jól ment a magyar gazdaság. 2020 és 2025 között azonban sok támadás érte az MNB-t, de szerinte ezekre mindig választ tudtak adni.

„Nagyon sokaknak nem tetszett, hogy a Nemzeti Bank megvédi az országot”

– jegyezte meg, de konkrétumokat nem mondott.

Példaként viszont megemlítette, hogy 2022 októberében is leszerelték a legkomolyabb forint elleni támadást.

„2022. október 14-én megállítottuk azt a pénzügyi, életveszélyes támadást”, amely ha sikeresnek bizonyul, akkor „az egész évtizedet kisöpri”

- fogalmazott Matolcsy, aki úgy véli, enélkül akár 30–40 százalékos infláció is bekövetkezhetett volna, de az MNB kamatemelésének köszönhetően az ország gazdasága működőképes maradt.

Az árfolyamválságot úgy fékezték meg, hogy 18 százalékra emelték az irányadó kamatot. Matolcsy szerint, ha ez nem történik meg, az euró árfolyama a 500 és 700 forintos sávba ugrott volna fel, és az infláció 2030-ig két számjegyű maradhatott volna. Arra is utalt, hogy a spekulánsok jelentette fenyegetés részleteibe még a kormányt sem avathatták be.

A volt elnök az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált. A jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja, „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.

Külön kitért arra is, hogy Windisch László, az ÁSZ elnöke szerinte nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy Matolcsy bevallotta: „a jegybank alapítványa pénzügyileg bajban van”.

„Na most ez úgy, ahogy van nem igaz. Részben nem volt bajban. A jegybank alapítványa kiválóan gazdálkodott. A vagyon lényegesen több, nemcsak, hogy megvan, hanem lényegesen több, mint a 266,4 milliárdos alapítói vagyon. 500 milliárd forint feletti a vagyonértéke”

- fogalmazott, Matolcsy, aki szerint ő soha nem mondta, írta vagy gondolta, hogy bajban lenne az alapítvány, márpedig Windisch László, az ÁSZ-elnök már többedszerre is ezt állítja.

Matolcsy szerint nemcsak, hogy példátlanul hosszú és furcsa vizsgálatot végzett az állam egyik intézménye az állam másik intézményével szemben, hanem, „megalapozatlan, hamis, nem helytálló állításokat tesz”.

„Hamis, igazságtalan, igaztalan, és szinte érthetetlen az egész folyamat. De hát ennek mindjárt, remélem, vége lesz, mindjárt kiderül az igazság”

- fogalmazott.

Matolcsy Györgynek idén március 1-jén járt le a megbízatása, ekkor távozott az MNB éléről. Miután nyilvánosságra kerültek az ÁSZ súlyos megállapításokat tartalmazó jelentései, hűtlen kezelés miatt nyomozás indult az MNB alapítványa és annak cégei ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET: