Börtönt is kaphat a Heineken forgalmazója egy új törvényjavaslat szerint
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújott egy törvényjavaslatot, amely szerint tilos lenne „Magyarországon horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet haszonszerzés céljából felhasználni, megjeleníteni vagy önkényuralmi jelképpel ellátott árut vagy szolgáltatást értékesíteni”.
Meg is indokolták, miért: „Az önkényuralmi jelképeknek kereskedelmi célból történő felhasználhatósága nem olyan jog, amely — a véleménynyilvánítás szabadságával ellentétben — magasabb rendű lenne az önkényuralmi jelképek tiltásához fűződő közérdeknél.”
Ráadásul, aki megsértené a törvényt, börtönbüntetést kaphat, ehhez a Btk-t is szigorítanák:
„ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Kérdés, miért épp most nyújtották be ezt a javaslatot, hiszen évek óta nem volt komolyabb eset, amikor tiltott önkényuralmi jelképeket használtak volna. A legtöbben rögtön arra gondoltak, hogy az egész javaslat mögött az áll, hogy ellehetetlenítsék a Heineken sörgyárat, hiszen az ő márkajelzésük fontos eleme a vörös csillag. (Egyébként a San Pellegrino üdítőitalain és ásványvizein is van vörös csillag.) Lázár János pár hete Hódmezővásárhelyen bojkottot hirdetett a cég termékei ellen, miután kitört a botrány Romániában egy bírósági ítélet nyomán, amely megtiltotta az Igazi Csiki Sör név használatát egy kis sörfőzdének a Heinekennel szemben.
A piros csillag a márka eredeti jelzése, és a legkorábbi kezdetektől használatban van. A pontos eredete nem ismert, de van néhány lehetséges magyarázat. Néhányan például úgy gondolják, hogy ez a piros csillag a középkorban az európai sörfőzők szimbóluma volt, akik misztikus, sörüknek védelmet biztosító erőket tulajdonítottak neki.
Egy másik magyarázat szerint a csillag négy csúcsa a föld, tűz, víz és szél őselemeket jelképezi, az ötödik csúcsa pedig az ismeretlent, egy olyan elemet, amelyet a középkori sörfőzők nem tudtak uralni.
A harmadik magyarázat értelmében a sörfőzde bejárati ajtajára helyezett csillag helyzete a sörfőzési folyamat állapotát jelezte. A hidegháború során módosították az eredeti kialakítást, hogy elkerüljék a kommunizmus jelképével való hasonlóságot (ekkor fehér színű, piros szegéllyel ellátott csillagot alkalmaztak). A hidegháború végén visszaállították az eredeti, teljesen piros csillagot. Számunkra a piros csillag legfőbb jelentése az ünnepi, melegséget árasztó, vidám hangulat. (Forrás: www.heineken.com)
Úgy tűnik, hagytak azért egy kiskaput is, amit aztán lehet többféle módon is értelmezni:
A kormány ugyanis egyedi határozattal felmentést adhat a tiltás alól, ha a kérelmezőnek sikerül bizonyítani, hogy „az önkényuralmi jelkép használatához olyan különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik, ami az önkényuralmi jelkép által érintett társadalmi csoport érzékenységét nem sérti, továbbá a jelkép használatától való tartózkodás súlyos és aránytalan érdeksérelmet jelent a számára”. Ám „önmagában az a tény, hogy a kérelmező önkényuralmi jelképet tartalmazó védjegy jogosultja, nem minősül sem különös méltánylást érdemlő magánérdeknek, valamint – külön indokolás nélkül – nem jogosít az aránytalan érdeksérelemre történ ő hivatkozásra sem”.
A Heineken tehát szintén a tiltás alá tartozik, csak épp kérelmezhetné a kormánytól, hogy ne változtasson a csomagoláson. Az eddigi önkényuralmi jelképeket tiltó törvénynek sem sikerült érvényt szerezni egyébként, a magyar államot már kétszer idézték a strasbourgi bíróság elé, mindkétszer a vörös csillag viseléséért szabtak ki büntetést, és mindkétszer elvesztette a pert.
