UTAZZ
A Rovatból

Évszázadok óta áll Grábócon a szerb ortodox kolostor és templom, a hely ma neves búcsújáróhely

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság 2016-ban a Grábóci szerb ortodox búcsút kiemelt megyei értéknek, azaz Tolnaikumnak minősítette.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. október 25.


Link másolása

A Szekszárdi-dombság nyugati részén, erdőkkel körülvéve bújik meg egy kis település, Grábóc, amely az ortodox búcsújáró helyéről ismert. A településen már a 14. században volt bencés zárda és templom, ezek megmaradt romjai a szerb temető mellett rejtőzködnek.

Grábócra a 16. században érkeztek a törökök elől menekülő szerb szerzetesek a dalmáciai Dragovity kolostorából,

de akkor már éltek itt szerb családok. Kezdetben fatemplomuk volt, majd a budai basa engedélyével kőtemplomot építhettek.

A szerzetesek megírták krónikájukat, melyben minden fontosabb eseményt rögzítettek. A környezetüket is művelték, erdőt irtottak és igyekeztek termővé tenni a földet. Az oroszoktól hoztak maguknak miseruhákat és egyházi kegytárgyakat, könyveket. A 17. század közepén már több mint hatvan szerzetes élt a kolostorban.

A törökök ezt a helyet sem kímélték, feldúlták, a szerzeteseket megölték, a hely elnéptelenedett. Az elmenekült lakosok a Rákóczi-szabadságharc után tértek vissza, és újra érkeztek szerb szerzetesek és családok is. A lerombolt előző templom helyett - a ma is látható - ortodox templomukat 1736-ban építették fel. A torony 1761-ben, az ikonosztáz 1768-ban, a belső díszítések pedig 1785-ben készültek el. Évszázadokon át itt volt a magyarországi szerb ortodox papképzés központja.

A 18. századtól svábok települtek a faluba és arányuk egyre nagyobb lett. A 2. világháború után a kitelepített németek helyére székelyek érkeztek, és a bolgár egyház vezetőjét is ide száműzték.

Az ortodox kolostor az utolsó szerzetes haláláig működött, 1974-ig. Később szociális otthonná alakították, majd 1987-ben felújították az addigra már nagyon lepusztult épületet. Az épületegyüttest 1994-ben visszakapta a szerb ortodox egyház. Ma apácáknak ad otthont a kolostor épülete, de már nem képeznek benne szerzeteseket.

Ma is látható a téglalap-alaprajzú, emeletes kolostor, a közeli patakot keresztező kőhíd mellett álló, szintén felújított kútház és a templom, valamint a zárda mögötti domboldalon található a szerb ortodox temető is.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.


Link másolása
KÖVESS MINKET: