SZEMPONT
A Rovatból

„Ez nagyon kemény erőmutatás volt azért felfelé” – Sóskúton nem várt ellenállásba ütközött a hatalom

Érd polgármestere szerint az, ami január 30-án történt a településen, új helyzetet teremtett. Kérdés, ez megállíthatja-e a fővárosi agglomerációban a kormány által mindenhol teljes mellszélességgel támogatott akkumulátorbizniszt.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. február 01.


Link másolása

Eredetileg Alsózsolcára tervezték azt az akkumulátor-újrahasznosító üzemet, amely végül a dolgok jelenlegi állása szerint Sóskúton épül meg. A szlovén Andrada cég az akkumulátorgyártás során keletkező hulladékból nyerné ki a legértékesebb anyagokat, például a lítiumot vagy a nikkelt. Az üzem februárban kezdené meg a működését, az elkövetkező két év alatt összesen 160 munkahelyet hoznának létre.

König Ferenc sóskúti polgármester az ATV-nek a múlt héten azt mondta, hogy a „hátukra kívánják” a beruházást, de vannak olyan beruházások ebben az országban, melyeket a kormány akkor is megvalósít, ha azt a lakosság nem akarja. Ugyanabban a műsorban azt is elmondta, hogy a település iparűzési adóbevétele egyébként is irigylésre méltóan magas, és több munkahely van Sóskút ipari parkjában, mint ahány lakosa van a községnek. Azaz rászorulva nincsenek pont erre a beruházásra. Amikor Rónai Egon rákérdezett, hogy mégis, akkor mi az oka, hogy mindenáron be akarják fogadni az Andrada üzemét, csupán annyit mondott, hogy

jövő kedden találkoznak a lakossággal, és akkor mindent elmond.

Ez a kedd január 30-án volt, és a tervezett találkozó egészen máshogyan sikerült, mint ahogy eltervezték.

Lakossági fórumtól szokatlan módon a rendezvénynek helyt adó iskola bejáratánál fekete ruhás biztonságiak álltak, és csak a sóskúti lakcímkártyával rendelkezőket engedték be. A sajtót sem. Ráadásul, mivel Sóskút települése területileg szinte összenőtt Érddel és Pusztazámorral, érthetetlen volt ez a kirekesztés. Mivel szép számmal érkeztek ezekről a településekről is, és a sajtó is be szeretett volna jutni, nagyon hamar feszültség alakult ki a helyszínen.

Csőzik László, Érd polgármestere szerint ez egy nagyon rosszul előkészített fórum volt, lapunknak úgy fogalmazott, hogy „unprofi volt”. Csőzik, aki harminc éve polgármester, szerzett némi rutint ilyen rendezvények megszervezésében. Szerinte,

ha ekkora indulatok öveznek egy beruházást, akkor megfelelő módon kell tájékoztatni az embereket. Ráadásul, mivel a környező települések is aggódnak a tervek miatt, ilyen szűkre szabni a rendezvényt „szarvashiba”.

A helyszínen volt Komjáthi Imre országgyűlési képviselő, az MSZP társelnöke, akit szintén nem akartak beengedni a biztonságiak, hiába mutatta fel a képviselői igazolványát.

„Én voltam az első országgyűlési képviselő, aki odaléptem az ajtóban álló, jócskán kigyúrt biztonsági emberekhez. Megmutattam a képviselői igazolványomat és mondtam, hogy szeretnénk bemenni a fórumra. Azt mondták, hogy nem, mert csak helyi lakcímkártyával rendelkezők mehetnek.”

A politikus hiába tiltakozott, elmondása szerint a biztonságiak simán csak arrébb akarták taszigálni.

Komjáthi azt mondja, miközben ő a rendőrséget hívta, megérkezett König Ferenc is, aki egy oldalsó bejáraton bement. A szocialista politikus végül elég pikáns módon,

a Mi Hazánk ifjainak köszönhette a bejutást, akik egyszerűen benyomták a biztonságiakat, így a feltartóztatott tömeg (és a sajtó is) bejuthatott a terembe.

Csőzik László érdi polgármester erről a mozzanatról megjegyezte, hogy „az azért nem tetszett. 10-12 kopasz, katonaruhás, military cuccos srác gyakorlatilag benyomta a tömeget. Tehát az azért fizikai ráhatás volt.”

Ennek ellenére szerinte mégiscsak meg kellett volna tartani a tájékoztatót, és utána mindenki elmondhatta volna az ellenérzését. Itt erre nem kerülhetett sor, és ebben mindenkinek megvan a felelőssége. Az, hogy „egy ilyen teszetosza politika ezt nem kezdi el rendesen előkészíteni és kullog az események után, próbálja utólag a szépségtapaszokat ráhelyezni, az olaj a tűzre”.

A terembe jutva Komjáthi Imre Sóskút polgármesteréhez lépett, és azt mondta, hogy Magyarországon mindenkinek joga van ahhoz, hogy tudjon arról, éppen mit szeretnének a kertje végébe telepíteni. Azt is elmondta neki, hogy nincsenek a gazdaság fejlődése, a munkahely teremtése ellen,

„egyszerűen azt szeretnénk, hogy ne sumákoljanak, ne titkolózzanak, mert ez az emberek bizalmatlanságát csak tovább növeli”.

A polgármester nem válaszolt az MSZP-s politikusnak, ahogy egy-két közeli munkatársát leszámítva senkivel sem kommunikált az események alatt. Látva a tömeget és érzékelve az ellenséges hangulatot, König Ferenc hamar meghozta a döntését, hogy a rendezvényt nem tartják meg.

A később kiadott közleményében arra hivatkozik, hogy „kívülről importált fenyegető csoportok” akadályozták meg a párbeszédet, „melyeket szűk politikai érdekcsoportok támogatnak, és megpróbálnak félelmet kelteni, semmi keresnivalójuk nincs a településünkön”.

A HVG és a Népszava felvételein azonban szép számmal látni sóskúti lakosokat, akik ugyancsak dühösen fejezték ki érzéseiket a beruházás ellen. A felvételeken látható egy nő, aki minden bizonnyal nem kívülről importált volt, hiszen személyesen ismerte Königet, mivel ezt mondja neki:

„Ilyen még nem volt ebben a faluban. Nem szeretnék a helyedben lenni!”

Mind Csőzik László, mind Komjáthi Imre úgy véli, lett volna miről beszélgetni.

Komjáthi például Sóskúton is azt érzékeli, valamiért az állam teljes erejéből az akkumulátoripari beruházások mellett áll, ha kell, akár a lakossággal is konfrontálódva. Jó lett volna megtudni, milyen technológiával működne az üzem, mert Szigetszentmiklóson, ahol szintén hasonló tevékenységgel foglalkoznak, „sajnos ott már haláleset is volt, illetve súlyos mérgezés, 13 ember szenvedett sajnos olyan magas expozíciót a rákkeltő anyagoktól.” Mindezt egy munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés tárta fel.

Szerinte az ilyen esetek miatt joggal bizalmatlanok az emberek, mert azt látják, hogy a kormánynak az az üzenete, hogy

azért jöjjenek ide ezek a cégek, mert itt sokkal lazább szabályok vannak, sőt, a meglévő szabályokat is fellazítják.

Például nem lesz kötelező a munkavédelmi oktatás, elég lesz a dolgozónak átadni az oktatási anyagot, illetve a munkaegészségügyi alkalmassági orvosi vizsgálat sem lesz kötelező. Ezek a könnyítések persze mind olcsóbbá teszik a termékek előállítását, ráadásul a megtérülési időt is lerövidítik.

Csőzik László szerint Sóskút körül egyetlen település sem támogatja ezt a beruházást. Nem érti, hogy miért hoznak be a kertvárosias szuburbán környezetbe egy akkumulátorfeldolgozó üzemet. Szerinte ennek biztos, hogy nem itt volna a helye. Úgy véli, hogy a helyiek bizalmatlanságának volt előzménye is, egy dél-koreai elektrolit gyár. Ez most tesztüzemben működik, még nem termel. Magát az engedélyezést és a beruházást pedig a Covid leple alatt csinálták meg Sóskúton. Azt gondolja, a mostani tiltakozás vehemenciájában az is benne van, hogy akkor elmulasztották az egyeztetést.

Arra a kérdésre, hogy valóban eszköztelen-e a sóskúti polgármester, Érd első embere azt válaszolja, hogy a képviselőtestület egy határozattal megállíthatná a beruházást, ahogy ők megtették már.

Érd városa ellenszavazat nélkül hozott határozatában megtiltotta, hogy a város területén ilyen gyárak létesüljenek. Ez az eszköz, ha akarná König Ferenc, a sóskútiaknak is rendelkezésére állna.

Komjáthi Imre is csak tippelt arra a kérdésünkre, miért ragaszkodik a sóskúti polgármester ennyire a az akkumulátorfeldolgozóhoz.

„Részemről nem tényállítás, csak vélemény, lehet, hogy olyan ajánlatot kapott polgármester úr, amit nem tudott visszautasítani, vagy pedig konkrétan tényleg rászóltak felülről. Ott volt egyébként a fideszes országgyűlési képviselő is ezen a fórumon.”

Az MSZP-s országgyűlési képviselő maga is tanúja volt máshol ennek a nyomulásnak. Nemrég Debrecenben volt, ahol a CATL akkumulátorgyár környezethasználati engedélyével kapcsolatos közigazgatási per második fordulóján vett részt, és szerinte „botrányos volt”, hogy a magyar kormányhivatalok jogtanácsosai foggal-körömmel védték az akkumulátorgyár érdekeit,

„miközben az akkumulátorgyár ügyvédje karba tett kézzel, mosolyogva ült a hátsó sorban, és nézte, hogy küzdenek érte a magyar kormányhivatalok emberei”.

Ha Sóskút engedélyezi a szlovén üzem megépülését, a településsel összenőtt, jóval nagyobb Érdnek semmilyen jogi lehetősége nincsen megakadályozni azt. A város polgármestere úgy tudja, hogy a környezethasználati engedély iránti kérelmet még nem nyújtották be. Ha ez megtörténik, oda bejelentkezhet és be is fog jelentkezni ügyfélként az érdi önkormányzat, azonban „ebből nem következik semmi”. Mindenesetre ezen a csatornán még megpróbálják befolyásolni az eljárást.

Illetve, ami még marad, az a civil ellenállás. Az, ami a keddi, meghiúsult meghallgatáson „nagyon kemény erőmutatás volt azért felfelé”.

Komjáthi Imre is úgy véli, a január 30-i megmozdulás új helyzetet teremtett.

„Nagyon nehéz lesz ezek után szerintem a polgármester úrnak a dolga. Többen a lemondását követelték, hát konkrétan tömeg skandálta, hogy mondjon le. Ezt nem tudom, hogy lehet így folytatni. Az emberek bizalma teljesen megrendült a polgármesterben.”

Kérdés, ez milyen következményekkel járhat júniusban, amikor önkormányzati választásokat tartanak, nemcsak Sóskúton, hanem az ország számos másik olyan településén is, ahol a kormány által erőltetett akkumulátor-ipari beruházások komoly indulatokat váltottak ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana
Az országjáró politikus szerint botrány, hogy a külügynél korábban letagadták az orosz hackerek két évvel ezelőtti kibertámadását, amit kampányhazugságnak neveztek.

Link másolása

Magyar Péter országjárásának siófoki állomásán szóba került, hogy nemzetbiztonsági szempontból fontos információk kerülhettek orosz hackerek kezébe két évvel ezelőtt. A 444 birtokába jutott iratok szerint a széleskörű kibertámadásról Szijjártó Péternek is tudnia kellett, holott a külügyminiszter korábban ezt letagadta.

„Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana, és súlyos vizsgálat lenne, hiszen ez államtitoksértés, nemzetbiztonsági kérdés, és nemcsak magyarországi egyébként, hanem a NATO-é, az Európai Unióé, a szövetségeseinké”

– mondta csütörtök este a Tisza Párt alelnöke a gyűlésén megjelenteknek.

A politikus szerint korábban is voltak már arról pletykák, hogy a szövetségeseink nem szívesen adnak információt a magyar hatóságoknak és titkosszolgálatnak, mert attól tartottak, hogy ezek az oroszok kezébe jutnak.

„Egészen elképesztő skandallum, és az is, hogy letagadták ezt a választások előtt” – mondta Magyar Péter, aki ezután még kitért arra is, hogy milyen állapotban van a magyar költségvetés.

„Az első negyedévben elérte a hiány a teljes évi tervezett hiányt. Már bejelentettek 650 milliárd forintnyi beruházási stopot. Ne ijedjenek meg, nem M. Lőrinc és T. István érdekeltségei kerültek veszélybe, hanem magyar óvodák, iskolák és kórházak felújítását állították le, hagyták félbe, és egyben elhalasztották a 2025-ös költségvetés tárgyalását arra hivatkozva, hogy novemberben amerikai elnökválasztások lesznek.”

A politikus szerint éppen ezért a nyári választások után megszorítások jöhetnek.

„A választások előtt, ha szükséges, akkor lehet, hogy lesz valami benzinársapka, lehet, hogy a csirkefarhát is egy pár hétre újra olcsóbb lesz, de mindenki emlékezzen rá: ugyanezt csinálták Gyurcsányék is, jönnek majd a megszorítások. Elképesztő rossz helyzetben van a magyar költségvetés.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam” - hiába a bírósági ítélet, továbbra sem áll le a gödi akkumulátorgyár
Miközben egy eldugult csatorna miatt magzatkárosító oldószer került a gödi Samsung-gyár által is használt kommunális szennyvízcsatornába, és bírósági ítélet van arról, hogy le kell állniuk, minden megy tovább.

Link másolása

Február 21-én a Göd-ÉRT Egyesület riasztotta a Greenpeace szakértőit, hogy nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki a Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár melletti termőföldre. A vizsgálatokból kiderült, a minták magzatkárosító anyagot, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószert tartalmaznak. A helyi vízművek szerint egy dugulás miatt folyt ki a termőföldre a gödi gyár szennyvize. A történteknek egyelőre semmilyen következménye sincs.

Pedig a gyárnak egy bírósági ítélet alapján már május elején le kellett volna állnia.

A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis egy bírósági per kapcsán ideiglenesen felfüggesztette a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét. A bíróság szerint az engedélyt korábban kiadó kormányhivatal nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. A bírósági döntés értelmében a gyárnak a végleges ítélethozatalig le kellene állítania a termelést. De hiába írtak levelet a pert indító civilek a gyárnak és a kormányhivatalnak, semmi sem történt. Erről beszélgettünk Szaszkó Andreával, a Göd-ÉRT Egyesület alelnökével.

– Elmondaná pontosan, hogy mi a helyzet?

– 2023 december elején úgy határozott a kormányhivatal zöldhatósága, hogy a Samsung SDI megkaphatja tíz évre a környezethasználati engedélyt. Tette ezt annak ellenére, hogy mi az eljárás során több kifogást is emeltünk. Felfedeztük, hogy volt már talajszennyezés, levegőszennyezés, magában a dokumentációban hiányosnak ítéltük a hulladékgazdálkodási problémák kezelésére tett lépéseket, és nem kaptunk megfelelő választ az észrevételeinkre, valamint a kérdéseinkre. Ennek ellenére a Samsung megkapta 10 évre ezt az engedélyt, amit mi még abban az évben meg is támadtunk.

A keresetünket befogadta a bíróság, de mivel azóta is folytatja a környezethasználatot, sőt a szennyezést is a gyár, ezért mi jogvédelmet kértünk a bíróságtól, amit meg is kaptunk.

Egyelőre a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos jogi eljárás maga nem kezdődött el. A tárgyalás első napját még nem tűzték ki, bár már majdnem fél éve beadtuk a keresetet. Tehát ez most még csak egy kérés volt a részünkről, hogy kapjuk meg a jogvédelmet, azért, hogy ne legyünk kitéve a Samsung ártalmainak. A bíróság döntése azt jelenti, hogy jelen pillanatban nincsen hatályos környezethasználati engedélye a Samsung-gyárnak.

– Ennek az engedélynek a híján nem működhetne a gyár?

– Igen, a jogerős bírósági ítéletig nem működhetne.

– A Samsung SDI ezt az ítéletet kommentálta, vagy tudomásul vette?

– Az én tudomásom szerint a Samsung erre még senkinek sehogy nem reagált. Mi természetesen a Samsungnak is küldtünk levelet, és a kormányhivatalnak is küldtünk egy levelet, hogy szólítsa fel a Samsungot a működés felfüggesztésére, semelyikre nem kaptunk választ idáig.

– Amióta üzemel a gyár, ért-e bárkit bármilyen fokú egészségkárosodás, ami egyértelműen és bizonyíthatóan a gyár miatt történt?

– Ezt nem tudhatjuk, tudniillik nem történtek ilyen vizsgálatok. Annak ellenére sem, hogy magának a szennyezésnek a tényét nem tagadják. Egyedül a talajvíz kapcsán nem kötötték össze a gyárral magát a környezetszennyezést, amit a Göd-ÉRT Egyesület analizált a kutakból.

Nem tartotta szükségesnek a kormányhivatal, hogy kivizsgálja, hogy valóban a gyárból származik-e. Ott viszont semmilyen más ipari termelőegység nincsen, amely NMP-t használna. Leállították a vizsgálatokat, ez azóta nem bizonyítható.

A levegőszennyezés ténye viszont egyértelmű, hiszen a levegőszennyezési adatok idén év elején felkerültek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer oldalára. Igaz, ezeknek már réges-régen ott kellett volna lenniük. Nagyon sok erőfeszítésünkbe került az, hogy megtudjuk, egyáltalán milyen szennyezőanyagokról van szó, mert

a közadatigényléseinkre adott válaszokban ki volt takarva a veszélyes anyagok neve.

Tehát ezt is meg kellett reklamálnunk, hogy egyáltalán megtudjuk, milyen anyagok kerültek nagy mennyiségben a levegőbe.

– Mire hivatkoztak, amikor kitakarták ezeknek az anyagoknak a nevét?

– Nem szoktak hivatkozni semmire. De ezek közérdekű adatok, miután alaptörvényben rögzített jogunk, hogy megismerjük azt, hogy milyen környezeti hatások érnek minket. A környezethez tartozó információkhoz való jog alapjog.

– Ezeknek a szennyező anyagoknak, amiket kitakartak, de aztán végül megismerhettek, milyen lehetséges egészségkárosító hatásuk van?

– Az NMP vonatkozásában derült ki nagyon nagy szennyezés. Az egészben az az érdekes, hogy az NMP-nek a levegőben tolerálható határértéke csak idéntől van meghatározva. 2 mg/köbméter lehetne. 2021-es adatok szerint viszont

ennek a 75-szöröse került a levegőbe. Miközben tudott volt, hogy az NMP, vagyis N-metil-2 pirolidon egy nyálkahártya-gyulladást okozó és magzatkárosító anyag.

Tehát a reprodukciós működésre keményen toxikus mennyiség volt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy kinek és milyen egészségügyi károsodása lett emiatt, hiszen ez két éves adat, másrészt erre vonatkozó vizsgálatok vagy szűrések sem történtek itt Gödön soha. Meg se próbálták összefüggésbe hozni vagy kutatni, hogy milyen hatása lehet, mennyire növekedett meg egy bizonyos betegségszám, amióta a Samsung SDI ezen kibocsátásait dokumentálták.

– Ezeket az adatokat a környező egészségügyi intézményektől közérdekű adatigényléssel nem lehetne megszerezni?

– Nem, mert ezek az egészségügyi adatok nem közadatok. Hallottunk magánemberektől szörnyű dolgokat, de addig, amíg nincs bizonyító erejű információ a birtokunkban, nem nyilatkozhatunk erről. Próbáljuk a hitelességünket mi is megőrizni.

– Ha ez a jogi helyzet jelenleg, tehát elvileg állnia kellene a gyárnak a jogerős bírósági döntésig, de nem utal semmi arra, hogy a Samsung SDI-nek szándékában lenne leállítani a gyárat ideiglenesen, akkor önöknek milyen jogi lehetőségük van még érvényt szerezni a döntésnek?

– Ez nagyon nehéz helyzet, mert

amit látunk, az az, hogy az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam.

A kormányhivatal, amely a magyar államot képviseli, alperes a perünkben. Kérdés, hogy a jog most így mennyit ér. Nem tudjuk. Mi ennek ellenére nem fejezzük be ezt a küzdelmet, és mindent el fogunk követni. Ha így nem sikerül, akkor más módon gyakorlunk nyomást, mert ezt egyszerűen nem lehet így elfogadni.

– Milyen hatásos terveik vannak, ami mondjuk többet ér, mint egy bírósági határozat?

– Erről nem szeretnék most részletesen beszélni. Mi jóindulatúan állunk a kormányhivatalhoz, és még reméljük azt, hogy megtörténik, amit kértünk, és felfüggesztik a Samsung-gyár működését.

– Hány embert tudnak mozgósítani?

– Tavaly áprilisban volt egy tüntetésünk. A Göd-ÉRT Egyesület körülbelül 50-60 emberből áll, de 500 ember volt ezen a tüntetésen. Persze nyilván az adott politikai helyzettől is függ, hogy mennyire marad fókuszban a téma, mennyire érzékenyek rá az emberek, de miután az ország területein egyre-másra jelentik be az újabb és újabb beruházásokat, és a Göd-ÉRT Egyesület kezdeményezésével létrejött az Akkumulátorkárosult Települések Igazáért nevű ernyőszervezet, tehát most már nemcsak a gödiekre számíthatunk.

Ha ilyesmit meghirdetünk, van elég szövetségesünk ahhoz, hogy eredményre vezessen egy akció.

De ne menjünk ennyire előre, mi még bízunk benne, hogy a kormányhivatal annak rendje és módja szerint jogszerűen megteszi a lépéseket ahhoz, hogy mi itt Gödön biztonságban és egészségben élhessünk.

Az egyesület állításaival kapcsolatban a múlt hét közepén kérdéseket küldtünk el a gödi Samsung SDI gyárnak és a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. Ha érkezik válasz, cikkünket frissítjük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kocsis Máté szerint az államnak be kellene avatkoznia az internetes kommentelésbe
A Robert Fico elleni merénylet tanulságairól kérdezték egy rádióműsorban a Fidesz frakcióvezetőjét. A politikus szerint kritikus pontra ért az emberek egymáshoz viszonyulása az interneten.

Link másolása

Az internetes kommentek kordában tartása lehet az egyik legfontosabb tanulsága a Fico-merényletnek Magyarország számára, mondta az Inforádió Aréna című műsorának Kocsis Máté, amit a 24.hu szemlézett. A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, a médiának el kell gondolkodnia, hagyja-e, hogy arctalan, névtelen uszító kommentelők lepjék el a felületeiket.

„A jogalkotásnak a következő időszakban el kell azon gondolkodnia, hogy ezt a véres kommentszekciót miként lehet egy kicsit kordában tartani. Ez olyan fokon elfajult, hogy Szlovákiában most a történtekig vezetett. Magyarországon pedig ez a verbális erőszak, a virtuális térben zajló polgárháború mindenképpen megfékezendő”

– mondta Kocsis Máté, majd több lapot is név szerint megemlített.

„Személyesen is okolok nagyon sok magyarországi, baloldali médiumot is, akik egyébként mesterfokon űzik a gyűlöletkeltést, az indulatkeltést, az elfogult közléseket, a mások megbélyegzését. Ide értve a Telexet, a HVG-t, a 444-et. És még hosszan sorolhatnám”

– mondta a politikus, aki szerint a lapoknak felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy életellenes kommentek jelennek meg a felületeiken, amiket nem moderálnak.

Kocsis szerint „ha valakinek van esze és mértékadó médium, akkor eleve nem ad ennek teret, és nem akkor törli, amikor első indulatból mindenki kiírt magából minden mocskosságot”. A Fidesz frakcióvezetője reméli, hogy hamarosan nyújtanak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert szerinte

„az internetes hangnem, ahogy az emberek egymáshoz viszonyulnak, elért arra a kritikus pontra, ahol az államnak be kell avatkoznia”.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
154 millió forintot költött eddig a Fidesz a kampányban – Magyar Péter a lista túlvégén, nulla forinttal
Az összes Meta-hirdetés 16 százaléka politikai, amely nemzetközi összehasonlításban magas aránynak számít. Budapesten ugyanakkor 14-szer többet költöttek hirdetésre, mint Tolna megyében.

Link másolása

Lévai Rihárd marketingspecialista Közösségi kalandozások blogjában elemezte a pártok Meta (azaz Facebook és Instagram) közösségi felületeken történő költéseit az elmúlt időszakban.

Az elemzésből kiderül, hogy az elmúlt héten több mint 178 millió forintot költöttek a Meta rendszerében politikai hirdetésekre a pártok, az Orbán-kormány, illetve a különböző, pártokhoz köthető szereplők.

A költések 84,67 százaléka, tehát 151 millió forint a kormányhoz és a hozzá köthető szereplőkhöz köthető. Magyarországon a Meta felületeken feladott összes hirdetés 16 százaléka politikai célú, amely nemzetközileg is kiugróan magas arány.

A kormányoldalhoz köthető portálok a múlt héten 36 milliót költöttek hirdetésre, miközben az ellenzékiek csupán 3 milliót. A kutatásból az is kiderült, hogy Budapesten 14,5-szer annyi hirdetés ment el, mint például Tolna megyében.

A főpolgármester-jelöltek közül is a fideszes Szentkirályi Alexandra költötte a legtöbbet, az összes költésből, azaz 43,765 millió forintból csak ő 31,952 millióból kampányolt a közösségi felületeken, míg az LMP-s és egyesületi támogatással indult Vitézy Dávid 7,3 milliót, Karácsony Gergely pedig csak 4,1 milliót költött.

A Népszavának nyilatkozó Lévai elmondta:

Magyar Péter a vizsgált felületeken egy fillért sem költött hirdetésre.

„Eközben tudjuk, hogy a kormányoldal 100 milliós nagyságrendben fizetett hirdetésekért a Metának, főleg a Megafonon és a CÖF-ön keresztül a Magyart lejárató tartalmakért.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: