prcikk: Egy légiutas-kísérő, aki végre elmondta az igazságot | szmo.hu
KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Egy légiutas-kísérő, aki végre elmondta az igazságot

Potenciális terroristák, rasszista vagy molesztáló utasok, a pilóta alkalmatlansága – mindet tudniuk kell kezelni.


A stewardess-személyzet tagjainak minden helyzetet megtanítanak kezelni, legyen az akár szülés segítése, vízen landolás, tűzoltás vagy elsősegélynyújtás. Egy korábban légiutas-kísérőként dolgozó hölgy 12 év munka után könyvet írt élményeiről.

Mandy Smith 12 évig dolgozott a szakmában, a Virgin Atlantic munkatársaként számos nehéz helyzetet élt meg.

Fogdosták, étellel dobták meg, de ellátott szívrohamot szenvedett utast is.

Smith a Daily Mailnek mesélte el bizarr és veszélyes élményeit a kiképzéstől a felmondásig.

Milyen szokatlan vészhelyzeteket kell kezelni a levegőben?

Túlélés a sivatagban, gyermekszületés: a személyzetnek tudnia kell kezelni. „A kiképzés során minden lehetséges forgatókönyvre felkészítenek minket: a gép zuhanásától a tűzoltáson keresztül a gép kiürítéséig.” – meséli Smith. „A terroristák kiszúrását és a szülés segítését is el kell sajátítanunk. Egykori különleges egységekben szolgáló katonák tanítják meg, hogyan kell féken tartani a veszélyt jelentő, engedetlen vagy részeg utasokat.”

„Ráadásul a képzés során túlélési technikákat is tanítanak, ha a kényszerleszállás miatt esetleg sivatagban, vízen, jégen vagy egy dzsungelben kötnénk ki. Rangsorolni is megtanulunk a baleseti felkészítés során az alapján, hányan sérültek meg és hány halott van a fedélzeten.” - mondja.

„Megtanulunk cápákkal bánni, mert megtörténhet, hogy mellettünk szállunk le, jobb felkészülni rá. A szemeik és az orruk a gyenge pontjuk, ezekre érdemes a túlélő felszerelésben tartott evezővel támadni.”

(A Virgin Atlantic tweetje, ahol Mandy korábban dolgozott)

Mi a teendő, ha a pilóta képtelen tovább irányítani a gépet?

Szolgálatai éveiben Smith egyszer azzal is szembesült, hogy a pilóta szívrohamot kapott. Egy fiatal kísérő segített a másodpilótának letenni a gépet, míg ő a szívrohamot szenvedett pilótát látta el. Így mesél a történekről: „Ugyanúgy láttuk el a kapitányt, ahogy bármelyik másik utasunkkal tettük volna. Enyhe szívrohama volt, nem tudta folytatni a munkáját, ezért be kellett ültetnünk egy személyzeti tagot a másodpilóta mellé. Egy pilóta képes egyedül is letenni egy gépet, de a Virgin Atlantic előírja, hogy valakinek asszisztálnia kell leszálláskor.”

Mi a legfurcsább forgatókönyv, ami előfordulhat?

Több száz repülés után Smith legfurcsább élményeként azt emeli ki, mennyire különbözőképpen kell kiszolgálniuk különböző kultúrákból és régiókból származó utasaikat. „A tanfolyamon megtanították, hogy sokan nem szeretik, ha egy olyan nő szolgálja ki őket, akinek éppen megjött. Ezen nem szabad megsértődnünk, előfordult sokszor, hogy megkérdezték, a hónap „azon időszakában” vagyok-e. Erre udvariasan azt válaszoltam mindig, hogy tisztában vagyunk az aggodalmaival, és orvosoljuk a problémát. Nem kellene kiszolgálnunk azt, aki ilyesmit kér, de egy idő után észrevesszük, ki hajlamos ilyesmire, és egy férfi kolléga megy oda hozzá először.”

„Az is előfordult, hogy valaki nem volt hajlandó a helyére ülni, mert más bőrszínű ember mellé került volna. Helyre tettem az illetőt, tudattam vele, hogy a rasszizmusra zéró toleranciánk van.”

Austrian_Airlines_flight_attendant_and_passenger

(forrás: Wikipedia)

Mi történik, ha valaki rosszul lesz?

Mindenki számára rémisztő egy szívroham a fedélzeten Smith szerint.

"
Ha magabiztosan lépsz fel, az megnyugtatja a szenvedő utast és a többieket is.

- mondja.

„Egyszer egy krónikus szívritmuszavarral küzdő utast élesztettem újra defibrillátorral. Szerencsére a feleségénél ott volt a betegtörténetét tartalmazó dosszié, így könnyebben kezeltem a helyzetet. Az is előfordult, hogy tűz ütött ki az utastérben: ha az ilyen problémákat kellő profizmussal és nyugalommal kezeltük, általában megoldódtak.”

Mi a helyzet a terroristákkal és a bűnözőkkel?

Szeptember 11-e előtt mindenkivel visszafogottan kellett viselkednie a személyzetnek.

A tragédia után viszont változtak a szabályok: ha valaki gyanús, minden módszerrel meg kell próbálni lekötni és megakadályozni, hogy esetleg bejussanak a pilótafülkébe. 2002-ben történt, hogy Smith és kollégái két gyanús – később kiderült, hogy az FBI körözési listáján szereplő – férfit buktattak le. „Két kollégámmal figyeltük a férfiakat, mert szokatlan volt a viselkedésük. Feszültek, idegesek voltak, és megállás nélkül bámulták a többi utast. A leggyanúsabb az volt, mikor megtudtuk, hogy ugyanazzal a bankkártyával vettek jegyet, de egymástól távol lévő helyekre ültek le. Értesítettük az illetékeseket, és nem sokkal később tele lett rendőrökkel a gép, bilincsben vitték el a két férfit.”

„Nem csak ekkor fordult elő, hogy terroristák ültek a gépen – egyszer együttműködtünk az FBI-jal, akik éppen a mi gépünk utasai után nyomoztak.”

(Mandy könyvét olvassa egy Instagram felhasználó)

Hogyan értesítik egymást a személyzet tagjai anélkül, hogy pánik törjön ki a gépen vészhelyzet esetén?

Smith szerint vészhelyzetben is fontos a nyugodtság. Akár egy szimpla rosszullétről, akár egy tűzesetről van szó, a személyzetet arra képzik ki, hogy az utasok megfélemlítése nélkül tudjanak egymással kommunikálni. „Több kód van, amivel jelezni tudunk egymásnak, akkor is, ha éppen a mikrofonba beszélünk az utasokhoz. Ha például egy baba van születőben a gépen, akkor erre nem kell felhívni az egész utazóközönség figyelmét, csak diszkréten, a személyzet tagjainak szólunk. Csak kritikus esetben használjuk a mikrofont, vészhelyzet esetén, így mindenki egyből tudni fogja, mi a dolga.”

Hogyan maradsz nyugodt vészhelyzet esetén?

„Éveken keresztül tanuljuk, hogy ne ragadjon el minket a pánik és maradjunk nyugodtak vészhelyzetben is. Szerepjátékokkal képeznek ki, és szó szerint tanítják meg azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyeket ilyen helyzetekben használnunk kell. Ez bizonyítottan javítja a személyzet reagálási képességeit.”

„Ezek egy idő után természetessé válnak és már észre sem veszed, mekkora a nyomás rajtad. Voltak félelmetes helyzeteim, és csak akkor jöttem rá, hogy én sem voltam biztonságban, mire elmúlt a veszély. Mindenféleképpen képben kell lenned minden szituációban, általában azok pánikolnak, akik nincsenek felkészülve valamire.”

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Tisztelt rendőrség!” – Kiskapu alatt csúsztatta be segélykérő levelét a magányos néni
Lökösházán egy 86 éves asszony a rendőrséghez juttatta el segítségkérő levelét a határrendészet egykori épületének bejáratánál. A küldeményt megtaláló elmondta, hogy a levél mellett egy könyv is volt, és az egészet be is csomagolta a néni.


Egy Lökösházán élő 86 éves néni nagy magányában a hatósághoz fordult. Segélykérő levelét nem a megszokott módon juttatta el hozzájuk - írta a Blikk. A rendőrök nem mosolyogtak a szokatlan megkeresésen, hanem azóta is segítik őt, ahogy csak idejük engedi.

Lehoczki Zsolt, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság raktárosa egy egykori határrendészeti épületet ellenőrzött, amikor a földön egy különös csomagra figyelt fel. „A kiürítés után én vettem át a területet, így rendszeresen járok oda ellenőrizni” – mondta Zsolt, aki néha a kiskapu környékét is alaposabban szemügyre veszi, mert olykor a környék macskái is bebújnak itt. Aznap azonban nem az állatok, hanem egy nejlonzacskóba csomagolt könyv és egy papírlap várta.

A raktárosnak azonnal feltűnt, hogy a csomagot szándékosan helyezték el.

„Gyanús volt a csomag, látszott, hogy nem véletlenül esett oda”

– emlékezett vissza Zsolt. A gondos csomagolásból arra következtetett, hogy a feladó mindenképp el akarta juttatni az üzenetét. „A könyvet szinte biztosan azért csomagolta bele a 'feladó', hogy egyfajta nehezék legyen és ne sodorja el a mellé tett levelet a szél. A nejlonzacskónak pedig az volt a szerepe, hogy nehogy egy eső eláztassa a fontosnak tűnő papírt.” Amikor felbontotta a zacskót, a levél megszólítása – „Tisztelt rendőrség!” – egyértelművé tette, kinek szánták a küldeményt.

Zsolt azonnal értesítette a békéscsabai bűnügyi osztályvezetőt, és átadta neki a levelet. „Néhány napja heverhetett ott, hiszen nemrégiben jártam a területen, akkor még nyoma sem volt” – idézte fel. A nyomozók intézkedni kezdtek, de a folyamatot lassította, hogy Lökösháza a Gyulai Rendőrkapitánysághoz tartozik, így az ügyet végül az ottani kollégáknak adták át. A néni asszonynéven írta alá a levelet, így némi nyomozásba telt, mire azonosították.

Mikor kiderült, ki a segélykérő, a rendőrök azonnal elindultak hozzá. Az idős asszony nagyon megörült, amikor becsöngettek hozzá. Elmondta, hogy

feledékenysége miatt már ritkán mozdul ki otthonról, de nagyon hiányzik neki a társaság, és nincs kivel beszélgetnie.

A Lökösházán szolgáló egyenruhások azóta már újra meglátogatták őt, és megígérték, hogy a jövőben is így tesznek, amikor csak idejük engedi. A Gyulai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője pedig jelezte a történteket a kistérségi szociális intézmény vezetőjének, így teljes lesz az odafigyelés. Lehoczki Zsoltnak, a levél megtalálójának pedig a történtek óta folyamatosan gratulálnak a kollégái.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
30 palacsinta kevesebb mint 5 perc alatt – 100 ezer forintot nyert az 1. Országos Palacsintaevő Verseny győztese
A szervezők célja az volt, hogy közösségi találkozóhellyé alakitsák az egyébként elég kihalt Rákóczi téri vásárcsarnokot. Ez sikerült is: igazi tömeg szurkolt a helyszínen a versenyzőknek.


Palacsintás Roby története igazi józsefvárosi sikersztori: alig több mint fél éve nyitotta meg apró üzletét a Népszínház utcában, de már a legelején kultikus státuszba került. Soha nem múló jókedvvel szolgálja ki törzsvendégeit, és az árai is verhetetlenek: mindössze 300 forintot kér egy palacsintáért, amihez hasonlót aligha találunk nemhogy Budapesten, bárhol az országban.

Az üzletet mára ki is nőtte, a napokban költözött a Kiss József utca 18. szám alá, a régitől alig 50 méterre, egy sokkal tágasabb helyre. Ide akár 40-50 ember is befér, de továbbra is ő egyedül szolgál ki mindenkit, csak az alapanyagok beszerzésében van segítsége. Bár az érdeklődésre valószínűleg egyébként sem lett volna panasz, Roby gondolt egy nagyot, és plusz hírverésként meghirdette az 1. Országos Palacsintaevő Versenyt, amire a Rákóczi téri vásárcsarnokban került sor.

Egy helyi civil szervezet, a Lendület Progresszív Közéleti Egyesület (röviden LePkE) itt szervezi meg minden második hétvégén a Rákóczi téri Reggeliket, azzal a céllal, hogy újra megpróbálják behozni az emberek életébe a mára kissé megkopott fényű csarnokot.

A koncepció az, hogy olyan embereket is becsalogassanak, akik egyébként nem ott vásárolnak. Arra ösztönzik őket, hogy a reggelijüket a helyi árusoktól (pékség, hentes stb.) vegyék meg, ezzel támogatva őket. Középre asztalokat raknak ki, közben élő zene szól és kézműves programokkal is készülnek.

„Szeretnénk, ha a csarnok nemcsak vásárlótér lenne, hanem egy közösségi találkozópont is, ahol az emberek időt tölthetnek együtt” – meséli Hayes Lukács, az egyesület elnöke. Palacsintás Robyval már ismerték egymást a Népszínház utcából, így amikor megtudták, hogy helyszínt keres a versenyéhez, adta magát az együttműködés.

A név persze kicsit túlzó: bár benne van az országos jelző, azért főként inkább helyiek jelentkeztek. A rögtönzött konyhát a csarnok végében rendezték be egy éppen üres és kiadó üzlethelyiségben – ilyenből akad ott bőven. Összesen 20-an nevezhettek, bár az érdeklődés ennél jóval nagyobb volt.

„Kedves nézők, szurkolni ér! Kedves versenyzők, tömjétek!” – hangzott el a felszólítás a közös visszaszámlálást követően, és mindenki tartotta is hozzá magát. Kifejezetten nagy tömeg gyűlt össze bátorítani az evőket, a hangerő a klasszikus sportversenyek hangulatával vetekedett.

Mindenkinek 30 lekváros palacsintát kellett megennie, a maximális időkeret 15 perc volt. A győztesnek, Váradi Bencének azonban kevesebb mint 5 percre volt szüksége, ami barátok között is annyit jelent, hogy alig 10 másodperc alatt végzett eggyel. A jutalom kifejezetten bőkezű volt: nemcsak két trófeában részesült – az egyiket örökre megtarthatja, a másikat jövőre tovább kell adnia –, 100 ezer forint pénzjutalom is ütötte a markát.

A versenyt közösen finanszírozták: az egyesület a saját költségvetéséből, és Roby is hozzájárult a költségekhez (nyeremény, alapanyagok, szórólapok). A maga részéről az egész versenyt egyfajta szórakozásnak tekinti, végül még az első pár jelentkezőtől beszedett 3000 forintos nevezési díjat is visszafizette.

A nagy sikert látva pedig máris ígéretet tett rá, hogy pár hónapon belül érkezik a folytatás, de addig is mindenkit szeretettel vár új üzletébe, amit szeretne a fiatal generáció kedvenc találkozóhelyévé tenni.

A fentiekhez csak annyit tennék hozzá, hogy a választási kampány hajrájában mindenkinek receptre kellene felírni az ilyen eseményeket, amelyeknek a politikához semmi közük, de a helyi közösséget annál jobban építik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy rossz mozdulat, és a kutya morogva odakap: ezt a hibát ne kövesd el!
A kutyákhoz való helytelen közeledés, különösen a kéz orr elé nyújtása, komoly félreértésekhez vezethet. A szakértők szerint a kutya ilyenkor védekező reakcióként moroghat vagy odakaphat.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



Reflexből nyújtjuk a kezünket egy idegen kutya felé, pedig ezzel a mozdulattal pont a békés ismerkedést tesszük feszültté, sőt, akár kockázatossá is.

A kutyák nem udvariatlanságból hátrálnak meg: a mi barátságosnak szánt gesztusunkat könnyen fenyegetésként értelmezhetik.

A „szagoltasd meg a kezed” tanács egy makacsul élő tévhit.

Míg az emberi kommunikációban a kinyújtott kéz nyitottságot jelez, a kutyák világában egy hirtelen az arcuk elé kerülő kéz – főleg ha föléjük hajolunk vagy gyorsan közelítünk – tolakodó jelzés.

Ilyenkor az állat nem ismerkedési szándékot érzékel, hanem nyomást, ami feszültséget vált ki benne. Ezzel a mozdulattal elvesszük a választás lehetőségét: a kutyának nincs ideje felmérni a helyzetet, és nem érzi kontroll alatt a szituációt.

A reakciója a lefagyástól és hátralépéstől a morgáson át az odakapásig terjedhet.

A kutyák valóban a szaglásukkal tájékozódnak, de ők döntik el, mikor és mit szagolnak meg. Ha érdeklődnek, maguktól odamennek, körbeszimatolnak, és a saját tempójukban győződnek meg arról, hogy a helyzet biztonságos-e. Ez egy lassú, bizalmi folyamat, nem egy kierőszakolt találkozás.

A helyes protokoll szerint a legjobb, ha hagyjuk a kutyát kezdeményezni.

Maradjunk nyugodtak, ne hajoljunk fölé, és ne nyújtsuk ki azonnal a kezünket. Érdemes enyhén oldalra fordulni, ami kevésbé fenyegető testtartás, és megvárni, amíg az állat magától közeledik.

Ha odajön, először valószínűleg a lábunkat vagy a ruhánkat szagolja meg, és csak később, ha már biztonságban érzi magát, a kezünket. A lényeg, hogy ez mindvégig az ő döntése legyen.

Vannak helyzetek, amikor jobb egyáltalán nem próbálkozni.

Ha a kutya pórázon van és láthatóan feszült, ha a gazdája visszafogja, vagy ha a testbeszédével – például elfordulással, hátralépéssel – egyértelműen jelzi, hogy nem keresi a kontaktust, tartsuk tiszteletben a jelzéseit.

Fontos elfogadni, hogy nem minden kutya akar idegenekkel barátkozni. Lehet, hogy fél, fáradt, túlterhelt, vagy egyszerűen csak nincs kedve hozzá, és ez teljesen rendben van.

Egy idegen kutyával való találkozás nem arról szól, hogy mindenáron meg kell simogatni, hanem arról, hogy tiszteletben tartjuk a határait. Ha a döntést az állatra bízzuk, a helyzet mindenki számára nyugodtabb és biztonságosabb lesz.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Csodával határos módon 12 nap után megtalálták a kutyájukat, Pipának egy autóbaleset után veszett nyoma
A 11 éves kutya egy autóbaleset után menekült el, végül halőrök találtak rá a váci Kompkötő-szigeten. Kimerülten, de sértetlenül került haza a gazdáihoz.


Tizenkét nap után, egy dunai szigeten találtak rá Pipára, az eltűnt kutyára a rendőrök. Február végén veszett nyoma az állatnak, miután gazdái autóbalesetet szenvedtek.

A 11 éves kutya kálváriája akkor kezdődött, amikor gazdái autóbalesetet szenvedtek a 12-es úton februárban. Az ütközés erejétől kinyílt a csomagtartó és az állat szállítóboxa is, a sokkos Pipa pedig az erdőbe rohant. Hiába futottak utána, a sötétedésig tartó kutatás sem hozott eredményt.

A gazdák azt mondták, hogy mindent bevetettek, hogy megtalálják kedvencüket. A keresésbe az egész Dunakanyar bekapcsolódott. „Kutyával, drónnal, mindenféle módszerrel kerestük; plakátoltunk, Facebookon élőztem, szórólapoztunk, és az egész Dunakanyar tudta a történetet. Tényleg akárhová mentünk, szájról szájra terjedt ez a sztori. Nagyon sok barátunk, ismerős és ismeretlen segített; elképesztő volt az összefogás” – mesélte Tóth-Czudar Orsolya, a kutya gazdája.

A napokig tartó reménytelen keresés után végül múlt héten érkezett a várva várt hívás: halőrök jelezték, hogy látták a kutyát a váci Kompkötő-szigeten – számolt be róla az RTL Híradó. Orsolya hiába volt lázas, férjével azonnal a helyszínre sietett. Ott szembesültek a drámai helyzettel: a kutya a szigeten volt, és megpróbált volna átúszni hozzájuk.

„Örömében folyton oda akart jönni hozzánk, be is akart menni a vízbe, hogy átússzon. De láttuk, hogy a sodrás nagyon veszélyes, ezért folyamatosan arra kértük: üljön, maradjon, feküdjön. Így három órán keresztül távol tartottuk a víztől”

– idézte fel a feszült órákat a gazdája.

Mivel a sodrás miatt nem tudtak átjutni a szigetre, a rendőrök segítségét kérték. A BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányságának két járőre sietett a helyszínre. „A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság két járőre átvitte a kutya gazdáját a szigetre, és a sűrű bozótoson átvágva végül megtalálták az állatot” – mesélt a mentőakcióról Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A 12 napnyi csatangolástól Pipa teljesen kimerült és sokat fogyott, de végre épségben hazakerülhetett. Gazdái szerint azóta már jobban van, és kedvenc kanapéján hortyogva piheni ki a megpróbáltatásokat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: