Ez az épület volt Budapest első felhőkarcolója - te ismered?
A Kopaszi-gáthoz tervezett felhőkarcolókkal kapcsolatos híreket mindannyian figyelemmel kísérjük, hiszen Budapesten eddig nem magasodott amerikai mintára épült toronyház. Vagy mégis?
Talán nem is gondolnád, de már a 18. században is állt egy felhőkarcoló a Keleti pályaudvar közelében. Sőt - bár nem eredeti magasságában - de az épületet még ma is megcsodálhatod. A főváros első, amerikai mintára épült felhőkarcolója ugyanis a mai Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) épülete volt.
A Keleti pályaudvartól a Fiumei úti Nemzeti Sírkert felé indulva rögtön felkelti a figyelmünket az OTI vöröstéglás, bizarr domborművekkel díszített épülete, amelyben korábban az Országos Munkásbeteg-segélyező és Balesetbiztostó Pénztár kapott helyet.
Fotó: Nagy Attila/Cink
Az Országos Munkásbeteg-segélyező és Balesetbiztostó Pénztár 1907-es magalakulása után szinte azonnal kinőtte erzsébetvárosi irodáit. Az új, nagyobb épületegyüttes kialakítása nem tűrt halasztást, a főváros pedig e célból a mai Nemzeti Sírkerttel (az egykori Kerepesi temetővel) szemben lévő, nagy telket vásárolta meg. Az 1910-ben kiírt tervpályázat azonban igen bonyolultra sikerült. Ugyanis a Pénztár bérlakásokat, udvari vízgyógyintézetet és számtalan más funkciót is el akart helyezni a furcsa alakú telken. Ráadásul az építészeknek egy későbbi bővítés lehetőségére is gondolniuk kellett.
A pályázatot végül a nemzeti szecesszió nagy párosaként is emlegetett Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte el. Az épület legyezőszerű alaprajzot és világos várócsarnokot kapott. Az elkészült homlokzat azonban nem igazán hasonlított az eredeti tervekre. Sőt a tervezett szoborsor helyett végül Biró Mihály domborművei kerültek az épület külsejére. Ezek különböző, társadalombiztosítással kapcsolatos eseményeket örökítenek meg, olykor elég groteszk módon. (Emlékszem, gyerekkoromban az épület egyes domborműveitől kifejezetten féltem is.)
Köztérkép, Csuhai István fotói
A Munkásbiztosítóból az évek alatt Társadalombiztosító Intézett lett, az intézmény pedig hamarosan ezt az épületet is kinőtte. Így 1929-1930-ban a Komor-Jakab páros elkészítette a ma is látható épületegyüttes északi, a réginél egy szinttel magasabb szárnyát. Ezt pedig talán még furcsább domborművekkel, Maugsch Gyula, Markup Béla és Zsákodi Csiszér János munkáival díszítették. Az régi és új épületet azonban nemcsak egy egyszerű folyosóval kötötték össze.
A két szárny közé az amerikai felhőkarcolók mintájára egy 18 szintes, mintegy 70 méter magas tornyot építettek.
A toronyháznak is méltán nevezhető épület ezt követően évtizedeken át uralta a környék látképét.
Látkép a II. János Pál pápa tér felől
Az OTI székház egyike volt az első magyar vasbetonépületeknek, de ez okozta a felhőkarcoló vesztét is. Az új szárny és a torony építésekor ugyanis már használták a bauxitbetont. Ez a rosszabb minőségű anyag pedig közel harminc év alatt jókora szilárdságvesztésen esett át, és nem segített az építési anyagok minősége és az időjárás sem.
A meggyengült épületrészeket egyes helyeken utólagosan megerősítették, de az átalakítás a torony esetében túl nagy összeget emésztett volna fel.
A torony nagy részét lebontották: a toronyórával és szobrokkal díszített, pártázatos felső nyolc szint 1970-re eltűnt.
Szerencsére a bontást megúszták a harmadik emeleti ablakok közt álló alakok (a Kőfaragó, az Öntőmunkás és a Téglahordó nő, mindhárom Lányi Dezső munkái), valamint kapuk feletti szobrok (Petri Lajos Ifjú munkás alkotása és Lányi Dezső Munkás kalapáccsal szobra). További jó hír, hogy a tornyától megfosztott épületegyüttes ma is kitűnő állapotban van a 2002-2004 évi felújításnak köszönhetően.
Köztérkép, Dénes Ildikó fotója
A kapuk feletti szobrok - Köztérkép, András fotói
Forrás: Hír24, Népszava, Köztérkép, Wikipédia, Fortepan Címkép: egykor.hu