HÍREK
A Rovatból

Már 629 településen van vízkorlátozás a hőség miatt, 13 helyen harmadfokú

A kormány friss jelentése szerint az Országos Mentőszolgálatot kedden 22 esetben riasztották a hőség okozta rosszullétek miatt, a tűzoltóknak pedig csak hétfőn 76 erdő- és vegetációtűzhöz kellett vonulniuk. A bruttó csúcsidei áramfogyasztás kedden 6800 megawatt volt, ami 300 megawattal maradt el a tervezettől.


A területi védelmi bizottságok adatszolgáltatása alapján Magyarországon 629 településen rendeltek el valamilyen fokú vízkorlátozást a rendkívüli hőség miatt – olvasható a kormany.hu oldalon szerda reggel közzétett jelentésében.

A részletes adatok szerint 465 településen elsőfokú, 151 helyen másodfokú, 13 településen pedig a legszigorúbb, harmadfokú korlátozás van érvényben.

A kánikula az egészségügyet is terheli: az Országos Mentőszolgálatot kedden 22 esetben riasztották a hőség okozta rosszullétek miatt, a hőhullám kezdete óta pedig összesen 91 ilyen eset történt.

Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos péntek éjfélig meghosszabbította a harmadfokú hőségriasztást, de a jelenlegi előrejelzések szerint a rendkívüli hőterhelés akár jövő keddig is velünk maradhat.

A kormányzati jelentés szerint a védelmi munkacsoport áttekintette az energiaellátási helyzetet is.

A bruttó csúcsidei áramfogyasztás kedden 6800 megawatt volt, ami 300 megawattal maradt el a tervezettől.

A kormány szerint ennek oka a lakossági fogyasztás átütemezésére vonatkozó kommunikáció és a nagyfogyasztók önkéntes korlátozásai. Ennek ellenére a Paksi Atomerőmű termelését jelentősen vissza kellett fogni: az erőmű a névleges 2000 megawatt helyett mindössze 230 megawatton üzemel.

A Duna rendkívül alacsony vízállása és magas hőmérséklete miatt Paksnál 16 szivattyú áll készenlétben a szivattyúállásoknál, további négy a kikötőben, tizenegy pedig a parton tartalékként. A Duna Paksnál kedd este -135 centiméteren állt, a víz hőmérséklete pedig elérte a 28,6 Celsius-fokot.

A természetes tavak állapota is kritikussá vált.

A Balaton átlagos vízállása 54 centiméterre csökkent, a Velencei-tóé pedig 30 centiméter, ami 23 centiméterrel marad el a valaha mért legalacsonyabb szinttől.

Az extrém meleg a közlekedést és az intézményeket is érinti: 17 vasútvonalon és a HÉV-vonalakon sebességkorlátozást vezettek be, a kórházakban pedig több helyen meghibásodtak a klímaberendezések.

A hatóságok országszerte tűzgyújtási tilalmat rendeltek el, a tűzoltóknak hétfőn 76 erdő- és vegetációtűzhöz kellett vonulniuk. A lakosság ellátását vízosztással és párakapuk üzemeltetésével segítik, a MÁV-csoport kedden 16 434 palack vizet osztott ki az állomásokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ennél mocskosabb, aljasabb dolgot kollégák még nem csináltak” – Kiakadt a kitálaló MTI-sek miatt a Kossuth Rádió kirúgott csatornaigazgatója
A nemrég menesztett Siklósi Beatrix egy Facebook-kommentben támadta a közmédia politikai befolyásolásáról kitálaló MTI-s munkatársakat. Szerinte a név nélkül nyilatkozó kollégák tíz éven át szolgálták a rendszert, miközben titokban adatokat gyűjtöttek.


„Ennél mocskosabb, aljasabb dolgot kollégák az elmúlt évtizedek alatt még nem csináltak, mint ez az arc és név nélküli »munkacsoport«” – így reagált egy Facebook-kommentben Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió nemrégiben kirúgott csatornaigazgatója.

A hvg.hu szúrta ki, hogy Siklósi az MTVA közösségi oldalán közzétett poszt alatt fejtette ki véleményét arról, hogy a közmédia kedden közzétett egy dokumentumot a hírszerkesztésben tapasztalt kormányzati befolyásról. A volt csatornaigazgató szerint a kitálaló MTI-sek tíz éven át szolgálták a rendszert, miközben titokban gyűjtöttek információkat.

„10 éven keresztül milliós fizetéseket vettek fel szolgálva és kiszolgálva azt az »átkos Orbán rendszert«, miközben alattomos módon gyűjtötték az adatokat, információkat a saját kollégáikról. Ez a legalja” – fakadt ki Siklósi Beatrix.

A hozzászólását pár percen belül módosította is. Eredetileg azt írta, „neveket akarunk hallani”, ezt később a „kik vagytok?” kérdésre cserélte.

Ahogy arról beszámoltunk, az MTI néhány munkatársa 482 oldalas gyűjtést adott át a megújuló közmédia vezetőinek, amelyben e-mailekkel és SMS-ekkel igyekeznek bizonyítani, hogy a hírszerkesztőség politikai utasításokat kapott.

A közmédia kedden ebből mutatott be néhány példát: ezekből látszik, hogy sok esetben „kuka lett” egy-egy olyan külpolitikai hír, ami politikailag kedvezőtlen lehetett volna a Fidesz-kormány számára. Olyan levelet is bemutattak, amelyben a válogatás szerint Havasi Bertalan, a korábbi miniszterelnöki sajtófőnök diktált az MTI-nek.

A közmédiában július elején történt vezetőváltás. Az új, ideiglenes vezetőség több vizsgálatot indított és komoly átszervezésekbe kezdett, ennek részeként menesztették Siklósi Beatrixot is a Kossuth Rádió csatornaigazgatói székéből.

Siklósi 2003-ban, az Éjjeli Menedék című műsor szerkesztőjeként meghívta David Irving holokauszttagadó brit történészt, ami után távoznia kellett a közmédiából. Később az Echo TV-ben folytatta pályafutását, majd 2014-ben visszatért az MTVA-hoz, ahol főszerkesztői kinevezése ellen a magyarországi történelmi egyházak vezetői közös levélben tiltakoztak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Volt miről beszélgetni” – Magyar Péter a Fidesz által leváltott Baka Andrással egyeztetett
A miniszterelnök Ruff Bálinttal együtt találkozott Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével, akit az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor távolították el pozíciójából. Magyar szerint volt miről beszélgetniük.


Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével folytatott megbeszélést.

„Köszönöm a beszélgetést Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének!”

– írta a miniszterelnök. A találkozón Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett a közös fotó alapján.

Baka András jogtudós, főiskolai tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa, az Államigazgatási Főiskola egykori főigazgatója és két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt.

A kormányfő arra is emlékeztetett, hogy Bakát az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor, az uniós joggal ellentétesen távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről, majd ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott.

„Baka András az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb hazai szakértője, nemzetközi szinten jegyzett jogtudós. Volt miről beszélgetni”

– olvasható Magyar posztjában.

Baka András ügye az elmúlt évtized egyik legfontosabb magyar jogállamisági vitájává vált. A jogtudóst 2009-ben választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének, mandátuma hat évre, 2015-ig szólt volna. Az Országgyűlés azonban a 2011-es Alaptörvény elfogadásával és az azt követő igazságügyi reformokkal idő előtt, 2012. január 1-jei hatállyal megszüntette a megbízatását. Eltávolítás előtt Baka több alkalommal is nyilvánosan bírálta a kormány igazságügyi átalakításra vonatkozó terveit.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-os ítéletében kimondta, hogy a mandátum idő előtti megszüntetése sértette Baka véleménynyilvánítási szabadságát, valamint a bírósághoz való jogát.

A strasbourgi bíróság döntése óta Baka András neve szimbolikusan összeforrt a bírósági függetlenség kérdésével.

A volt főbíró az utóbbi időben több interjúban is éles kritikával illette a magyarországi közjogi helyzetet.

Egy korábbi nyilatkozatában a jelenlegi helyzetet a kommunista időszakhoz hasonlította, mondván, a politika egyre inkább befolyása alá vonja az igazságszolgáltatást, ami súlyosan sérti a jogállamiság elveit.
Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
42 új motorvonat érkezik: teljesen megújul a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV járműparkja
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közlése szerint még idén elindíthatják azokat a közbeszerzéseket, amelyek révén megújulhat a teljes járműflotta a H5-ös, H6-os és H7-es vonalakon. A Baross Gábor Terv részeként 42 új, modern motorvonat érkezik uniós forrásból.


Még idén kiírják a közbeszerzést 42 új, korszerű, 120 méter hosszú HÉV-motorvonat beszerzésére, az első szerelvények pedig 2030-tól forgalomba is állhatnak a szentendrei, a ráckevei és a csepeli vonalon.

Vitézy Dávid a Facebookon közölte, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében lecserélik az ötvenéves HÉV-kocsikat.

Az uniós források felhasználásának köszönhetően még idén elindíthatják azokat a közbeszerzéseket, amelyek révén megújulhat a teljes járműflotta a H5-ös, H6-os és H7-es vonalakon.

„Ennek köszönhetően belátható időn belül elbúcsúzhatunk a ma 45–60 éves szerelvényektől” – fogalmazott a miniszter.

Felidézte, hogy a kormány több mint tíz éve vette át a HÉV-ek üzemeltetését a fővárostól, azzal az indokkal, hogy csak az államnak lesz forrása a szükséges fejlesztésekre. Azóta szerinte érdemi előrelépés nem történt, miközben tízezrek költöztek az agglomerációba. A miniszter az előző kormányzatot bírálva azt írta,

„Lázár János miniszterként az előző ciklus elején egy tollvonással lefújta a hévek fejlesztését, majd a most lezárult kampányban is csupán egy olyan járművekre vonatkozó közbeszerzés kiírásáig jutott, amelyre konkrétan egyetlen pályázat sem érkezett.”

Kijelentette: „ennek most vége: a hazahozott uniós forrásokból 42 új, korszerű, 120 méter hosszú motorvonatot vásárolunk, vagyis teljesen megújítjuk a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV járműparkját.”

A járműbeszerzéshez szükséges tendert még az idei évben kiírják, az első szerelvények pedig 2030-tól állhatnak forgalomba. A miniszter szerint a növekvő autóforgalom és a belváros élhetőségének romlása ellen „egyetlen valódi ellenszer a minőségi közösségi közlekedés.”

Azt is hangsúlyozta, hogy az előző kormány azzal, hogy hagyta leromlani a HÉV-ek állapotát, egyre több embert terelt az autózás felé. „Mi ezzel szemben alig három hét alatt óriási lépést tettünk előre, mert ahogy ígértük: a vasútrombolás évei után most a vasútfejlesztés korszaka következik” – szögezte le.

A beruházás óriási előrelépést hozhat a HÉV-közlekedés színvonalában, mivel a flottát „akadálymentes, klimatizált, korszerű járművekkel” újítják meg, amelyek kényelmesebb, gyorsabb és megbízhatóbb utazást biztosítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Energiaválság: a magyarok fele elégedett a kormány lépéseivel, 84 százalék spórol
Egy friss kutatás szerint a lakosság 84 százaléka fogott vissza az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztásán. A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban.


A magyarok 84 százaléka már visszafogta az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztását, és ez a csapoknál is látszik: az elmúlt napokban országosan 9 százalékkal kevesebb víz folyt el.

A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban (50%), ezt követi az öntözés (46%), az autómosás (45%) és a klímahasználat csökkentése (40%)

– derül ki az Europion legfrissebb, a HVG által ismertetett kutatásából. A teljes 16 év feletti népesség mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy semmiben sem fogta vissza az energiahasználatát.

A kormány energiaválság-kezelését összességében a megkérdezettek fele értékelte jóra vagy jelesre, míg 26 százalékuk adott elégtelen vagy elégséges osztályzatot.

A Tisza szavazóinak 81 százaléka elégedett, a Fidesz-szavazóknak viszont csupán 13 százaléka. A Mi Hazánk támogatói inkább kritikusak, 56 százalékuk negatívan, 20 százalékuk pozitívan ítéli meg a kormány lépéseit.

A felelősség kérdésében is élesek a törésvonalak.

A relatív többség, 40 százalék az előző kormány mulasztásait okolja a kialakult helyzetért, 34 százalék az extrém időjárást és a klímaváltozást, 18 százalék pedig a jelenlegi kormány felkészületlenségét.

A pártpreferencia itt is döntő: a Tisza-szavazók 68 százaléka az előző, Fidesz-vezette kabinetre mutat, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka éppen a mostani kormány felkészületlenségét látja a háttérben.

Van azonban egy pont, ahol a táborok közelebb állnak egymáshoz:

a népesség többsége (51%) az önkéntes fogyasztáscsökkentésben hisz, és csak 27 százalék sürgetne szigorúbb szabályokat.

A jövő energiamixét illetően a magyarok inkább a megújulók felé húznak: 42 százalékuk ezt, további 42 százalék pedig a nukleáris és a megújuló energia keverékét részesítené előnyben. Az atomenergiára épülő jövőt mindössze 9 százalék választaná.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk