Doktori végzettséggel 192 ezres fizetést kapott az ELTE egyik adjunktusa
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, nyelvvizsgákat kell szerezzen, publikál és oktat, 150 ezer forintnál is kevesebbet keres. A kormány ma 30 százalékos béremelést ígért az egyetemi oktatóknak.
Siralmas állapotok vannak, egy egyetemi tanársegéd órabére még 900 forint sincs a magyar felsőoktatásban - erről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke beszélt az RTL Híradónak, miután az ELTE egyik adjunktusa nyilvánosságra hozta a legutóbbi fizetését.
Az egyetemi adjunktus doktori végzettséggel 192 506 forintot kapott kézhez.
Az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke az RTL Híradónak megerősítette, hogy valóban ennyit keresnek az adjunktusok. A tanársegédek pedig még kevesebbet.
"Siralmas állapotok vannak. Egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, nyelvvizsgákat kellett, hogy szerezzen, vagy tán már meg is szerezte a PhD fokozatát, 147 470 forint nettót keres. Ez nem elegendő, hogy hitelképes legyen. Ha kiszámoljuk, neki mennyi a 167 munkaórára vetítve az órabére, 883 forint"
- fogalmazott Dráviczki Sándor.
A 883 forintos órabérért cserébe doktori címért hajtanak, publikálnak, nyelvvizsgáznak, és mindenkinél több órában oktatnak a munkahelyükön.
A bértábla csak minimum béreket határoz meg, azaz az egyetemek fizethetnének többet is, de a szakszervezet szerint nem tudnak.
"Az egyetemek gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a legtöbb helyen, hogy ezalatt emeljék a béreket. Én a Nyíregyházi Egyetemen dolgozom, itt mindenki a minimumot kapja"
- mondja a szakszervezet elnöke.
A kormány részben az egyetemek gazdasági helyzetével magyarázza, hogy miért adja sorra alapítványok fenntartásába az állami intézményeket. Szerintük az úgynevezett modellváltás után javulnak az anyagi feltételek.
Gulyás Gergely az RTL Híradó kérdésére a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy az állami egyetemeken is lesz béremelés.
"Szeptember elsejével 15 százalékos, és január elsejével újabb 15 százalékos emelés lesz az állami fenntartású egyetemeken is"
- fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Az RTL Híradó számításai szerint így jövőre egy adjunktus már majdnem 250 ezer forintot is kézhez kaphat havonta.
Videó: Az RTL Híradó riportja
Siralmas állapotok vannak, egy egyetemi tanársegéd órabére még 900 forint sincs a magyar felsőoktatásban - erről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke beszélt az RTL Híradónak, miután az ELTE egyik adjunktusa nyilvánosságra hozta a legutóbbi fizetését.
Az egyetemi adjunktus doktori végzettséggel 192 506 forintot kapott kézhez.
Az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke az RTL Híradónak megerősítette, hogy valóban ennyit keresnek az adjunktusok. A tanársegédek pedig még kevesebbet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter előre közölte, hogy rokona az MTA elnöke
Magyar Péter hétfőn az MTA 200. ünnepi közgyűlésén jelezte, hogy az akadémia leköszönő elnökéhez, Freund Tamáshoz rokoni szálak fűzik. A Tisza Párt elnöke ezt azután közölte, hogy korábban bírálatok érték, mert sógorát jelölte igazságügyi miniszternek.
Magyar Péter hétfőn délelőtt részt vett a Magyar Tudományos Akadémia 200. ünnepi közgyűlésének nyitányán, ahol beszédet is mondott. Már az érkezését is élőben közvetítették, így azt is, ahogy Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselő azt kérdezgette a leendő miniszterelnöktől, hogy lemond-e a mentelmi jogáról. Magyar erre úgy reagált: „Legyen szíves kívül maradni! Ez nem egy cirkusz.” Majd miután arra kérte a körülötte lévőket, hogy ne engedjék tovább a tüntetéseken való trombitálásairól ismertté vált Szabót, az mondta: „szerencsére egyre kevesebb a bohóc”.
A Tisza Párt elnöke az MTA elnökével vonult be az Akadémia székházába, és még az ünnepi közgyűlés kezdete előtt jelezte, hogy
Freund Tamás távoli rokona, az édesanyja másodunokatestvére.
Azt mondta, még azelőtt tisztázni akarta ezt, hogy „a sajtó kikutatná”. Minden bizonnyal azért tartotta fontosnak közölni a rokoni szálat, mert múlt héten többen bírálták azért, hogy az igazságügyi miniszteri posztra a sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte.
Az MTA leköszönő elnöke, Freund Tamás előzetesen annyit mondott, hogy az Akadémia nagy reményekkel várja az új kormánnyal való együttműködést. „Volt, ami nem sikerült korábban, reméljük, most minden sikerül a hazai tudományosság javára” – fogalmazott.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn és kedden tisztújító közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. A Közgyűlés új elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest, alelnököket és elnökségi tagokat választ, mivel a jelenlegi tisztségviselők megbízatása lejár.
A 200. közgyűlés ünnepi nyitányán előbb Freund Tamás mondott köszöntőt, majd Magyar Péter is beszédet tartott. A díszünnepségen részt vesz Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter is.
Magyar Péter hétfőn délelőtt részt vett a Magyar Tudományos Akadémia 200. ünnepi közgyűlésének nyitányán, ahol beszédet is mondott. Már az érkezését is élőben közvetítették, így azt is, ahogy Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselő azt kérdezgette a leendő miniszterelnöktől, hogy lemond-e a mentelmi jogáról. Magyar erre úgy reagált: „Legyen szíves kívül maradni! Ez nem egy cirkusz.” Majd miután arra kérte a körülötte lévőket, hogy ne engedjék tovább a tüntetéseken való trombitálásairól ismertté vált Szabót, az mondta: „szerencsére egyre kevesebb a bohóc”.
A Tisza Párt elnöke az MTA elnökével vonult be az Akadémia székházába, és még az ünnepi közgyűlés kezdete előtt jelezte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely megegyezett Magyar Péterrel: áttette a bulit, közös vonulás lesz a Kossuth térre
A főpolgármester az eredetileg péntekre tervezett rendszerzáró koncertjét szombat délutánra helyezte át. Erre azután került sor, hogy a Tisza Párt elnöke udvariatlannak és károsnak nevezte, hogy Karácsony rászervez az ő ünnepükre.
Karácsony Gergely a Tisza Párttal dűlőre jutva szombatra, május 9-én 13 órára tette át a „Hála nektek!” rendszerzáró rendezvényt a rakpartra, hogy onnan közösen vonulhassanak tovább a Kossuth térre a miniszterelnöki eskütételre.
A főpolgármester hétfő reggeli bejelentése szerint a Lánchíd környékén tartott esemény után a résztvevők csatlakozhatnak a Tisza Párt által szervezett rendezvényhez.
„Találkozzunk a Lánchídnál a Rakparton és utána menjünk közösen a Kossuth térre!”
Az időpontváltás előzménye egy rövid, de látványos vita volt, ami vasárnap robbant ki, miután Karácsony eredetileg péntek estére hirdette meg a rendszerzáró örömkoncertet. Erre reagálva Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke udvariatlannak és károsnak nevezte, hogy a főpolgármester rászervez az ő szombati rendszerváltó népünnepélyükre.
A Főpolgármesteri Hivatal ezután közölte, hogy „a felvetéseket megfontolva keressük a mindenkinek megfelelő megoldást” – írta a Telex.
Karácsony Gergely szerint a „Hála nektek!” rendezvény célja, hogy köszönetet mondjanak mindazoknak, akik az elmúlt 16 évben kiálltak a közös ügyekért.
„és akiknek ezért üldöztetést, megaláztatást, lejáratást, vegzálást, propagandahazugságokat kellett eltűrniük a most véget ért rendszertől” – fogalmazott a főpolgármester.
A szombati nap így sűrű programot ígér Budapest belvárosában: 13 órakor kezdődik a rendszerzáró esemény a rakparton, ahonnan a résztvevők később átvonulnak a Kossuth térre, hogy csatlakozzanak a Tisza Párt rendezvényéhez és meghallgassák a miniszterelnöki eskütételt.
Karácsony Gergely a Tisza Párttal dűlőre jutva szombatra, május 9-én 13 órára tette át a „Hála nektek!” rendszerzáró rendezvényt a rakpartra, hogy onnan közösen vonulhassanak tovább a Kossuth térre a miniszterelnöki eskütételre.
A főpolgármester hétfő reggeli bejelentése szerint a Lánchíd környékén tartott esemény után a résztvevők csatlakozhatnak a Tisza Párt által szervezett rendezvényhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tiszának nem maradt embere a fővárosi pozíciókra, mert túl nagyot nyert
Két fővárosi képviselője, Bujdosó Andrea és Porcher Áron is a parlamentbe távozik a Tisza Párttól az összeférhetetlenségi szabályok miatt. A pótlásuk nehézkes, mert a párt rövid listáján már csak két EP-képviselő maradt tartalékként.
A Tisza Párt országos kétharmados győzelme után fővárosi frakció több tagja a parlamentbe távozik, a pótlásuk pedig a párt rövid, két évvel ezelőtti listája miatt nehézkes.
A Fővárosi Közgyűlésből ketten is az Országgyűlésbe igazolnak, Bujdosó Andrea és Porcher Áron ugyanis egyéni mandátumot nyert a parlamenti választásokon, az összeférhetetlenségi szabályok miatt pedig lemondtak fővárosi pozíciójukról. A helyzetüket nehezíti, hogy a Tisza Párt 14 fős fővárosi listáján már csak két tartalékos maradt, Kulja András és Lakos Eszter, ők azonban mindketten európai parlamenti képviselők - vette észre a Népszava.
A két tisztség jogilag nem összeférhetetlen, de a gyakorlatban nehezen összeegyeztethető.
Erre példa, hogy a Tisza Pártnak eddig is volt két olyan képviselője, akik egyszerre láttak el fővárosi és EP-mandátumot, de ők a lap szerint nem vállaltak bizottsági munkát a közgyűlésben, és alig szóltak hozzá a vitákhoz.
Az emberhiány oka, hogy Tisza Párt két évvel ezelőtt még kispártként, rövid listával futott neki a fővárosi választásnak, és jelentős személyi átfedés volt az önkormányzati és az EP-listájuk között. Ha pedig a listás helyeket nem tudják betölteni, akkor nem írnak ki időközi választást, csak egy fővel kisebb létszámú lenne a közgyűlés, mondta ezt László Róbert választási szakértő korábban a Népszavának.
A következő hetek kérdése, hogy a Tisza Párt beülteti-e a két EP-képviselőjét a Fővárosi Közgyűlésbe, vagy a frakciójuk csökkentett létszámmal működik tovább.
A Fidesznek is pótolnia kell Szentkirályi Alexandrát és Radics Bélát, de nekik egy hosszú, 32 fős listáról van lehetőségük válogatni.
A Tisza Párt országos kétharmados győzelme után fővárosi frakció több tagja a parlamentbe távozik, a pótlásuk pedig a párt rövid, két évvel ezelőtti listája miatt nehézkes.
A Fővárosi Közgyűlésből ketten is az Országgyűlésbe igazolnak, Bujdosó Andrea és Porcher Áron ugyanis egyéni mandátumot nyert a parlamenti választásokon, az összeférhetetlenségi szabályok miatt pedig lemondtak fővárosi pozíciójukról. A helyzetüket nehezíti, hogy a Tisza Párt 14 fős fővárosi listáján már csak két tartalékos maradt, Kulja András és Lakos Eszter, ők azonban mindketten európai parlamenti képviselők - vette észre a Népszava.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarérettségi: Jókai Mór és Wass Albert is szerepel az első feladatok között
A magyarérettségi első, 60 pontos részében Jókai Mór életpályájáról szóló szöveget és Wass Alberttel kapcsolatos kérdést is kaptak a vizsgázók. A diákoknak 90 perc alatt kell egy szövegértési, majd egy általános irodalmi kérdéssort megoldaniuk.
Ma reggel 9 órakor megkezdődött a magyarérettségi első része. A középszinten vizsgázó több mint 76 ezer diáknak 90 perc alatt kell egy 40 pontos szövegértési és egy 20 pontos irodalmi feladatsort megoldania.
A középszinten vizsgázóknak Jókai Mór életpályájáról szóló ismeretterjesztő szöveget kellett elolvasniuk és értelmezniük, az irodalmi tesztben pedig szerepelt szóképekkel, versrészletekkel, valamint művek szereplőinek felismerésével kapcsolatos feladat is. A diákok egy Wass Alberttel kapcsolatos kérdést is kaptak
Az írásbeli ezzel a 90 perces blokkal még nem ér véget. Ezt követi a második, 150 perces rész, amelyben a diákoknak egy műértelmezést vagy egy témakifejtő esszét kell írniuk, ami további 40 pontot ér.
Az emelt szinten vizsgázó több mint 2400 diák feladatairól a cikk megjelenésekor még nem volt információ.
A nap későbbi részében várhatóan kiderül az is, milyen feladatot kaptak a diákok a második részben, és megérkeznek az első diákreakciók is a vizsgáról.
A vizsgázók és szüleik a nap folyamán számíthatnak a nem hivatalos megoldások megjelenésére.
Ma reggel 9 órakor megkezdődött a magyarérettségi első része. A középszinten vizsgázó több mint 76 ezer diáknak 90 perc alatt kell egy 40 pontos szövegértési és egy 20 pontos irodalmi feladatsort megoldania.
A középszinten vizsgázóknak Jókai Mór életpályájáról szóló ismeretterjesztő szöveget kellett elolvasniuk és értelmezniük, az irodalmi tesztben pedig szerepelt szóképekkel, versrészletekkel, valamint művek szereplőinek felismerésével kapcsolatos feladat is. A diákok egy Wass Alberttel kapcsolatos kérdést is kaptak
