Egy lassú, de bájos romantikus randifilm – A bérgyilkos, aki nem is volt
Nem kell a címet komolyan venni. Itt bizony alig sül el pisztoly és vér se folyik. Ez egy könnyed, péntek esti randifilm. Mondjuk Richard Linklater rendező azért jócskán csavart a megszokott formulán. A bérgyilkos, aki nem is volt például nem egy akciódús film.
De mit várunk attól az író/rendezőtől, akinek a Before-trilógiát köszönhetjük? Egy lassabb, fanyar humorú, amerikai kertvárosi életet dicsőítő szerelmes-vígjátékot. Egy igazi zsánermix.
Ki is ez a bérgyilkos, aki nem is volt? Kivételesen kreatív a magyar cím és sokkal jobban leírja a film lényegét. Főszereplőnk Gary Johnson (Glen Powell) egyetemi filozófia professzor, ám mellékállásban besegít a rendőrségnek lehallgatókészülékek kezelésében. A rendőrség üzemeltet egy csapatot, amely arra specializálódott, hogy kamu bérgyilkosokat küld ügyfelekhez, akik fel akarják őket bérelni.
Gary itt technikus, egészen addig a pillanatig, amíg a bérgyilkost játszó zsarut, Jaspert (Austin Amelio) le kell váltani egy kellemetlen ügy miatt és szükségük van egy kamu bérgyilkosra rövid határidőn belül. Gary lesz az „áldozat” és kiderül, hogy igazán jó az emberek kiismerésében és az álcázásban. Innentől kezdve, minden akciónál ő lesz a „halálosztó”, aki aztán elslisszol, amikor megjelennek a hekusok.
A probléma ott kezdődik, amikor egy nagyon kedves és helyes nő, Madison (Adria Arjona) próbálja felbérelni Gary-t, aki Ron néven mutatkozik be neki. Sikerül Garynek lebeszélnie a nőt a tervéről, így őt nem tartóztatják le. Madison viszont továbbra is keresi a kapcsolatot Ronnal és így Gary beleragad a szerepében a hölgy előtt.
Talán jobb is a kémia közöttük, mint Powell előző romantikus filmjében, az Imádlak utálni című komédiában Sydney Sweeneyvel. Nagyon felkapták most Powellt, ami nem is baj, mert nem csak rettenetesen jóképű, de jó színész is. Én már a 2015-ös Scream Queens óta imádom a színészt. Itt is elhiszem neki, amikor a professzor szerepében filozofál és azt is, amikor Patrick Batemant megszégyenítve meséli, hogy kell megszabadulni egy holttesttől.
Remek helyzetkomikumok, okos gondolatok, enyhe, de fülledt erotika, jó szövegkönyv, mi kell még? A film hihetetlenül kevés pénzből készült, főleg 2024-es sztenderdekhez képest. Kevesebb mint 9 millió dollárból forgatták le, 20 millióért vette meg a Netflix, így már bemutatása előtt bőséggel megtérült a befektetés az alkotóknak. Akkor mi a probléma, hisz az mindig van. Talán a tempó lassúsága, az unalom faktor a beszélgetős filmek rákfenéje.
Nem egy családi film, a 12-es karikához képest az erotikus jelenetek ugyan nem mutatnak sokat, de inkább a '90-es évek erkölcsi normáival készültek. Egyébként, pont most gondolkodtam el rajta, hogy régen minden akciófilmben, romantikus filmben voltak szexjelenetek, amik mostanság teljesen kikoptak. Ezért hat sokkolóan, hogy A bérgyilkos, aki nem is volt korhatárához képest erősen fülledt a képernyőn látható erotika.
Nekem nagyon tetszett, jól szórakoztam rajta, pedig a Linklater filmek közül csak a Kamera előtt homályosan-t és a Rocksulit szeretem. Immáron bejött egy harmadik cím a listára.
Nem érdemli meg, hogy Tűzgyűrű: Lázadásokról és Morbiusokról jusson az emberek eszébe. Mindenkinek tudom ajánlani, aki egy romantikus randifilmet keres péntek estére, még akkor is, ha kicsit lassabb és a lendülete nem tart ki a végéig. A bérgyilkos, aki nem is volt megtekinthető szinkronosan a Netflix műsorán.
