Dániában él és takarítással keres pénzt Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom korábbi arca – derült ki a Magyar Hang vele készült interjújából.
Az egykori tiltakozó tanár azt tanácsolja minden magyar pedagógusnak, hogy hagyja ott a pályát, a szülőknek pedig azt, hogy a gyerekeik érdekében menjenek külföldre.
„A helyzet nem fog javulni, így aki tudja, szedje a sátorfáját, és költözzön külföldre. Felelős szülő, ha megteheti, nem is dönthet másként” – nyilatkozta a lapnak Pukli.
Mint mondja, anyagilag mindenképpen jobb kint takarítani, mint Magyarországon iskolát igazgatni, de hozzáteszi „lelkileg persze más kérdés”. Hozzáteszi, „mindenkinek a saját családja a legfontosabb. A pedagógusoknak is fel kell ezt ismerniük. Rengeteg olyan állás van, amiért több pénzt fizetnek, mint a tanításért”.
Ő maga 44 évesen, feleségével és három gyerekével vágott bele a külföldi életbe. Azt állítja, nem tudja, mi a megoldás a magyar oktatás kérdésére, reménytelennek látja a helyzetet, és azt üzeni a még pályán lévő tanároknak, hogy hagyják ott a pályát.
„Csak akkor történik változás, ha mindenki feláll”
– fogalmaz.
Gyerekeiről szólva elmondja: „Azt akartuk, hogy minőségi oktatáshoz jussanak, és ezért bármilyen árat hajlandók vagyunk megfizetni. Tökéletesen mindegy, mi a munkám, a lényeg, hogy legyen esélyük egy normális felnőttkorra.” Mint mondja, voltak nehezebb pillanatok, de egyébként zökkenőmentesen ment az országváltás.
Dániában él és takarítással keres pénzt Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom korábbi arca – derült ki a Magyar Hang vele készült interjújából.
Az egykori tiltakozó tanár azt tanácsolja minden magyar pedagógusnak, hogy hagyja ott a pályát, a szülőknek pedig azt, hogy a gyerekeik érdekében menjenek külföldre.
„A helyzet nem fog javulni, így aki tudja, szedje a sátorfáját, és költözzön külföldre. Felelős szülő, ha megteheti, nem is dönthet másként” – nyilatkozta a lapnak Pukli.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a kétoldalú megbeszélésük előtt.
Zelenszkij szokatlan öltözetben érkezett
Az ukrán államfő ezúttal nem a megszokott katonai ruháját viselte, hanem jóval formálisabb öltözékben jelent meg, ám a teljes öltönyt és nyakkendőt most sem vette fel.
Egy európai tisztviselő a CNN-nek elmondta, hogy Zelenszkij ruhaválasztása már a hétfői találkozó előtt téma volt az amerikai és ukrán fél között. A Trump-adminisztráció kifejezetten javasolta, hogy az elnök ne katonai öltözékben érkezzen.
Már korábban is vita kísérte a viseletét
Nem először került középpontba Zelenszkij ruházata. Februárban, a Trumppal folytatott, balul sikerült találkozón az amerikai elnök gúnyosan megjegyezte: „Ma kiöltözött.”
Akkor egy Trump-párti újságíró is megkérdezte tőle: „Miért nem visel öltönyt?” Zelenszkij ugyanazt felelte, amit az orosz invázió 2022-es kezdete óta mindig: katonai ruhában marad, amíg béke nem lesz Ukrajnában.
Fekete ingben és zakóban lépett a Fehér Házba
Most hétfőn az ukrán elnök fekete inget és fekete zakót öltött, ezzel a katonai viselet és a teljes öltöny közötti középutat választotta.
Ugyanezt a szettet viselte áprilisban Ferenc pápa vatikáni temetésén, valamint júniusban a hollandiai NATO-csúcson is.
„Sok jó megbeszélést és tárgyalást folytattunk, és úgy gondolom, hogy haladás történik, nagyon jelentős haladás sok szempontból” – mondta Trump az Ovális Irodában, amikor Zelenszkij mellett ült.
„Mint tudják, nemrégiben jó megbeszélésünk volt Oroszország elnökével. És azt hiszem, van rá esély, hogy valami kisüljön belőle.”
Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a kétoldalú megbeszélésük előtt.
Zelenszkij szokatlan öltözetben érkezett
Az ukrán államfő ezúttal nem a megszokott katonai ruháját viselte, hanem jóval formálisabb öltözékben jelent meg, ám a teljes öltönyt és nyakkendőt most sem vette fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter közzétette az orosz nagykövet válaszlevelét: Ezek szerint háborút folytatni egy másik ország ellen, nem jelent beavatkozást…
A Tisza elnöke tegnap hivatalosan tiltakozott az orosz hírszerzés kijelentései és azok állami csatornákon történő terjesztése ellen. Az oroszok azt válaszolták, hogy nem avatkoznak bele más országok belügyeibe.
Magyar Péter még vasárnap délután a Facebookon tette közzé azt a levelet, amelyet az orosz nagykövetnek címzett. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy az augusztus 13-án kiadott közlemény név szerint említette őt és pártját, amit elfogadhatatlannak nevezett. Úgy fogalmazott, hogy egy külföldi állam hivatalos hírszerző szervének kijelentései egyetlen célt szolgálhatnak: „a magyar választók befolyásolását, a közéleti vitáink torzítását és a demokráciánkba vetett bizalom aláásását”.
A Tisza elnöke hivatalosan tiltakozott az orosz hírszerzés kijelentései és azok állami csatornákon történő terjesztése ellen. Haladéktalan és nyilvános magyarázatot kért a nagykövetségtől a közlemény jóváhagyásával, céljával és szándékolt hatásával kapcsolatban. Emellett biztosítékot követelt arra, hogy Oroszország a jövőben tartózkodik minden olyan cselekménytől, amely Magyarország belpolitikai folyamataiba való beavatkozásnak minősülhet. Ide sorolta a dezinformációs kampányokat, a kiberműveleteket, valamint a politikai szereplők és állampolgárok megfélemlítését is.
Mos közzétette a nagykövetség álaszlevelét is a Facebookon:
Íme Oroszország hazánkba akkreditált nagykövetének válaszlevele a tiltakozásomra. Különösebben nem érdemes kommentálni. Egy mondatot azért kiemelek a levél végéről:
“országunk (értsd Oroszország) nem avatkozik bele más országok belügyeibe”
Ezek szerint három és fél éve háborút folytatni egy másik ország ellen, nem jelent beavatkozást…
Magyar Péter még vasárnap délután a Facebookon tette közzé azt a levelet, amelyet az orosz nagykövetnek címzett. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy az augusztus 13-án kiadott közlemény név szerint említette őt és pártját, amit elfogadhatatlannak nevezett. Úgy fogalmazott, hogy egy külföldi állam hivatalos hírszerző szervének kijelentései egyetlen célt szolgálhatnak: „a magyar választók befolyásolását, a közéleti vitáink torzítását és a demokráciánkba vetett bizalom aláásását”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nagyon jó beszélgetésem volt Trump elnökkel, nagyon érzékeny kérdésekről beszéltünk” – mondta Zelenszkij
Zárt ajtók mögött elkezdődött a többoldalú tárgyalás az európai vezetők, az ukrán elnök és az amerikai elnök részvételével. Az amerikai elnök úgy fogalmazott: „lényegében azt fogják megvitatni, hogy ki mit fog tenni”.
Donald Trump szerint a pénteki alaszkai csúcstalálkozó Vlagyimir Putyinnal megerősítette benne a hitet, hogy a béke „elérhető”. Elmondta, hogy az orosz elnök beleegyezett: Oroszország biztonsági garanciákat vállaljon Ukrajna számára. Trump ezt jelentős lépésnek nevezte, amely a mostani tárgyalások egyik kulcspontja.
Az amerikai elnök úgy fogalmazott: „lényegében azt fogják megvitatni, hogy ki mit fog tenni”. Hangsúlyozta, hogy az európai országok nagy terhet fognak ebben vállalni, de az Egyesült Államok segíteni fog nekik. A területi engedményekről is beszélt, amelyek szerinte „figyelembe veszik a jelenlegi kontaktvonalat” - írta a BBC.
Trump hozzátette, meg kell vitatni a lehetséges területcseréket is, és szükség lesz egy háromoldalú találkozóra közte, Volodimir Zelenszkij és Putyin között.
Az ukrán elnök az európai vezetőkkel tartott megbeszélés elején kapott lehetőséget arra, hogy újságírók előtt szólaljon meg. „Nagyon jó beszélgetésem volt Trump elnökkel” – mondta Zelenszkij, aki hozzátette: „nagyon érzékeny kérdésekről beszéltünk”.
Zelenszkij kiemelte, hogy a biztonsági garanciák elengedhetetlenek a háború lezárásához. Emlékeztetett arra is, hogy ehhez hozzátartozik minden hadifogoly átadása. Közölte, hogy a területi kérdésekről majd Putyinnal lehet tárgyalni, Trumphoz fordulva pedig azt mondta: „köszönöm a térképet”.
Trump a megbeszélések során arról is beszélt: „eddig nagyon sikeres napunk volt, fontos megbeszéléseket folytattunk, miközben azon dolgozunk, hogy véget vessünk a gyilkolásnak és megállítsuk a háborút Ukrajnában”.
Időközben zárt ajtók mögött elkezdődött a többoldalú tárgyalás az európai vezetők, az ukrán elnök és az amerikai elnök részvételével.
Donald Trump szerint a pénteki alaszkai csúcstalálkozó Vlagyimir Putyinnal megerősítette benne a hitet, hogy a béke „elérhető”. Elmondta, hogy az orosz elnök beleegyezett: Oroszország biztonsági garanciákat vállaljon Ukrajna számára. Trump ezt jelentős lépésnek nevezte, amely a mostani tárgyalások egyik kulcspontja.
Az amerikai elnök úgy fogalmazott: „lényegében azt fogják megvitatni, hogy ki mit fog tenni”. Hangsúlyozta, hogy az európai országok nagy terhet fognak ebben vállalni, de az Egyesült Államok segíteni fog nekik. A területi engedményekről is beszélt, amelyek szerinte „figyelembe veszik a jelenlegi kontaktvonalat” - írta a BBC.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
