HÍREK
A Rovatból

Durván emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon az első negyedévben

Az új lakások ára éves szinten 19 százalékkal, míg a használt lakások 20 százalékkal drágultak. A vidéki városokban a négyzetméterárak nagyobb ütemben nőttek, mint a fővárosban.
MTI - szmo.hu
2022. augusztus 07.



Az első negyedévben tovább emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon, az új lakások ára éves szinten 19 százalékkal, míg a használt lakások 20 százalékkal drágultak, az előző negyedévhez képest 7,3, illetve 4,8 százalékkal nőttek az árak - derül ki a KSH első negyedévét összesítő lakásárindexéből.

A KSH negyedéves lakáspiaci jelentése szerint 2022 első negyedévében a fővárosi hegyvidéki kerületek voltak a legdrágábbak. Az átlagár itt 72,9 millió forintra emelkedett az előző évi 66 millió forintról. A fajlagos négyzetméterár az országban itt lépte át először az 1 millió forintot. A pesti belső kerületekben a négyzetméterárak 734 ezer forintról 805 ezer forintra emelkedtek.

A vidéki városokban a négyzetméterárak nagyobb ütemben nőttek, mint a fővárosban, a két szélsőértéket leszámítva 12,4 illetve 20,8 százalékkal. Veszprémben volt a legmagasabb a drágulás 26 százalékkal, a legkisebb pedig Salgótarjában 6,9 százalékkal.

Az újlakásárak országosan 2022 első három hónapjában 45,6 millió forintra emelkedtek, ami 9 millióval haladta meg az előző év átlagát. Budapesten a fajlagos ár átlépte az 1 milliós lélektani határt, az újlakások átlagos ára 53,9 millió forintról 61 millió forintra nőtt.

Az átlagos négyzetméter ár a megyeszékhelyeken 542 ezerről 619 ezer forintra nőtt. Debrecenben, Székesfehérváron Győrben voltak a legmagasabbak (700 ezer és 750 ezer forint között), Salgótarjánban (178 ezer), Békéscsabán (273 ezer) és Miskolcon (322 ezer) a legalacsonyabb.

A használt lakások négyzetméter ára 334 ezerről 362 ezer forintra emelkedett. Budapesten éves szinten 0,8 millió forinttal 40,5 millió forintra, négyzetméterenként 687 ezerről 766 ezer forintra emelkedett a használt lakások átlagára. A lakásonként 23,5 millióról 25,6 millió forintra, négyzetméterenként 369 ezerről 435 ezerre emelkedett az átlagár.

A balatoni agglomerációban a 2021. évi 41,8 millióról 46,2 millió forintra emelkedett a használt lakások ára. A fajlagos ár meghaladta az 580 ezer forintot.

A lakáspiaci tranzakciók száma 2020-ben átmenetileg csökkent (134 ezer), de 2021-ben az előzetes adatok szerint (152,3 ezer) már megközelítette a járvány előtti szintet (157 ezer).

Az Eurostat adatai szerint a 2015-ös átlagárhoz képest az EU országai közül Magyarországon volt a legmeredekebb az áremelkedés, a bázishoz képest a használt lakások ára 2,3-szorosára, az újaké csaknem 2,5-szörösére nőtt, ami 234 százalékos nominális és 185 százalékos reálértékű növekedés.

Hét év alatt Magyarország után Csehországban drágultak legjobban az ingatlanok (211 százalék). Az EU 27 tagállamában átlagban a lakások csaknem 45 százalékkal drágábbak, mint 2015-ben. A legalacsonyabb értéket Cipruson (104 százalék) és Olaszországban (106 százalék) regisztrálták.

2021 első negyedévében a lakásárak éves emelkedésének üteme Csehországban és Észtországban volt a legmagasabb (25 illetve 21 százalék), majd Hollandia, Litvánia és Magyarország következik egyaránt 19 százalékkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, mi okozta a példátlan természeti katasztrófát Parajdon
A román kormány ellenőrző testületet állított fel, amely szerint a Salrom késlekedett a parajdi sóbánya esetében a védekezéssel.


A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.

A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.

A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:

a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.

Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint

az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.

A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.

Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.

Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.

Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.

A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.

A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Vitézy Dávid is beszólt Orbánnak a rakparti videója után: A miniszterelnöknek egy telefonhívásba kerül, és máris indulhat a rakpart átépítése
A beruházás évek óta áll. Vitézy szerint a főváros uniós pénzéhez újabb és újabb kifogások miatt nem jut hozzá.


Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.

Erre Karácsony Gergely főpolgármester jó hangulatú képeket posztolt az éppen autómentes rakpartról, és arról, mire jó ez a grill nevű dolog, sőt még meg is hívta grillezni Orbánt.

Vitézy Dávid a fővárosi Podmaniczky-mozgalom képviselője pedig Facebook-oldalán a látottakról így fogalmazott. „méltatlan és szégyenteljes, ahogy a pesti alsó rakpart kinéz. Csak nem mindegy, miért van ez még mindig így.”

A politikus szerint a legfontosabb ok az, hogy a beruházásra járó, uniós programokba betervezett pénzt Budapest évek óta nem kapja meg, mert a kormány nem adja oda. Bejegyzésében ezt írta:

„Hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére. Hol az a baj, hogy nem elég szép a sétány, hol az, hogy nem lehet csökkenteni az autóforgalmat. Hol az, hogy nincs elég növény, hol az, hogy túl sok van a terven. Mindig más, de a lényeg, hogy Budapest ne kapja meg a pont erre neki járó támogatást.”

A volt főpolgármester-jelölt egy képet is megosztott arról, hogyan nézne ki az állandósult autómentes rakpart az elképzelések szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Die Zeit: Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak
A lap szerint a magyar miniszterelnök máris nyert a még le sem zajlott béketárgyalással, amivel tovább erősítheti békepártiságát a „háborúpárti” Unióval szemben. Az illiberális nemzetközi baráti hálózat pedig hibátlanul működik.


Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozója már önmagában is történelmi esemény lenne. A német Die Zeit szerint azonban van valaki, aki már most profitál az egészből: Orbán Viktor.

A cikk szerint a magyar miniszterelnök nemcsak házigazdaként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, hanem újra megerősítheti magát a „békefőnök” szerepében – mind Európában, mind Magyarországon.

Orbán mindig kampányol

A cikk szerzője, Ulrich Ladurner így fogalmaz: „A magyarok négyévente új parlamentet választanak, de miniszterelnökük, Orbán Viktor, állandó kampányban él.”

A Die Zeit szerint Orbán politikájának középpontjában az áll, hogy minden választást megnyerjen – egészen addig, „amíg egyszer, nagyon-nagyon távoli napon, már nem lesz többé”. Ehhez pedig szükség van új témákra és ellenségképekre, legyenek azok valósak vagy kitaláltak.

Most azonban nem neki kellett új kampányanyagot keresnie, mert a lehetséges Trump–Putyin-találkozó pont kapóra jött. A hír után Orbán gyorsan posztolt az X-en: „Magyarország a béke szigete. A találkozó az amerikai és az orosz elnök között nagyszerű hír minden békeszerető ember számára. Készen állunk!”

A Die Zeit szerint ezzel a miniszterelnök ismét megerősítette, hogy ő a békét képviseli, szemben „a háborús Európai Unióval”. A lap összefoglalása szerint ez az üzenete: „Én, Orbán Viktor, megvédem Magyarországot a háborútól. Én, Orbán Viktor, vagyok az igazi békefőnök.”

Háborús hangulat Európában?

A német hetilap online kiadása szerint Orbán már régóta azt a képet festi, hogy az EU háborúpárti, míg ő a nyugalom hangja. A cikk idézi is a magyar kormányfő egyik kijelentését: „Európa ma saját meghatározása szerint háborúban áll. A legnagyobb uniós államok vezetői és intézményei úgy beszélnek az orosz–ukrán háborúról, mintha az a mi háborúnk lenne. Ez háborús pszichózis.”

A lap szerint ezzel szemben Orbán azt üzeni: ő a béke embere, a többiek a háborúé – és ezt az üzenetet jól tudja használni belföldi kampányában is.

A Die Zeit ugyanakkor megemlíti, hogy Orbánnak most komoly ellenfele is van a 2026-os választás előtt „Az ellenzéki Péter Magyar hónapok óta vezet minden felmérésben, és – mai állás szerint – jó eséllyel megverheti Orbánt.”

A lap szerint Orbán ezért komolyan is veszi őt, mivel „nemcsak politikailag, hanem szimbolikusan is riválisa lehet”.

Működésbe lép a nemzetközi kapcsolat

A cikk szerint Orbán külpolitikai kapcsolatai most ismét előnyére válnak:

„Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak. Putyin pedig évek óta támogatja őt olcsó olajszállításokkal.”

A Die Zeit szerint „a baráti hálózat tehát hibátlanul működik”. A találkozóval Orbán újra reflektorfénybe kerülhet nemzetközi szinten, miközben itthon a „nemzetközi béketeremtő” szerepét veheti fel – egy olyan időszakban, amikor egyre erősebb a politikai nyomás.

A német lap szerint Orbán pontosan tudja, mit csinál: „Orbán bemutatja magát az egyetlen békeszerető államfőként egy háborús Európában.”

„A találkozó már most neki hozott győzelmet – mert újra ő diktálja a történetet.”

A cikk szerint mind a helyszínválasztás, mind a kommunikáció azt szolgálja, hogy Orbán belpolitikai pozícióját erősítse – függetlenül attól, mi hangzik majd el a tárgyalóasztalnál. A lap szerint a magyar miniszterelnök újra elérte, amit akart: „Aki Orbánt választja, az a békét választja” – áll a cikk végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A NAV lebontatott egy életveszélyes épületet a Kéktúra vonalán
Az építésügyi hatóság jelzésére lépett az adóhatóság. A tulaj más ingatlanjait és autóit is lefoglalták, hogy a bontás ára biztosan megtérüljön. Az út ismét biztonságosan járható.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lebontatta az Országos Kéktúra egyik borsodi kistelepülésen lévő indulási pontján álló, életveszélyes épületet. Az ingatlan komoly kockázatot jelentett a túrázókra, a szomszédos lakóházra is nagy veszélyt hozott – írta a NAV közleményében.

Az építésügyi hatóság jelzésére a hivatal megszervezte a bontást. Ha a tulajdonos a felszólítás után sem intézkedik, a NAV elvégzi a munkát, kiszámlázza a költséget, és nemfizetés esetén végrehajtási költségként behajtja.

A költségek biztosítására a NAV biztosítási intézkedést rendelt el, és lefoglalta a tulajdonos további ingatlanjait és gépjárműveit. Az adós végül megfizette az eljárás teljes árát.

A beavatkozás után a túraútvonal érintett szakasza ismét biztonságosan járható.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET: