Horvátország gól nélküli döntetlent játszott Belgiummal a katari labdarúgó-világbajnokság F-csoportjának harmadik körében, míg a kvartett másik mérkőzésén Marokkó 2–1-re legyőzte Kanadát-
Így a horvátok csoportmásodikként jutottak be a nyolcaddöntőbe, míg a belgák kiestek
Míg korábban szinte mindenki biztos volt benne, hogy a legutóbbi világbajnokságon ezüstérmes horvátok és a nagy esélyes belgák meccse már csak a csoportelsőségről fog szólni, Marokkó remeklése miatt végül a továbbjutás volt a tét a belga csapatnak, akik végül több helyzetet sem tudtak gólra váltani, így már a csoportkör után búcsúznak Katartól.
Horvátország gól nélküli döntetlent játszott Belgiummal a katari labdarúgó-világbajnokság F-csoportjának harmadik körében, míg a kvartett másik mérkőzésén Marokkó 2–1-re legyőzte Kanadát-
Így a horvátok csoportmásodikként jutottak be a nyolcaddöntőbe, míg a belgák kiestek
Jutta Leerdam olimpiai aranya után egyetlen mozdulattal kijátszotta a szabályokat, és keresett 23 millió forintot
A több mint ötmillió Instagram-követővel rendelkező sportoló a célba érés utáni mozdulatával hatalmas elérést generált. A holland Quote magazin szerint egyetlen szponzorált posztja 62 ezer eurót érhet.
Egyetlen mozdulat a célba érés után, és a sportvilág máris egy fotóról beszél. Jutta Leerdam, a hollandok gyorskorcsolya-sztárja a milánói téli olimpián nemcsak aranyérmet nyert, de egyetlen cipzárlehúzással a marketingesek álma lett, ami szakértők szerint önmagában is tízmilliókat hozhat a konyhájára, írja a news.au.
A történet sportértékét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos eredménylistája rögzíti: Leerdam február 9-én, a női 1000 méteres gyorskorcsolya döntőjében 1:12.31-es idővel, új olimpiai rekorddal csapott a célba, megszerezve ezzel az aranyérmet. Pár nappal később, február 15-én 500 méteren is jégre állt, ahol honfitársa, Femke Kok mögött ezüstérmet szerzett. Az igazi felhajtást azonban nemcsak a kimagasló teljesítmény, hanem az aranyérem utáni pillanatok okozták.
A kimerült, de boldog sportoló a levezetés közben lehúzta a versenyruhája cipzárját, ami alatt egy Nike sportmelltartó volt látható. A jelenetet megörökítő fotó percek alatt bejárta a világsajtót és a közösségi médiát.
A holland Quote üzleti magazin főszerkesztőjének becslése szerint Leerdam egyetlen szponzorált Instagram-posztért körülbelül 62 ezer eurót, vagyis átszámítva nagyjából 23,4 millió forintot kérhet el. Más nemzetközi marketingbecslések szerint a mostani virális ismertség akár egymillió dollár (körülbelül 319 millió forint) értékű pluszbevételt is hozhat az atlétának a szponzori szerződésein keresztül.
„Szerintem nagyjából 850 000 eurót kap a Nike-tól”
– mondta a Die Weltnek Frederique de Laat, a sportolói márkákra szakosodott Branthlete alapítója, utalva a sportoló éves szponzori díjára.
A háttérben egy tudatos márkaépítés áll. Leerdam tavaly decemberben jelentette be, hogy hivatalosan is a Nike atlétája lett, miközben a holland olimpiai csapat hivatalos ruházati beszállítója a FILA. Az olimpián rendkívül szigorú szabályok korlátozzák a reklámok megjelenítését, így egy ilyen „spontán” logómegjelenítés felbecsülhetetlen értékű a szponzor számára.
Leerdam vőlegénye, a youtuberből lett bokszoló Jake Paul is elérzékenyülve kommentálta a győzelmet. „Tanúi voltunk a sporttörténelem egyik legnagyobb pillanatának. Nincsenek szavak arra, mennyire büszke vagyok rád” – idézte a Vanity Fair Italia. Maga Leerdam még a Nike-szerződés bejelentésekor így nyilatkozott: „A kis gyerek bennem annyira boldog, és a nő, akivé váltam, rettentően büszke.”
Egyetlen mozdulat a célba érés után, és a sportvilág máris egy fotóról beszél. Jutta Leerdam, a hollandok gyorskorcsolya-sztárja a milánói téli olimpián nemcsak aranyérmet nyert, de egyetlen cipzárlehúzással a marketingesek álma lett, ami szakértők szerint önmagában is tízmilliókat hozhat a konyhájára, írja a news.au.
A történet sportértékét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos eredménylistája rögzíti: Leerdam február 9-én, a női 1000 méteres gyorskorcsolya döntőjében 1:12.31-es idővel, új olimpiai rekorddal csapott a célba, megszerezve ezzel az aranyérmet. Pár nappal később, február 15-én 500 méteren is jégre állt, ahol honfitársa, Femke Kok mögött ezüstérmet szerzett. Az igazi felhajtást azonban nemcsak a kimagasló teljesítmény, hanem az aranyérem utáni pillanatok okozták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zokogva védte a döntést a NOB elnöke, miután kizárták az ukrán szkeletonost a sisakja miatt
Kirsty Coventry személyesen egyeztetett Vladiszlav Heraskeviccsel a vitatott sisakról. Mivel a kompromisszum elmaradt, az ukrán sportoló az Olimpiai Charta 50. szabálya miatt nem versenyezhet.
Elcsukló hangon, könnyeivel küszködve magyarázta a döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, miközben az olimpia egyik legdrámaibb jelenete zajlott a milánói szkeletonpályán: percekkel a rajt előtt kizárták a versenyből az éremesélyes ukrán Vladiszlav Heraskevicset, mert nem volt hajlandó lecserélni a sisakját, amely a háborúban elhunyt ukrán sportolók és gyerekek arcképeivel állít emléket. Az ügy azonnal az olimpiai eszmék és a valóság ütközésének szimbólumává vált.
A dráma csütörtökön, a férfi szkeleton első futama előtt csúcsosodott ki, amikor a Nemzetközi Bob- és Szkeleton Szövetség versenyzsűrije a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályaira hivatkozva közölte, Heraskevics nem állhat rajthoz a megemlékező sisakban. Az indoklás szerint az Olimpiai Charta 50. szabálya tilt mindenféle demonstrációt vagy politikai, vallási, faji propagandát a versenyek helyszínén.
Bár a bizottság felajánlott alternatívákat, például fekete karszalag viselését vagy a sisak bemutatását a pályán kívül, a sportoló ragaszkodott az eredeti fejvédőhöz.
A döntést megelőző utolsó egyeztetés után Kirsty Coventry, a NOB elnöke láthatóan megrendülten nyilatkozott. „Senki sem — különösen én nem — vitatja az üzenetet. Ez egy erős, emlékező üzenet. A kihívás a pálya területére vonatkozó szabály” – mondta az AP News-nak. A sportoló és edző-édesapja szerint azonban az intézkedés elfogadhatatlan. „Ez a helyzet az orosz propagandát szolgálja, és szörnyű tévedés” – fogalmazott Vladiszlav Heraskevics, aki a döntés utáni első érzését egyetlen szóval írta le: „Üresség.”
A vita középpontjában az áll, hogy a több mint húsz elhunyt sportoló és gyermek arcképét ábrázoló sisak politikai üzenetnek minősül-e, vagy a tiszteletadás egy formájának. Az ukrán fél – köztük Volodimir Zelenszkij elnök is – az utóbbi mellett érvel, szerintük a NOB határozata érzéketlen és az agresszor narratíváját erősíti. A NOB ezzel szemben a sportterek semlegességének megőrzését hangsúlyozza, mondván, ha minden konfliktus megjelenne a pályákon, az szétfeszítené az olimpia kereteit.
Heraskevics fellebbezést tervez a Nemzetközi Sportdöntőbíróságnál, de a mostani versenyen már biztosan nem vehet részt. Akkreditációját megtarthatja, így az olimpiai faluban maradhat. A sportoló a 2022-es pekingi téli olimpián egy „No war in Ukraine” feliratú táblát mutatott fel, amiért akkor a NOB nem büntette meg, azt békeüzenetnek minősítve.
Elcsukló hangon, könnyeivel küszködve magyarázta a döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, miközben az olimpia egyik legdrámaibb jelenete zajlott a milánói szkeletonpályán: percekkel a rajt előtt kizárták a versenyből az éremesélyes ukrán Vladiszlav Heraskevicset, mert nem volt hajlandó lecserélni a sisakját, amely a háborúban elhunyt ukrán sportolók és gyerekek arcképeivel állít emléket. Az ügy azonnal az olimpiai eszmék és a valóság ütközésének szimbólumává vált.
A dráma csütörtökön, a férfi szkeleton első futama előtt csúcsosodott ki, amikor a Nemzetközi Bob- és Szkeleton Szövetség versenyzsűrije a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályaira hivatkozva közölte, Heraskevics nem állhat rajthoz a megemlékező sisakban. Az indoklás szerint az Olimpiai Charta 50. szabálya tilt mindenféle demonstrációt vagy politikai, vallási, faji propagandát a versenyek helyszínén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Olimpiai bajnokok is kampányolnak a fideszes hátterű petíció mellett, amely a Tisza sportprogramját támadja
A Deutsch Tamás vezette sportszövetség a Nemzeti Sporton indított petíciót a jelenlegi finanszírozási rendszerért. A felhívás szerint a tao-támogatás megszüntetése az utánpótlás-nevelés végét jelentené.
Ismert magyar sportolók és sportvezetők sora állt be egy február 15-én indított petíció mögé, amely a jelenlegi sporttámogatási rendszer megvédését sürgeti.
A kezdeményezés közvetve a Tisza Párt sportfinanszírozási terveivel szemben foglal állást, attól tartva, hogy egy esetleges kormányváltás utáni forrásmegvonás sportegyesületek ezreit sodorná veszélybe.
A kampányt a Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége indította, a petíciónak pedig a Nemzeti Sport ad helyt.
A felhívás szerint a támogatások csökkentése vagy megszüntetése lerombolná a magyar sport teljes utánpótlási rendszerét.
A kezdeményezés arca Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok lett, aki korábban egy Fidesz-kampányt támogató gyűlésen is részt vett. Egy videóban úgy fogalmazott, „a sport nem luxus, hanem olyan lehetőség, amely gyerekek ezreinek ad közösséget, fejlődést és jövőt”, és szerinte a tao megszüntetése edzési lehetőségek, egyesületek és fiatal sportolók esélyeinek tömeges eltűnését okozná. A felhíváshoz csatlakozott többek között Böde Dániel válogatott labdarúgó, Vereckei Zsolt paralimpikon, Lőrincz Tamás olimpiai bajnok, Gergely István, a Honvéd Sportegyesület ügyvezető igazgatója, Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke és Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője is.
A petícióban megfogalmazott félelmekkel szemben a Tisza Párt programja nem a források csökkentését, hanem a rendszer átalakítását ígéri.
Programjuk szerint „a jelenlegi társasági adón (tao) keresztül érkező finanszírozási összegeket nem csökkentjük, azokat teljes egészében a sportra fordítjuk, de költségvetési tényezővé tesszük, és biztosítjuk a hatékony felhasználást”.
Magyar Péter pártelnök korábban arról beszélt, hogy egy átláthatóbb és igazságosabb rendszer jönne létre, amelyben a közpénzek valóban a sportolókat és az utánpótlást szolgálják.
A vita középpontjában álló tao-rendszeren keresztül 2011 óta hatalmas összegek áramlottak a sportba, egy összesítés szerint csak a labdarúgásba több mint 500 milliárd forintnyi támogatás érkezett. A rendszer hatékonyságáról ugyanakkor évek óta folyik a szakmai vita, korábban a Magyar Labdarúgó Szövetség is fogalmazott meg kritikákat az utánpótlás-képzés eredményességével kapcsolatban. A petíciónak platformot adó Nemzeti Sport állami tulajdonosi joggyakorlás alatt áll, miután a magyar állam 3,5 milliárd forintért vásárolta meg.
Ismert magyar sportolók és sportvezetők sora állt be egy február 15-én indított petíció mögé, amely a jelenlegi sporttámogatási rendszer megvédését sürgeti.
A kezdeményezés közvetve a Tisza Párt sportfinanszírozási terveivel szemben foglal állást, attól tartva, hogy egy esetleges kormányváltás utáni forrásmegvonás sportegyesületek ezreit sodorná veszélybe.
A kampányt a Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége indította, a petíciónak pedig a Nemzeti Sport ad helyt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jönnek az ukránok: kőkemény csoportot kapott Marco Rossi csapata a Nemzetek Ligájában
A magyar válogatott a vb-pótselejtezős Ukrajnával és Észak-Írországgal, valamint Grúziával mérkőzik meg. Ukrajna várhatóan semleges pályán fogadja a mieinket a szeptemberben kezdődő sorozatban.
Csütörtök este elkészítették a szeptemberben kezdődő Nemzetek Ligája új szezonjának kiírását, a magyar válogatott Ukrajna, Grúzia és Észak-Írország ellen játszik majd a B divízióban – írta a Telex. Marco Rossi csapata azután került a második vonalba, hogy egy éve kettős vereséget szenvedett a törököktől, a sorsoláson viszont így is az első kalapból várhatta ellenfeleit.
A divízió erejét jelzi, hogy három világbajnoki résztvevő, Skócia, Svájc és Ausztria is itt szerepel, míg további nyolc ország a márciusi pótselejtezőn érdekelt. A B divízió teljes beosztása a következő: az 1-es csoportban Skócia, Svájc, Szlovénia és Macedónia, a 3-asban Izrael, Ausztria, Írország és Koszovó, míg a 4-esben Lengyelország, Bosznia, Románia és Svédország kapott helyet.
A magyarok csoportjából Ukrajna és Észak-Írország is harcban áll még a vb-részvételért, előbbi a svédekkel, utóbbi az olaszokkal találkozik a pótselejtezőn. Grúzia szintén veszélyes ellenfélnek számít, az előző Európa-bajnokságon továbbjutott a csoportjából, és csak a későbbi győztes Spanyolország tudta megállítani.
Mivel Ukrajna nem játszhat hazai pályán, vélhetően Lengyelországban vagy Németországban fogadja majd a magyar csapatot.
A meccsek pontos sorrendjét és időpontját az UEFA pénteken hozza nyilvánosságra.
A magyar válogatott legközelebb márciusban, az írek elleni sokkoló, 3-2-es hazai vereség után lép pályára először. A csapat két felkészülési mérkőzést játszik a Puskás Arénában: 28-án Szlovénia, 31-én pedig Görögország lesz az ellenfél.
Csütörtök este elkészítették a szeptemberben kezdődő Nemzetek Ligája új szezonjának kiírását, a magyar válogatott Ukrajna, Grúzia és Észak-Írország ellen játszik majd a B divízióban – írta a Telex. Marco Rossi csapata azután került a második vonalba, hogy egy éve kettős vereséget szenvedett a törököktől, a sorsoláson viszont így is az első kalapból várhatta ellenfeleit.
A divízió erejét jelzi, hogy három világbajnoki résztvevő, Skócia, Svájc és Ausztria is itt szerepel, míg további nyolc ország a márciusi pótselejtezőn érdekelt. A B divízió teljes beosztása a következő: az 1-es csoportban Skócia, Svájc, Szlovénia és Macedónia, a 3-asban Izrael, Ausztria, Írország és Koszovó, míg a 4-esben Lengyelország, Bosznia, Románia és Svédország kapott helyet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
