SZEMPONT
A Rovatból

Farkas András a Tisza nyugdíjterveiről: Amennyiben kimondanák, hogy 120 ezer Ft a minimálnyugdíj, az nagyon jelentős változás lenne

Magyar Péter terve sokat segíthetne a mélyszegénységben élő nyugdíjasokon, de ha az emelést nem vezetik végig a teljes rendszeren, az újabb méltánytalanságot szülhet. Emellett a nyugdíjrendszer érdemi átalakításáról egy szó sem hangzott el - mondja a szakértő.


Magyar Péter azt ígérte, kormányre kerülése esetén a Tisza 120 ezer forintos minimálnyugdíjat vezet be. Ez 280 ezer embert érintene. Emellett a 120–125 ezer Ft közé eső nyugdíjakat 12 ezer Ft-tal emelnék, a 125–130 ezer Ft közé esőket 10 ezer Ft-tal, a 130–135 ezer közöttieket 8 ezer Ft-tal, a 135 és 140 ezer Ft közöttieket pedig 6 ezer forinttal. Magyar Péter arról is beszélt, hogy megdupláznák az időskorúak járadékát azoknál, akiknek nincs meg a 20 ledolgozott évük.

A csomag része a nyugdíjas SZÉP-kártya is: akiknek 250 ezer forintnál kisebb a nyugdíja, azok 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közti nyugdíjasok pedig 100 ezer forintot kapnának ilyen formában. Ez évi egyszeri juttatást jelent, az összeget pedig élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne költeni. De azt is bejelentették, hogy húszezer új, modern férőhelyet hoznának létre idősotthonokban. A Tisza nyugdíjterveiről Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgettünk.

– Magyar Péter azt ígérte, hogy bevezetik a 120 ezer Ft-os minimálnyugdíjat azoknák, akik legalább 20 év munkaviszonnyal rendelkeznek. A minimálnyugdíj most 28.500 Ft. Mi a véleménye erről?

– Először is: a jelenlegi nyugdíjrendszeren belül már rég nincs jelentősége ennek a 28.500 Ft-nak, mert ennyire alacsony nyugdíja jellemzően azoknak van, akik több országban is szereztek nyugdíjjogosultságot. Viszont

amennyiben kimondanák, hogy 120 ezer Ft a minimálnyugdíj mindenkinek, akinek van legalább 20 év szolgálati ideje, az nagyon jelentős változás lenne.

A sajtótájékoztatón az hangzott el, hogy már 1 millió nyugdíjas él a létminimum alatt. Ennél viszont sokkal többet mutat, hogy hányan élnek a relatív szegénységi, illetve a mélyszegénységi küszöb alatt. Magyarországon a mélyszegénységi küszöb valahol 110 ezer forint körül van, a relatív szegénységi küszöb pedig 160-170 ezer forint környékén. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy a nyugdíjasok egyharmada él a relatív szegénységi küszöb közelében, és sajnálatos módon minden hatodik nyugdíjas valóban a mélyszegénység fenyegetésében él. A 120 ezer forintra emelendő minimálnyugdíj elsősorban az utolsó csoportot érinti. De ennek lennének negatív következményei is.

– Mire gondol?

– Arra, hogy mi történik azokkal, akik most 120 ezer forintnál több nyugdíjat kapnak? Ennek az intézkedésnek lenne egy felfelé toló hatása, hiszen akinek eddig mondjuk 117 ezer forint volt a nyugdíja, és hirtelen 120 ezer lesz az alapnyugdíj, akkor az ő emelése 3000 forint. De lesz, akinek meg 70 vagy 80 ezer forint az emelés. Ennek milyen alkotmányos alapja lesz? Hiszen a nyugdíj nem egy szociális ellátás, mert azt nem az állam határozza meg. A nyugdíj egy szerzett jog. A magyar nyugdíjrendszert nem a szolidaritási elv, hanem a biztosítási elv vezérli elsődlegesen, tehát attól függ a nyugdíj összege, hogy mennyit dolgoztunk, milyen magas keresetek után mennyi ideig fizettünk járulékot. Na most,

ha ezt kidobjuk az ablakon a kisnyugdíjasok esetében, akkor valamit ki kell találni, hiszen a magasabb nyugdíjat kapók esetében sem sérülhet ez az alkotmányos elv.

Tehát amikor azt mondjuk, hogy segítsünk a szegény nyugdíjasokon, az egy támogatandó célkitűzés, de hogy ezt hogyan tesszük meg, azt 25-ször át kell gondolni, mert különben elszabadulhat a pokol.

– A sajtótájékoztatón ugye elhangzott hogy a 120–140 ezer forint közti nyugdíjak esetében sávos extra emelést ígérnek.

– Igen, valószínűleg ők is érzik, amiről az előbb beszéltem, de azért ennél is elég érdekes a számítás. Ugye 120–125 ezer forint között 12 ezer forinttal, 125–130 ezer forint között 10 ezer forinttal, 130–135 ezer forint között 8 ezer forinttal, 135–140 ezer forint között pedig 6 ezer forinttal nőnének a nyugdíjak.

Itt aztán megint csak adódik a kérdés, hogy mi történik azokkal, akik 140 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kapnak jelenleg? Őket semmilyen formában nem érinti az emelés, vagyis annak, aki eddig 140 ezer forintnál kevesebbet kapott, magasabb lehet a nyugdíja, mint annak, akinek jelenleg 140 ezer forint jár.

Én úgy gondolom, hogy az egész rendszert végig kéne zongorázni, és nemcsak a 120-140 ezer forint közöttieket nézni, hanem egészen az 500 ezres nyugdíjakig el kellene menni a plusz emeléssel. Persze, úgy tűnik, hogy ez a rendszer méltányos a nagyon kicsi nyugdíjasokkal szemben, közben viszont újabb méltánytalanságot szülne a nem ennyire szegény nyugdíjasok körében. Ráadásul az is egy fontos tényező lenne, hogy minden évben nőnek a küszöbértékek. Tehát ami most mondjuk a mélyszegénységi küszöb, az jövőre már jóval magasabb lesz, vagyis, ami ma 120 ezer forint, az jövőre már lehet, hogy 130 ezer lesz.


– Mi a véleménye a nyugdíjas SZÉP-kártyáról? Itt már 500 ezer forintnál húznák meg a határt. Akiknek 250 ezer forintnál kisebb a nyugdíja, azok 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közti nyugdíjasok pedig 100 ezer forintot kapnának.


– Én minden olyan plusz juttatástól, ami nem épül be a nyugdíjba, egy kicsit félek. Úgy gondolom, hogy a nyugdíjasnak a legnagyobb segítség az, hogyha a nyugdíja összege nő.

Sokkal célszerűbb lenne, ha ezeket az összegeket is odaadnák nyugdíjemelésként.

Ráadásul ezeket az éves, egyszeri juttatásokat mindig meg kell újítani, nem fix intézkedések. És nem utolsó sorban ez a költségvetés számára is egy elképesztően drága intézkedés lenne, éves szinten 300-400 milliárd forint... ez már azért közelít egy 14. havi nyugdíj háromnegyedéhez.

– Az is elhangzott, hogy megdupláznak az időskorúak járadékát.


– Ez nem a nyugdíjrendszer, hanem a szociális ellátás része, tehát itt nincs biztosítási elv. Ez a szociális segély azoknak az időseknek jár, akiknek nincs 15 évnyi szolgálati idejük sem. Ma már nagyon ritka az ilyen, és elsősorban a nagyon szegény vidéki lakosság körében fordul elő ilyen, ott is csak kevés embert érint.


– Szintén nem szorosan a nyugdíjakhoz kapcsolódik, de azt is bejelentették, hogy 20 ezer új, modern férőhelyet hoznak létre korszerű idősotthonokban. Az idősotthonokba való bekerülés már önmagában nem egyszerű dolog jelenleg, hiszen vagy nagyon hosszúak a várólisták vagy rengeteg pénzt kell befizetni. Több férőhely megoldást jelentene erre a problémára?

– Jelen pillanatban nagyon eltérő minőségű bentlakásos idősotthonok vannak, a teljesen jó és a rémisztő ellátásig. A pozitív példáknál van az, amit ön említ, hogy nagyon sokat kell várni, tehát van, amikor másfél-két év a várólista. Ráadásul a beköltözés költsége szinte minden esetben katasztrofális, sok milliós összeg. Ezt a többség csak úgy tudja finanszírozni, hogy eladja a saját házát. De a havi költségek is gondot jelenthetnek, hiszen azok is nagyon magasak, és a törvény szerint csak a nyugdíj 80%-át lehet erre költeni. A maradékot a gyereknek kötelessége kipótolni, ezt hívják szülőtartásnak. Nagyon bonyolult ez a kérdéskör is, de az látszik, hogy valóban szükség lenne több, jó színvonalú, modern idősotthonra.


– Ha összességében nézzük, hogyan értékeli Magyar Péter bejelentéseit? Mennyire jó irány ez, elhozhatják ezek az intézkedések azt a változást, amire a magyar nyugdíjrendszernek, az idős társadalomnak szüksége van?


– Összességében ez egy ad hoc jellegű belenyúlás a nyugdíjrendszerbe, aminek az érdemi átalakításáról egy szó nem hangzott el. A teljes magyar nyugdíjas társadalom a relatív elszegényedési csúszdán ücsörög. És ez így is marad mindaddig, amíg a nyugdíjak emelése kizárólag az inflációtól függ, hiszen minden olyan évben, amikor gyorsabban nőnek a keresetek, mint az infláció, romlik a nyugdíjas társadalom helyzete. 



– Mit kellene tenni Ön szerint ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon?



– Ha a nyugdíjemelést úgy szerveznék meg, ahogy azt a környező országokban átalakították akkor Magyarországon érdemben változtathatnánk a nyugdíjasok helyzetén.

Az új, modern nyugdíjemelési koncepció arra épül, hogy odaadják a nyugdíjasoknak a teljes inflációs emelést és pluszban emellé megkapják még a reálkereset növekedés meghatározott, 20-50 százalékát is. Így lehetne érdemben csökkenteni a relatív elszegényedést, ami sajnálatos módon bele van égetve a magyar rendszerbe.

Ezen felül Európában egyre több országban bevezetik a foglalkoztatói nyugdíjpillért, ami azt jelenti, hogy a nyugdíj nem csak az állam és az én saját felelősségem, hanem az állam, a munkáltató és a magánszemély közös felelőssége. Ebben a rendszerben, amint elkezd dolgozni valaki, egészen a nyugdíjkorhatár betöltéséig, a bruttó keresete meghatározott százalékát beutalják egy foglalkoztatói nyugdíjalapba, amit kötelezően ki kell egészítenie a munkáltatójának, és az egészet az állam megtámogatja valamilyen adókonstrukcióban. Vagyis, ezáltal az állami nyugdíjrendszerre nehezedő terhelést enyhíteni lehetne. De bárki is kerüljön kormányra a következő választás után, mindenképpen el kell gondolkodnia a nyugdíjrendszer megreformálásán. Ez azért fontos, mert 2037 környékén rengetegen mennek majd egyszerre nyugdíjba, ugyanis ekkorra töltik be a nyugdíjkorhatárt a Ratkó-unokák, vagyis az 1973-1977 között születettek, az pedig hatalmas teher lesz majd, hiszen nem 2 millió, hanem nagyjából 2,4 millió nyugdíjast kell majd eltartani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk