KULT
A Rovatból

Épphogy elkerülte a börtönt, orvosnak készült, és máig fájlalja, hogy nemet mondott a Hetedikre – Denzel Washington 69 éves

Gyerekként mindenféle balhékba keveredett, majd összekapta magát, és a filmtörténelem egyik legnagyobb színésze lett, ráadásul az egyik leghosszabb hollywoodi házasság is az övé. Bekukkantunk egy elképesztő karrierbe és életbe.


Minden idők egyik legnépszerűbb és legelismertebb színésze, Denzel Washington fiatalkori legfőbb vágya volt, hogy ő legyen minden idők legnagyobb színésze. Elmondása szerint aztán ahogy felnőtt, rájött, az is elég, ha a tőle telhető legjobbat hozza ki magából. Végül akkora nagyágyú lett, hogy a pletykák szerint egyszer egy nyolc számjegyű gázsit is visszautasított. Amit azonban a rajongók néha elfelejtenek, hogy vannak olyan világsztárok, akiknek nehéz sorsa volt gyerekként (Viola Davis például kénytelen volt a szemétben guberálni, Jim Carrey egy lakókocsiban élt a családjával, és szexuális zaklatáson is átestek nem kevesen), és sajnos az ifjú Washingtonnak is szembe kellett néznie egykor az élet kemény oldalával.

Denzel Hayes Washington Jr. 1954. december 28-án született a New York állambeli Mount Vernonban. Édesanyja, Lennis (becenevén Lynne) egy szépségszalont üzemeltetett, édesapja, idősebb Denzel Washington pedig a pünkösdi egyház lelkésze volt, aki a New York-i vízügyi hivatalnál és egy helyi S. Klein áruházban is dolgozott.

Washington korábbi megjegyzései és interjúi alapján egyértelműnek tűnik, hogy gyerekkorában mindkét szülőjére felnézett.

„Az apám prédikátor volt, kedves, spirituális ember. Az anyámnak volt egy szépségszalonja. New York-i fodrászszalonokban és a templomokban nőttem fel, s ezek azok a helyek, ahol a legjobb mesemondókat találod. Apa nem volt tanult, egy vidéki srác volt. Arra biztatta a gyerekeit, hogy járjanak középiskolába, majd szerezzenek jó munkát. Anyám viszont városi lány volt, Harlemben nőtt fel. Ő volt a céltudatosabb, és többet akart nekünk. A szüleim példamutatással inspiráltak. Elváltak, amikor 14 éves voltam. Azt hiszem, ez dühössé tett engem. Átmentem egy olyan életszakaszon, amikor rengeteg veszekedésbe és balhéba keveredtem. A három legközelebbi barátom a börtönben végezte, összesen kaptak vagy 40 évet. Anyám szerencsére látta, hogy mi következik. Összekapart annyi pénzt, hogy magániskolába járathasson, nyáron meg táborba küldött. A lényeg az volt, hogy ne legyek az utcán. Ez a döntés pedig megváltoztatta az életemet, mert nem éltem volna túl azt az irányt, amerre mentem” – emlékezett vissza a színész.

Orvos és színész

A fiatal Denzel a középiskola után a Texas Tech Egyetemre szeretett volna járni, ehelyett azonban 1977-ben a Fordham Egyetemen szerzett diplomát dráma és újságírás szakon. Bár nem így indult a felsőoktatási karrierje, eleinte orvosnak akart tanulni. „Azért mentem egyetemre, hogy orvos legyek. Csak azért vettem fel egy színjátszó szakot, mert azt mondták, hogy könnyű, és jó jegyet lehet kapni belőle, szóval csábító volt, hogy könnyen kaphatok jó jegyeket. Ez egyébként még mindig igaz rám!" Természetesen a színjátszó kurzuson való részvétel megváltoztatta az életét. Fél év kihagyás után tehát megújult céllal tért vissza a Fordhamre, beiratkozott a Lincoln Center campusára színészetet tanulni, ahol címszerepet kapott Eugene O'Neill Jones császárában és Shakespeare Othellójában. Ezután San Franciscóban, az American Conservatory Theaterben végzett, ahol egy évet töltött, mielőtt visszatért New Yorkba, hogy megkezdje hivatásos színészi pályafutását.

Nem sokkal a diploma megszerzése után Washington megkapta első szerepét az 1977-es Wilma című tévéfilmben, amely az olimpiai aranyérmes sprinterről, Wilma Rudolph-ról szólt. Ekkor ismerkedett meg a feleségével, Pauletta Pearsonnal.

Ők ketten ugyanis egyaránt mellékszerepet játszottak a filmben, Washington Rudolph férjét, Pearson pedig az egyik futót alakította. Csak a következő évben kerültek kapcsolatba egymással, amikor egy partin találkoztak, majd összefutottak egy színházi előadáson. 1996-ban, Oprah Winfrey show-jában Pearson felidézte, hogy elkésett egy darabról, így besurrant, amíg a lámpák le voltak kapcsolva, és leült az első szabad helyre. „A szünetben felkapcsolták a villanyt, és mi egymás mellett ültünk" – mesélte. 1983. június 25-én házasodtak össze, és azóta is együtt vannak, idén nyáron ünnepelték a 40. házassági évfordulójukat, ami amúgy is hosszú időt jelent, hát még hollywoodi mércével! Denzel egyébként egy évvel az esküvőjük előtt megkapta Dr. Philip Chandler áttörést jelentő szerepét a ’80-as évek egyik legsikeresebb orvosi sorozatában, az Egy kórház magánéletében. Így végül egyszerre teljesült mindkét vágya, színészként orvos lehetett, méghozzá hat évadon keresztül, 1982-től 1988-ig.

„Ezt bizony elszúrtam.”

Miközben a sorozaton dolgozott, Washington több mozifilmben is szerepelt, köztük Norman Jewison a legjobb film Oscar-díjára is jelölt Katonatörténetében (1984) és Sidney Lumet Hatalomjában (1986). 1987-ben Steve Biko dél-afrikai, apartheidellenes politikai aktivistát alakította a Kiálts szabadságot című filmben, amelyért megkapta élete első Oscar-jelölését a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Ehhez pedig mindössze négy mozifilmre volt szüksége.

De a díjra sem kellett sokat várnia, két évvel később ugyanis Az 54. hadtestben játszott egy polgárháborús katonát, ezért az alakításért pedig már neki ítélték a legjobb férfi mellékszereplőnek járó szobrocskát 1990-ben.

Ettől kezdve pedig Washington karrierje szárnyalni kezdett. Azóta több mint 50 filmben szerepelt, és széles körű kritikai elismerést kapott valós személyiségek megformálásáért. Leginkább a muzulmán minisztert és emberi jogi aktivista, Malcolm X megformálásáért emelte őt a vállára a szakma Spike Lee 1992-es filmjében (Malcolm X), de ott volt még az ártatlanul börtönbe zárt bokszoló Rubin Carter a Hurrikánban (1999), Herman Boone futballedző az Emlékezz a titánokra című filmben (2000), vagy Frank Lucas drogbáró az Amerikai gengszterben (2007).

Emellett akciófilmekben és krimikben is megvetette a lábát, többek között a Kiképzésben, amelyért 2002-ben megkapta a második Oscar-díját, ezúttal már a férfi főszereplő kategóriában, de nagy sikert aratott Az utolsó esély (1995), A belső ember (2006), a Deja Vu (2006) és a Védhetetlen (2012) című filmjeivel is, valamint egyetlen franchise-ával A védelmező-trilógiával (2014, 2018, 2023).

Ugyanakkor Washington bevallotta, hogy van egy olyan szerep azok között, amelyeket a karrierje során visszautasított, amit utólag nagyon szívesen eljátszott volna. Az Off Script című műsorban Jamie Foxx-szal beszélgetve a színész megosztotta, hogy annak idején nem vállalta el David Mills karakterét a Hetedik (1995) című kultikus krimi-thrillerben, így az végül a nála kilenc évvel fiatalabb Brad Pittnél landolt. „Úgy gondoltam, hogy a forgatókönyv túl démonikus volt. Majd megnéztem a filmet, és arra gondoltam: »Ó, ezt bizony elszúrtam.«"

Rendezőként is pazar

Washington nem elégedett meg a színészi karrierrel, amiből nagyjából mindent kihozott, ami lehetséges, hiszen tengernyi filmes díja van, játszott színházban, sorozatban, tévé- és mozifilmekben, és feltűnt mindenféle műfajban. Épp ezért úgy döntött, hogy a kamera mögött is kipróbálja magát, első filmje rendezőként pedig a 2002-es Antwone Fisher története lett, amelyért Critics Choice Awardot és a Producerek Szakszervezetének Stanley Kramer-díját is megkapta. A sikeres kezdés után 2007-ben előállt az Érvek és életekkel, amit a legjobb drámai film Golden Globe-díjára is jelöltek.

2016-ban rendezett egy epizódot A Grace-klinikában (a 12. évad 9. részét: The Sound of Silence), és ugyanebben az évben jelentkezett eddigi legnagyobb direktori sikerével, a Kerítésekkel, amit már a legjobb film Oscar-díjára is nomináltak, illetve természetesen őt is színészként (végül csak Viola Davis tudott győzedelmeskedni a legjobb női mellékszereplőként).

E tekintetben egyébként egészen elképesztő Washington teljesítménye, eddig összesen kilenc színészi Oscar-jelöléssel büszkélkedhet (Kiált szabadságot, Az 54. hadtest, Malcolm X, Hurrikán, Kiképzés, Kényszerleszállás, Kerítések, A jogdoktor, Macbeth tragédiája), vagyis fekete színészként a legtöbbel, és összességében is csak Laurence Olivier (10), Bette Davis (11), Jack Nicholson (12), Katharine Hepburn (12) és Meryl Streep (21) előzik meg, illetve szintén kilenc jelölést kapott Spencer Tracy, Paul Newman és Al Pacino.

Washington egyébként többször is nyilatkozta, hogy a rendezést jobban szereti, mint a színészkedést. „Jobban érdekel a rendezés, mert fontosabb számomra, hogy másoknak segítsek. Nem azok a dolgok üdvözítenek majd engem az életem utolsó napján, amiket megalkottam, hanem azok az emberek, akiket felemeltem, akiknek segítettem, akiket jobbá tettem.”

Az utánpótlás

A megdöbbentően lenyűgöző karrierje ellenére Denzel elismerte, hogy a munkája csak a második helyen áll a felesége és a gyerekei mögött.

„A színészet csak egy módja a megélhetésnek, de a család jelenti az életet. Amikor megszületik az első gyermeked, és apa vagy anya leszel, rögtön tudod, hogy ez az élet" – nyilatkozta.

Neki és Pearsonnak egyébként négy gyermeke született: John David 1984-ben, Katia 1987-ben, az ikrek, Olivia és Malcolm pedig 1991-ben. Mindannyian a szüleik nyomdokaiba léptek, így vagy úgy, eddig azonban a legnagyobb karriert az elsőszülött John David futotta be, aki olyan filmek főszerepeiben tűnt már fel eddig, mint a Csuklyások: BlacKkKlansman (2018), a Tenet (2020), a Malcolm és Marie (2021), a Beckett (2021), az Amszterdam (2022) vagy Az Alkotó (2023). Nos, igen… Volt kiből inspirálódni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk