HVG: A TISZA-jelöltek harmada nő, az átlagéletkor 40-50 év közötti és sok köztük az orvos, mérnök, pedagógus

Magyar Péter a Facebook-oldalán közölte, hogy 18 óra után bejelentést tesz a TISZA Párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeivel kapcsolatban. A politikus köszönetet mondott azoknak, akikkel közösen dolgozhatnak, és a több ezer jelentkezőnek is.

A teljesség igénye nélkül el tudom mondani, hogy a jelöltek között húsznál több orvos és gyógyszerész, ápolók és mentőápolók, tucatnyi pedagógus, félszáznál több doktori fokozattal rendelkező és majd 40 mérnök végzettségű honfitársunk szerepel. Rajtuk kívül művészek, kétkezi munkások, jogászok, szociális munkások, vállalkozók és gazdák is erősítik a TISZA csapatát” – írta bejegyzésében.

A TISZA Párt korábban azt ígérte, hogy minden egyéni választókerületben nyilvánosságra hozza a „jelölt-jelölteket”, akikről egy kétkörös online szavazás dönt majd. A szavazást a Tisza Világ applikációt ért támadás miatt a Nemzet Hangja oldalára helyezték át, biztonsági okokra és arra hivatkozva, hogy kevesebb időt hagyjanak az ellenoldali támadásokra. A menetrend szerint a jelöltek bemutatása november 17-én történik, a két szavazási kör november 23. és 27. között zajlik, a 106 egyéni jelölt nevét pedig november 30-án jelentik be.

Komoly politikai babérokra tör Gáspár Győző: a showman egy friss videóban jelentette be, hogy államtitkári pozíciót célozna meg a kormányban. A Polip Egyesület Instagram-oldalán közzétett felvételen arra a kérdésre, hogy mit tenne miniszterelnökként, meglepő választ adott – írta a 444.hu.

– szögezte le a celeb, aki 2023 eleje óta a Fidesz tagja. Gáspár Győző azt is konkretizálta, milyen területen dolgozna: „Megmondom őszintén, hogyha államtitkár lehetnék, annak nagyon örülnék. A romákért felelős államtitkár, Gáspár Győző”.

Amikor belépett a kormánypártba, úgy fogalmazott: „Nagy öröm számomra, hogy átvettem a tagkártyámat… Hajrá Fidesz! Hajrá Magyarország!”

Tizenkét évnyi állásfoglalás, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet munkái tűntek el egyik napról a másikra az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról. A Qubit vette észre, hogy a szombatról vasárnapra elérhetetlenné vált dokumentumok sok esetben az egyedüli nyilvános szakmai anyagok voltak a kisebbségeket, romákat és gyermekeket érintő diszkriminációs ügyekben.

Miközben Szalayné anyagai eltűntek, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula dokumentumai továbbra is fent vannak az oldalon.

A hivatal sajtófőnöke, Mikula Andrea a lapnak technikai okokkal magyarázta a történteket.

„Az új honlapra több technikai műveleten keresztül áll át a Hivatal, mely érintette a korábbi alapvető jogok biztosa, dr. Kozma Ákos és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó korábbi biztoshelyettes, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet tevékenységével kapcsolatos tartalmat” – közölte, és hozzátette, hogy a Szalayné közreműködésével készült közös jelentések a „Jelentések” menüpont alatt továbbra is megtalálhatók. A sajtófőnök azt is kiemelte, hogy a biztoshelyettesek önállóan nem adhatnak ki jelentést, csupán elvi állásfoglalást, amelyre a címzetteknek nincs válaszadási kötelezettsége.

Önálló vizsgálatokat folytathattak, és saját nevük alatt adhattak ki gyakran kormánykritikus jelentéseket, melyekre az állami szerveknek kötelező volt érdemben reagálniuk. A Fidesz-kormány azonban az Alaptörvény megalkotásával párhuzamosan átszervezte a rendszert, és létrehozta az egyetlen ombudsman vezette AJBH-t.

A korábbi biztosok autonómiájának elvesztését ellensúlyozandó, a biztoshelyettesek kényszermegoldásként hozták létre az „állásfoglalás” intézményét. Ezekhez nem kellett a főombudsman aláírása, így nem estek cenzúra áldozatául, és az elmúlt években a nemzetiségi jogok terén ezek a dokumentumok számítottak a legfontosabb szakmai anyagoknak, amelyekben kritikusan vizsgálták például a romákat érintő diszkriminációs gyakorlatokat. Az ombudsmani rendszer központosítása miatt a Velencei Bizottság már 2021-ben jelezte aggályait, mert szerintük az veszélyezteti az intézmény függetlenségét és hatékonyságát.

A hivatalt 2019-től 2025 májusáig Kozma Ákos vezette. Utódja Juhász Imre, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke lett, Szalayné Sándor Erzsébet helyét pedig Gyeney Laura vette át.

„A BDPST Group létesítményüzemeltetéssel foglalkozó leányvállalata végzi a Hatvanpusztai Majorság kertészeti és karbantartási feladatait, a tevékenységet piaci alapon, Orbán Győzővel kötött megbízási szerződés keretében látja el” – írta a Tiborcz Istvánhoz kötődő cégcsoport a Telexnek, miután a portál arról érdeklődött, igazak-e Hadházy Ákos hétfő reggel posztolt információi az üzleti kapcsolatról.

A független honatya Facebook-bejegyzése szerint a birtokon dolgozó főkertész rendőrségi tanúvallomásban erősítette meg, hogy a BDPST Group üzemelteti Hatvanpusztát.

Hadházy azért kaphatta meg a nyomozati iratokat, mert sértettként kérte ki őket, miután a rendőrség múlt héten lezárta a nyomozást a hatvanpusztai birtok biztonsági őre ellen: a Bicskei Rendőrkapitányság szerint az őr nem követett el bűncselekményt, amikor autójával nekiment a képviselő kocsijának.

Az ügy előzménye egy augusztus 19-i autósüldözés: Hadházy Ákos egy Dacia Dusterrel járta a hatvanpusztai majorság körüli földutakat, amikor a birtok egyik biztonsági őre egy Suzuki WagonR-rel a nyomába eredt, a hajsza végén pedig oldalról Hadházy autójának csapódott, vagy hajtott. Az ütközéstől a Suzuki felborult, de senki nem sérült meg.

A hatvanpusztai birtok évek óta politikai viták középpontjában áll. Míg a kormányzati kommunikáció egyszerű gazdaságnak nevezi, Hadházy és több oknyomozó portál luxus-birtokegyüttes építéséről beszél - bizonyítékokra alapozva.