UTAZZ
A Rovatból

Barangolások a lagúnák között – ilyen volt Velence a karnevál után

Útinaplónkból az is kiderül, hogyan nyúltak le bennünket rögtön a városba érkezés után, és miért beszélnek furcsa, hibrid nyelven a helyiek, amikor olaszul válaszolnak nekik a külföldiek.


Egy régóta vágyott úticélnál mindig fennáll annak a veszélye, hogy túl nagy bennünk a várakozás, valami egészen rendkívüli csodáról álmodunk, és mire végre eljutunk oda, nagy csalódást élünk meg, mert álmaink túl nőttek a valóságon. Bennem is munkált egy ilyen félelem, amikor Párommal sok-sok év után rászántuk magunkat, hogy elutazzunk Velencébe. Éveken át vagy közbejött valami, vagy pedig túlságosan bonyolultnak tűnt az eljutás a lagúnák városába, amióta nincsen oda közvetlen repülőjárat. Végül jó megoldásnak tűnt, hogy elrepültünk Milánóba, ahonnan nagy sebességű vonat vitt bennünket tovább Velencébe, majd visszafelé eltöltöttünk néhány napot Észak-Itália központjában és onnan indultunk haza.

A döntés a lehető legjobb volt: már a milanói Malpensa repülőtéren várt bennünket egy kiállítás Andy Warhol leghíresebb sorozataiból, majd visszafelé két nap alatt magunkba szívtunk mindent, amit ennyi idő alatt fizikailag és lelkileg lehet: a Dóm fenségét, egészen annak 220 lépcsős teraszáig, ahonnan a 135 torony között megcsodálhattuk a város jelképét, az arany Madonninát, a Sforza-várat, benne Michelangelo utolsó, befejezetlen Pietáját, végül pedig Leonardo Da Vinci Utolsó vacsoráját, amely előtt csak némán álltunk az arcokat, az érzéseket kutatva. És akkor még egy szót sem szóltam Velencéről.

Még gyerekként, a 60-as évek végén szüleimmel jártam ott először, és bevallom, akkor csalódást keltett: piszkos volt, elhanyagoltnak tűnt, a csatornákból áradt a bűz, a Szent Márk téren lépni sem lehetett a galamboktól. Azóta is számos riasztó híradás és kép jutott el hozzám, a klímaváltozás, a tengerszint emelkedése kapcsán még sűrűbben jövendölték az egykori mediterrán nagyhatalom pusztulását, mint azelőtt. Valahogy mégis bizakodtunk, már csak azért is, mert éppen tíz évvel ezelőtt két fiúnk is éppen itt kérte meg kedvese kezét. És végül csodálatos öt napban volt részünk.

Amikor egy hosszú töltésen a tenger felett futott be a vonatunk a Santa Lucia pályaudvarra, körülnézni sem volt időnk az előttünk csendesen hullámzó Canal Grandén, máris leszólított bennünket egy kedves fiatalember, taxit kínálva. Mivel szállodánknak csak a címét tudtuk, örömmel fogadtuk 10 eurós felajánlását, mire ő felkapta nagybőröndünket, feldobta egy kézi targoncára és megindult vele, mi meg utána. Öt perccel később derült ki, hogy hotelünk az állomástól még 100 méterre sincsen – ez volt a „taxi”. Jót nevettünk, ez volt az egyetlen eset, hogy „lenyúltak” bennünket, ennyi belefért.

Szállásunkról hamar megtudtuk, hogy valamikor egy karmelita apátság épülete volt, amely a szomszédos Santa Maria di Názáret templomhoz tartozott, oratóriuma lett a hotel hallja, amelyet 20. század eleji stílusban rendeztek be. Néhány dombormű és egy szószék árulkodott egykori funkciójáról. Az új gazdákban azért lehetett volna annyi tapintat, hogy nem a szószék alá teszik a mosdót. De ne keressünk a kákán is csomót: tiszta, csendes, kényelmes volt a szálloda, bőséges svédasztalos reggelivel. Ebben Veneto tartomány termékei kapták a fő szerepet, és szinte minden reggel várt bennünket egy a „nagymama tortái” közül. Meg sem próbáltunk ellenállni az almás-diós, vagy a ricottás-pisztáciás csábításának... Ha egy hónappal később jöttünk volna, akár a kertben is elkölthettük volna reggelinket citromfák tövében, a templomtorony árnyékában.

Már első sétánkon feltűnő volt az utcák, a csatornák tisztasága. A karnevál befejezése után 11 nappal érkeztünk, legfeljebb annyit érzékeltünk belőle, hogy rengeteg eladatlan filléres maszk roskadozott az utcai „kacatos” standokon, a süteményes boltok kirakatából pedig a tipikus farsangi édesség, a különböző krémekkel töltött cannolik mosolyogtak ránk.

Nemcsak a széles folyóvizek, hanem a legszűkebb kis vízi utak is egészséges szagot árasztottak: talán még mindig annak a nagy megtisztulásnak a hatása, amelyet a város a Covidnak, a tömeg másfél éven át tartó távolmaradásának köszönhet, de talán ez az időszak jó volt arra is, hogy komolyan vegyék a várost fenyegető veszélyeket.

A tömegközlekedést jelentő kis hajók, a vaporettók is érezhetően áttértek a környezetbarát motorokra. Ugyancsak feltűnt, hogy – ellentétben számos frekventált turistaközponttal – mindenütt korrekt árakkal és elszámolással találkoztunk.

És nem lehetett nem észrevenni azt sem, hogy mennyi bevándorló dolgozik az idegenforgalomban. Már az első étteremben, ahol vacsoráztunk, a Mirában egy olaszul szinte tökéletesen beszélő bangladesi fiatalember szolgált ki minket, és ugyancsak főleg dél-ázsiaiakkal és afrikaiakkal találkoztunk más vendéglőkben és bárokban is. Éppen azokban a napokban folyt éles politikai vita Olaszországban a bevándorló-kérdésről egy menekülthajó tragédiája kapcsán, és egy helyi híradóból megtudtam, hogy a közel ötmilliós Venetóban krónikus munkaerőhiány van, csak a mezőgazdaságban 200 ezer emberre lenne szükség...

Napjainkat az előre megtervezett programok és a szabad barangolások számunkra kedves arányában töltöttük. Előjegyzett belépőnk volt a Doge-palotába és a Peggy Guggenheim múzeumba, de valami módon elfeledkeztünk arról, hogy nem ártana előre bejelentkezni a Szent Márk Bazilikába is. Így e lenyűgöző, bizánci hagyományokat őrző szentélyhez közel háromnegyed órát álltunk sorba, de a látvány, az atmoszféra, a kupolák belső színeinek ünnepélyes harmóniája, a csupaideg rézlovak még többet is megértek volna.

Pedig akkor már túl voltunk a Velencei Köztársaság dicsőségét őrző Doge-palotán, végig jártuk a Serenissima már-már befogadhatatlan gazdagságú termeit, Tiziano, Veronese, Tintoretto festményeit, mennyezeti freskóit.

Szabadulni sem lehetett Tintoretto egész falat betöltő Paradicsom című művétől, amely számomra inkább egyfajta utolsó ítéletnek tűnt, és a 16.századi mester festette meg azt az 1359-es csatát, amelyben Velence elhódította a magyar seregektől a horvátországi Zara kikötővárost.

Végigaraszoltunk az „ólombörtön” folyosóin, ahol egy idegenvezető a leghíresebb foglyot, Giacomo Casanovát „nagy nőcsábásznak és nagy hazudozónak” nevezte, nem utolsósorban a börtönből való szökésének meséje miatt és azt is megemlítette, hogy a közel két méter magas kalandor elég csúnya ember volt. Pedig szegény Fellini maestro kapott hideget és meleget, amikor Casanova szerepét Donald Sutherlandre bízta…

És csak a helyszínen tudtuk meg, hogy a palota jegye érvényes a szinte az egész Szent Márk teret behálózó múzeumokba, ott már jószerével csak Antonio Canova álomszerű márványszobrait, mindenekelőtt az Orpheus és Eurydikét volt erőnk megcsodálni. Igazán megérdemeltünk a téren, a Campanile sudár tornyának árnyékában egy frissen facsart narancslevet, miközben szemtanúi voltunk a galambok és a sirályok csatáinak. Kétségtelen, hogy a korábbiakhoz képest elenyésző a galambok száma, de Jonathan Livingstone utódai legalább annyira agresszívek és pimaszok lettek, főleg ha ennivalót látnak. Szerencsére narancslével nem élnek...

Velence legrégibb hídját, a Rialtót, gyalog közelítettük meg, és jól tettük. Végigsétáltunk a meghitt hangulatú utcákon, átmentünk jó néhány kisebb hídon – összesen 420 van belőlük – közben betekinthettünk néhány helyi alkotó műhelyébe. Egy szálfa termetű, nagy szakállú alkotó, aki magát David Arielnek nevezte, egészen különleges technikával dolgozik, mintha festékfolyamok lennének képein. De láttunk olyant, aki szinte valóságos ragyogást adott a megfestett Napnak, és olyant is, akinek a képei csupa számokból álltak össze. Számos kirakatból a méltán világhírű muranói üvegművészet alkotásai néztek ránk az egyszerű geometriai formáktól állat- és emberalakokon át egészen egy üvegből készült gitárig.

Amúgy magát a Rialtót felfalta a biznisz, arany- és ékszerboltok között tolonganak a turisták, és a fedett részen kívül sem lehet lépni a szelfizőktől. A híd közelében találtunk azonban rá a gondolásunkra, akivel végighajókáztunk a környék kis csatornáin, miközben minden második épületről mesélt valami érdekességet. Megtudtuk azt is, hogy hol forgatták Al Pacinóval A velencei kalmárt, és egyik kollégájával bemutatta, hogy milyen az, amikor egy szűk canalén egyik gondola előzi a másikat. Hajósunk felhívta a figyelmünket arra is, hogy amikor „magas vízállás” van (a tengerszint felett 1 – 1,2 méter) – általában a téli hónapokban – meddig merülnek a házak a csatornába. Mi viszont mindennap azt hallottuk a tévé esti meteorológia-jelentésében, hogy egész Észak-Olaszországot kegyetlen szárazság sújtja és nagyon kellene már az eső. Szerencsére e fohász nem talált meghallgatásra, amíg Velencét róttuk.

A Guggenheim-múzeumban nem csupán Max Ernst, Paul Klee, Henry Moore, Jackson Pollock és más 20.századi avantgard művész alkotásait bámulhattuk meg, hanem egy fiatal hölgyet is, aki teljesen úgy nézett ki, mintha az 1920-as évekből került volna ide. Holott csupán a kor lelkes rajongójaként öltözött fel úgy. A kertben találkoztunk Arnaldo Pomodoro Meghasadt bolygójával. A ma 97 éves szobrásznak „szféráit” már láttuk évekkel ezelőtt a Vatikáni Múzeum kertjében, ez a kisebb méretű bolygó ugyancsak emlékeztet arra, hogy mi vár ránk, ha nem vesszük komolyan egyetlen lakhelyünk figyelmeztetéseit.

Az ember persze nemcsak vizuális és spirituális élményekkel gazdagodik, a gasztronómiai csemegéket sem szabad kihagyni. Velencében kötelező megkóstolni a tintahal különböző variációit, nekünk nagyon bejött az, amit polentával szervíroztak, de mennyei a „fekete tészta” is, amelyhez a tenger gyümölcsei illenek a legjobban. A halak közül lazacban és tokhalban nagyon erősek, nálam viszont a pasztinák mártással készült tőkehal vitte el a pálmát.

A kagylóleves valójában nem más, mint egy zöldfűszeres paradicsomleves, amelybe kisebb-nagyobb kagylókat főztek bele, és itt ettünk először sült osztrigát. Nagy kultusza van a sajtoknak, mindenekelőtt az Észak parmezánjának, a Grana Padanónak – olyannyira, hogy például steakhez sült zöldségek mellé meleg Grana-szeleteket tálalnak. Előételként viszont megkóstoltunk egy olyan vegyes sajttálat, amelyhez édes-csípős mártást adtak. Lehet, hogy ez valami kínai hatás? Ellenben a focaccia 100% olasz lepény, sok rozmaringgal és fokhagymával – önmagában is jól lehet lakni vele, ezért nem árt vigyázni, ha a már megrendelt étel mellé ajánlják. Itt a hazája továbbá a vajas rizottónak, amelynek variációs lehetőségei ugyanolyan végtelenek, mint az olasz pastáknak. És ha a vendéglős is meg van elégedve a vendéggel, akkor jár ajándékba egy pohárka limoncello.

Mivel gyerekkorom óta beszélek olaszul, ha Itáliában járunk, minden alkalmat megragadok arra, hogy a helyieket anyanyelvükön szólítsam meg. Az utóbbi időkben azonban furcsa jelenséget észlelek és ez most Velencében hatványozottan jelentkezett. Mivel széllel szemben, ellenfényben is kiszúrják a külföldit, angolul nyitnak. Ha erre én olaszul válaszolok, megzavarodnak, és egy olyan hibrid nyelven próbálnak kommunikálni, aminek se füle, se farka. Általában a harmadik-negyedik olasz nyelvű reagálásomra jönnek egyenesbe...

Velencében két „fekete Madonnát” is tisztelnek. Az egyik a Szent Márk bazilika egyik legszebb ikonja, a másik pedig a Santa Lucia pályaudvar előtt állt 1864 óta, mintegy vezeklésül, miután lebontottak a tér 800 éves templomát éppen a vasútépítés miatt. Ez a szobor most a Santa Maria di Nazareth-ben áll, a helyére 1959-ben Francesco Scarpabolla alkotása került. Ez a gyönyörű, légies bronzalak búcsúztatott minket a várostól. Nem kell hívőnek lenni ahhoz, hogy e Madonna mennyien tiszta arcába nézve az ember egy felsőbb, a földi léten túli dimenzióba jusson...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Vácrátót: kihagyhatatlan élmény az indiai lótusz virágzása a meglepő történetű botanikus kertben
Vigyázó Sándor imádott, gyengélkedő feleségének szeretett volna egy békés otthont teremteni. A mára már az ország leggazdagabb botanikus kertjévé vált csodás hely azonban több szomorú történetet is őriz.
szs - szmo.hu
2026. július 23.



Vácrátót is egy olyan hely, ahova az év különböző időszakában is érdemes ellátogatni. A botanikus kert mindig tartogat csodás látványosságokat, július vége felé például az ázsiai eredetű indiai lótusz virágzása vonz ide sok látogatót - így minket is.

Képgaléria: Az indiai lótusz virágzása

Ennek a kertnek a története is meglepő, érdekes, néha szomorú, néha felemelő. Az ország leggazdagabb botanikus kertjét Vigyázó Sándornak köszönhetjük. Ez a jogász végzettségű, természetkedvelő, jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó gróf hozta létre a kertet, hogy a betegeskedő feleségének, Podmaniczky Zsuzsannának itt teremtsen nyugodt, csendes helyet. Egy kiránduláson ismerték meg egymást, de ekkor már túl voltak mindketten egy rossz házasságon. Hosszas levelezés, válás, majd hat év várakozás után kelhettek egybe.

Az asszonyt azonban az első házassága, majd az azt követő nehézségek nagyon megviselték, és a gyengélkedő nő nyugalomra vágyott. Ekkor vette meg férje 1871-ben az itteni birtokot azzal a céllal, hogy itt legyen az otthonuk.

Vigyázó Sándor a korabeli Magyarország egyik legvagyonosabb embere volt, Podmaniczky Zsuzsanna hozománya is növelte gazdagságukat. Három gyermekük született, lányuk Josefa, majd Sándor, aki fiatalon egy vakbélgyulladás következtében meghalt, és Ferenc. A legifjabb gyermek imádta anyját, soha nem nősült meg, és miután minden szeretett családtagját elvesztette, öngyilkos lett.

A kert kialakítása komoly munka volt. Számos különleges növényt ültettek, készült műrom, sziklaalagút és malom is, dombokat építettek és tavakat, vízeséseket, patakokat, rajtuk átívelő hidakat alakítottak ki. A kertben felépült egy kastély is, amit később elbontottak és egy új udvarházat építettek.

Képgaléria: A kert látványosságai

A kert növénygyűjteménye adta a mai botanikus kert alapját. A különleges gyüjtemény sorsáról - a 96 éves korában elhunyt - Vigyázó Sándor úgy rendelkezett, hogy a többi vagyonával együtt az majd a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába kerüljön. Halála után hét évvel fia is elhunyt, de ő is apjához hasonlóan rendelkezett. A második világháború alatt és után nagyon lepusztult a kert és az épületek is. Az orosz katonák elvonulása után, 1946-ban az Országos Természettudományi Múzeumhoz került az ingatlan, és megkezdődhetett a rendbetétele a kertnek. Végül komoly jogi harcokat követően megkaphatta az Akadémia a kertet, és 1952-ben megalakult az MTA Botanikai Kutatóintézete. Néhány évvel később - a kert és az épület felújítása, megtisztítása és a növények pótlása után - 1961-ben nyitották meg a kertet a közönség számára is.

Tudtad?

• Ez az ország leggazdagabb botanikus kertje. A 27 hektáron 13.000 növényfaj és fajta él.

• A fás szárú gyűjteményben 3300 fa és cserje található.

• Rendszertani gyűjteményében több mint 2000 virágos növényfaj látható.

• Az üvegházakban síksági esőerdő, sivatagi növények és hegyi esőerdők növényei élnek.

A kertben minden hónapban egy kis füzetet is adnak a belépéskor, amelyben a hónap virágait, növényeit mutatják be, a térképen láthatod azt is, hogy hol találhatók. (Júliusban többek között a bíbor kasvirág, cserjés hortenzia, réti füzény, vagy a liliomok találhatók a listában.)

A valóban csodás környezet vonzotta a filmeseket is, többek között A Pál utcai fiúk, a Csontváry, az Abigél, az Egri csillagok, a Halálos tavasz egy-egy jelenetét is itt vették fel.

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Egy új, titokzatos Sisi-portrét csodálhattok meg Gödöllőn – Az osztrák császári udvar egyik legjelentősebb portréfestőjének műve került a kastélyba
Georg Raab Magyarországon is alkotott, majd Bécsbe visszatérve az arisztokrácia és az udvar kedvenc portréfestőjévé vált. Több képet is festett Erzsébet királynéről és a gyerekeiről is. A most előkerült kép eddig a kutatók előtt is teljesen ismeretlen volt.
szs - szmo.hu
2026. július 22.



Bevallom, a Gödöllői Királyi Kastély az egyik olyan kedvenc helyem, ahova évente egy-két alkalommal biztos ellátogatok. Vonz az épület, és bár jó párszor láttam már az állandó kiállítást is benne, de mindig találok újabb érdekességeket a termeket járva. Emellett imádok a parkban sétálni és élvezni az évszakonként változó látványt, a Pálmaházban a virágok között nézelődni vagy - mint most is - nyári délután egy hűsítőt iszogatni a napernyő alatt.

Képgaléria: A kastély állandó kiállításából

A látogatásom oka most egy új festmény volt, hiszen

egy csodás portréval gazdagodott a kastély gyűjteménye. A különleges műalkotás Georg Raab, az osztrák császári udvar egyik legjelentősebb portréfestőjének munkája. A képen a magyar díszruhás Erzsébet királyné látható.

Festmény a bécsi Dorotheumból érkezett Gödöllőre. A híres aukciósház idei Kaiserhaus árverésén sikerült megvásárolni ezt az Erzsébet királyné-portrét, amely eddig a kutatók előtt is teljesen ismeretlen volt.

Képgaléria: Az Erzsébet-portré

(Fotók forrása: Gödöllői Királyi Kastély)

Georg Raab (1821–1885) a császári család egyik legismertebb portréfestője volt.

Raab Bécsben született. A tanulmányai befejezése után Pestre költözött, ahol a negyvenes évek első felében akvarellarcképeivel tűnt fel a Műegylet kiállításain. 1846-ban visszatért az osztrák fővárosba, ahol az arisztokrácia és az udvar kedvenc portréfestőjévé vált. Különösen ismertek voltak az elefántcsontra festett portréminiatűrjei és női tanulmányfejei.

A császári gyermekeket is megörökítette, ezek a Hofburgban Ferenc József íróasztalán álltak. Erzsébet királynéról több alkalommal készített portrékat, köztük a bécsi Sisi Múzeumban őrzött koronázási díszruhás ovális mellképet, valamint az 1873-ban smaragd ékszerekkel és báli ruhában ábrázolt festményt. Ez az uralkodó ágya fölött függött schönbrunni hálószobájában, ahol a császár 1916-ban örökre lehunyta szemét.

A festő halála után a bécsi Kunstverein emlékkiállítást rendezett, amelyhez az uralkodócsalád is 26 művet kölcsönzött – többek között Ferenc József, Erzsébet, Rudolf trónörökös és Mária Valéria személyes gyűjteményéből.

A most felfedezett festmény egy háromnegyed alakos, ovális kompozíció, amely Erzsébetet magyar díszruhában ábrázolja. A hagyomány szerint a különleges ruhát a párizsi Worth divatház készítette. A királyné ebben jelent meg az 1867-es koronázáson is. A festmény szignózott: „G. Raab 1867”, és a korabeli fényképész, Emil Rabending fotói alapján készült.

A festmény megtekinthető a Gödöllői Királyi Kastély állandó kiállításán. Bővebb információk ITT.

Képgaléria: A kastélypark


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A „magyar Versailles” Fertődön: hercegi pompa, rózsakert, zene – Időutazás az Esterházy-kastély barokk-rokokó világában
A fertődi Esterházy-kastély falai között bepillanthatsz 18. századi főúri pompába, ahol „Fényes” Miklós herceg udvarában egykor az európai elit gyűlt össze. Többek között Joseph Haydn miatt is, aki évtizedeket élt és alkotott a csodás kastélyban.
szs - szmo.hu
2026. augusztus 01.



Hazánk egyik legszebb és legérdekesebb kastélya a "magyar Versailles"-ként is emlegetett Fertődi kastély. Az impozáns főúri kastély, a hazai barokk építészet tán legjelentősebb alkotása Esterházy „Fényes” Miklós herceg nevéhez kötődik. Kora egyik legbefolyásosabb arisztokratája 1762-ben kezdte meg az építkezést, amit 1790-ig, halálig folytatott.

A császári pompát mintául vevő herceg egy 126 szobából álló, patkó alapú épületet álmodott meg, amelyben 400 férőhelyes operaház, kagylókkal és csigákkal díszített bábszínház, 110 ló részére készült lovarda, üvegház, vendégfogadó, kaszárnya is helyet kapott. Az impozáns parkba sugárutak, sétányok, virágok, szökőkutak és vízesés is készült.

Képgaléria: A kastélyban

Mivel a herceg támogatta a kultúrát és szerette a zenét, így zenekart is alkalmazott, ő kérte fel Joseph Haydn-t, aki évtizedekig itt élt, és alkotott, karnagya lett a kastély zenekarának, és vezette az operai társulatot is.

A pompázatos kastélyban megfordult többek között Mária Terézia és Goethe is, valamint a bécsi arisztokrácia krémje, diplomaták és külföldi követek.

Esterházy Miklós halála után fia Antal pénzügyi gondjai miatt inkább a kisebb kismartoni kastélyt használta, így a fertődi személyzet nagy részét elbocsátotta, az épület pedig üresen állt.

A 20. század elején a család rendbehozatta a főépületet és a kertet, egy rövid ideig lakták is a kastélyt, de az állagromlást nem tudták megakadályozni. A 2. világháború idején a berendezés szinte teljesen elpusztult, vagy a helyiek elhordták. A háború után az épületet katonai kórházként, traktoros iskolaként és magtárként is használták. Végül 1957-ben megkezdték a műemlékegyüttes felújítását.

Képgaléria: A kastélykert

(Képekért kattints a fotóra)

Aki szeretné felfedezni ezt a pompás kastélyt, és megismerni történetet, annak érdemes pár órát szánni az épület és a park bejárására.

A pompa már a főkapunál fogadja a látogatót, hiszen a hegesztés nélkül, tisztán kovácsolással és szegecseléssel készült hatalmas kovácsoltvas rokokó kapun belépve egy impozáns díszudvarba érkezünk, ahol szobrok, díszkutak, gondozott kert, és az elegáns kastélyépület fogad.

A termeket bejárva bepillanthatunk a főúri életbe, a hercegi és hercegnéi lakosztályokba, a "Mária Terézia szobába", ebédlőbe, kápolnába, zeneterembe, könyvtárba, megcsodálhatjuk a falakat díszítő különleges alkotásokat, festményeket, kályhákat, a korhű berendezési tárgyakat.

Érdemes vezetett sétára befizetni, mert sok izgalmas részletetet lehet megtudni. Például azt is, miért kapta a kínai mulatóház a Bagatelle nevet. Az is kiderül, miért halmoztak fel hatalmas adósságot Miklós utódai. És az unoka, II. Miklós herceg szenvedélyéről is szó lesz. Ő ugyanis komoly műgyűjtő volt, festményeket, rézkarcokat, szobrokat és könyveket is vásárolt. Ez a hatalmas gyűjtemény képezi a mai Szépművészeti Múzeum alapját. Így került a múzeumba például az Esterházy Madonna: Raffaello Santi világhírű festménye.

Az épületséta után pedig irány a park, amely ingyen is bejárható. A formára nyírt tiszafák, az árnyas fasorok mellett külön belépővel látogatható a Cziráky Margit Rózsakert is - és virágzáskor mindenképpen megéri bemenni, mert közel nyolcezer gyönyörű virágban lehet gyönyörködni. Külön érdekesség, hogy ez a magyar nemesítésű rózsák génbankja is. Itt található a világ legteljesebb magyar nemesítésű rózsagyűjteménye, benne a nemzetközi hírű Márk Gergely több mint 700 saját nemesítésű fajtájával.

Képgaléria: A rózsakert

Szintén a kertben van a hangulatos Esterházy-kávézó is, ahol régi fotókon idézik meg a múltat.

Jó tudni, hogy az állandó kiállítás mellett több időszaki kiállítást is meg lehet nézni, most például Zoób Katti Fashion & Museum divatkiállítása, az „Udvari pompa, kortárs ragyogás” – Herendi porcelánkiállítás vagy a „Porból lettünk…” szobrászati kiállítás látható.

Képgaléria: Az ideiglenes kiállítások

A kastélyban napjainkban rendszeresen tartanak kulturális eseményeket is, elsősorban komolyzenei koncerteket.

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
12 hektárnyi kaland és kikapcsolódás várja a családokat – elsők között próbálhattuk ki a megújult Zichy Élménybirtokot
Két napra mi is kiszakadtunk a hétköznapokból, és megtapasztaltuk, milyen az, amikor a gyerekek élményei mellett a felnőttek feltöltődésére is ugyanakkora figyelem jut.


Egy újságírókból álló sajtócsapat tagjaiként abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a hivatalos nyitás előtt, szinte elsőként tesztelhettük a birtokot egy kétnapos sajtóút keretében. Bár a működését és szolgáltatásait elsősorban a csecsemővel, babával és gyermekkel érkező családok igényeihez igazították, az a két nap, amelyet ott töltöttünk, egyértelműen bebizonyította, hogy itt nemcsak a legkisebbek érzik jól magukat. A szülőknek, a nagyszülőknek, sőt még a gyerek nélkül érkező felnőtteknek is bőven akad lehetőségük kikapcsolódni, feltöltődni és lelassulni.

A koncepció ráadásul tudatosan épít a többgenerációs pihenésre, így a család minden tagja megtalálhatja a korosztályának megfelelő élményeket.

Már az első órákban érezhető volt, hogy a birtok hangulata egészen más, mint amit egy átlagos családi szállodától várna az ember. A csendes környezet, a tágas zöldterületek és a természet közelsége szinte magától lelassítja a vendéget.

Több mint kétmilliárdos, saját forrású megújulás

A 12 hektáros területen elterülő komplexum nem egy egyszerű esztétikai felújításon esett át, hanem egy teljes koncepcióváltáson. Az egykori Zichy Park Hotel még 2006-ban nyitotta meg kapuit, majd 2016-ban került az Eventrend Group tulajdonába. A drasztikusan megemelkedő energiaköltségek és a megváltozott gazdasági környezet miatt a szálloda 2022 októberében bezárt. A tulajdonosok azonban a bezárást lehetőségként fogták fel egy teljesen új és hiánypótló vízió megvalósítására.

A több mint 2 milliárd forintos beruházás hátterét Nagy Gábor, az Eventrend Group alapító tulajdonosa így foglalta össze a megnyitón:

„Ez a 12 hektáros terület hatalmas lehetőségeket rejt magában, és bár van még mit fejleszteni rajta a jövőben, nagy dolognak tartjuk, hogy ez a beruházás teljes egészében az Eventrend saját tulajdona, amelyet tisztán saját forrásból, állami támogatás igénybevétele nélkül valósítottunk meg. És egy ilyen projekt esetében a felelősség még nagyobb, hiszen gyerekeknek szeretnénk maradandó emlékeket teremteni.”

A cégcsoport holdingvezetője, Kusnyár Gábor részletesen is bemutatta a sajtó képviselőinek, milyen alapos és mélyreható munka zajlott a színfalak mögött az elmúlt időszakban:

„A falakon kívül gyakorlatilag majdnem minden megújult a birtokon. A wellness részleg, a recepció, a lobby, az étterem, a szobák és a közösségi terek is. Azok a régi törzsvendégek, akik korábban szerettek ide járni, komoly meglepetésekre számíthatnak, hiszen szinte egy teljesen új szálloda fogadja majd őket. Rendkívüli módon figyeltünk az egyediségre és a részletekre: a belső terekben még a szőnyegek és a függönyök is egyedileg, kifejezetten nekünk készültek.”

Ez a komoly fejlesztés nemcsak a pihenni vágyó családoknak jelent újdonságot, hanem jelentős gazdasági szerepet tölt be a mindössze 400–500 lakosú Tolna vármegyei Bikács és a környező települések életében is. A birtok működése közvetlenül 40–50 ember számára biztosít stabil, hosszú távú munkalehetőséget, miközben a helyi beszállítóknak is teljesen új távlatokat nyit meg a térségben.

A Zichy Családi Élménybirtok háttere: Az Eventrend Group

A több mint három évtizedes tapasztalattal rendelkező Eventrend Group a hazai vendéglátó-, kultúra- és rendezvényszervező piac egyik legmeghatározóbb szereplője, amely mintegy 1300 munkavállalót foglalkoztat. A közel 35 projektet összefogó cégcsoport egyedülálló, partneri modellben működik: a központi háttértámogatás mellett az egyes egységek élén tulajdonosi szemléletű szakmai partnerek állnak.

Portfóliójukba mintegy 25 gasztronómiai vállalkozás és 30 budapesti rendezvényhelyszín tartozik. Olyan ikonikus helyszínek kötődnek a nevükhöz, mint a Gundel Étterem, a New York Kávéház, a Centrál Kávéház, a Városliget Café, a Spoon, a Főőrség, a Séf Asztala, a Symbol, valamint a Müpa és a Groupama Aréna catering szolgáltatása. A cégcsoport alapvető hitvallása, hogy munkájukkal életre szóló pillanatokat és felejthetetlen élményeket teremtsenek, amelyek az emberek élettörténetének részévé válnak. A Zichy Családi Élménybirtok az Eventrend Group tulajdonában és üzemeltetésében működik.

Egyedi hangulatú virágszobák és átgondolt bababarát felszereltség

A belsőépítészeti tervezés során a természetközeliséget és a magyar vidék értékeinek bemutatását helyezték a középpontba. Összesen 48 szoba áll a vendégek rendelkezésére a főépületben, valamint három különálló, autentikus hangulatú épületben, amelyek összesen 161 férőhelyet biztosítanak.

Sok hotel egységes, sablonos kialakításával szemben itt minden szobának teljesen különálló, egyedi arculata van, ami a butikhotelek izgalmas világát idézi.

A szobák nemcsak a nevüket kapták Magyarországon őshonos növényekről és virágokról, hanem a teljes berendezésük és a belső terek hangulata is az adott virág világát idézi, a jelölésükre pedig szintén őshonos állatok képei szolgálnak.

Többet is megnéztünk a körbevezetés során, és érdekes volt látni, mennyire megoszlanak a vélemények: volt, aki a Búzavirág kékségéért rajongott, másoknak pedig kifejezetten a meleg hangulatú Napraforgó-szoba tetszett.

A szobák nevének és a kialakításnak a nevelő, edukációs hátterét Kőrössy Zoltán, az Eventrend Group alapító tulajdonosa így világította meg:

„Számunkra kiemelten fontos, hogy a hozzánk érkező gyermekek valódi edukációs tartalommal gazdagodjanak, és közelebbről megismerjék a környezetüket. Az, hogy a szobáinkat őshonos virágokról neveztük el, például remek lehetőséget ad arra, hogy a legkisebbek játékos formában ismerkedhessenek meg a növény- és állatvilággal, és kézzelfogható élményeket szerezzenek a természetben.”

Kusnyár Gábor kiemelte, hogy a különböző szobatípusok között kifejezetten a babás családok igényeire kialakított egységek is foglalhatók. Ezekben a szobákban mikrohullámú sütő, babaágy, pelenkázó, fürdetőkád és etetőszék is helyet kapott. A koncepció alapvető célja az, hogy a kisgyermekes szülőknek a lehető legkevesebb nehéz és terjedelmes felszerelést kelljen magukkal hozniuk az utazásra.

Harmonikus wellness és játék a szabadban

A közel 650 négyzetméteres Harmatliget Wellness részleg és a Herba Szaunavilág nagyon szép egyensúlyt teremt a gyerekek és a felnőttek igényei között. Bár a legkisebbek számára ott van a biztonságos vízi ismerkedést szolgáló Bori Bari Vízi Világa, a dizájn egyáltalán nem lett túlzóan csicsás vagy zavaróan gyerkőcös.

A nagy medence felett ízlésesen elhelyezett, a plafonról lelógó nagy szitakötő-motívumok kifejezetten hangulatossá teszik a teret.

A felnőttek számára teljes értékű, elegáns kikapcsolódást nyújtanak a finn-, aroma- és infraszaunák, a gőzkabin, a sószoba, valamint a beltéri és kültéri jakuzzik. 

A hatalmas, zöld udvaron található több szabadtéri fajátszótér és építmény is, mint a Lovasház, a Bölcsfa játszó vagy a Bertold kedvence játszótér. Ezek a stílusos fajátszóeszközök annyira szépek és hívogatóak lettek, hogy felnőttként is abszolút megjön az ember kedve ahhoz, hogy maga is kipróbálja őket. A birtok a kalandvágyóbb gyerekekre és a nagyobbakra is gondolt: a szabadtéri élményeket egy izgalmas kalandpark, valamint a környező természet felfedezését segítő, kiépített tanösvények teszik teljessé.

Az udvar másik nagy vonzereje az állatpark és az állatsimogató, ahol pónik, kecskék, baromfik és olyan őshonos magyar állatok kaptak helyet, mint a cikta juhok és a magyar kacsák.

Az, hogy az ember délutánonként egyszerűen odasétálhat a pónik és a kecskék mellé a zöldbe, kortól függetlenül bárkit képes megnyugtatni és teljesen kikapcsolni.

A kisebbek legnagyobb örömére az állatok megfigyelése mellett a pónilovaglás is a kínálat részét képezi, így közvetlen és életre szóló élményt szerezhetnek a négylábú kedvencek hátán.

 
De akkor sem kell aggódni, ha az időjárás borúsabbra fordul, hiszen a birtok rendkívül erős beltéri gyermekprogramokkal és infrastruktúrával büszkélkedhet.

A rossz idő esetére kialakított belső terekben egy minden igényt kielégítő gyermekjátszó, a nagyobbaknak szóló tinizóna, változatos kézműves foglalkozások, valamint szakképzett animátorok által vezetett, színes programok gondoskodnak a felhőtlen szórakozásról.

Bori Bari, a mesefigura és a természet tisztelete

A birtok élményvilágának és a gyerekek megszólításának központi karaktere Bori Bari, a kíváncsi kisbárány. Ő nem csupán egy egyszerű kabalafigura, hanem egy olyan erős érzelmi kötődési pont, amely képes szorosabbá fűzni a szálloda és a vendégek kapcsolatát.

Bori Bari kiemelt szerepet kap a mindennapokban: ő az a szerethető figura, aki játékosan kalauzolja végig a gyerekeket a természet csodáin, és segít nekik felfedezni a környező világ értékeit.

Gyebnár Krisztina, Bori Bari karakterének megálmodója mesélt a megnyitón erről a különleges mesevilágról:

„A legkisebbeket, a 3-7 év közötti korosztályt szeretnénk elsősorban megszólítani ezzel a figurával. Bori Bari szájából a gyerekek sokkal könnyebben és természetesebben fogadják be a környezettudatos szemléletet és a természet szeretetét. Bori Bari világát nagyon sokoldalúan kiterjesztjük a jövőben: minden hónapban egy vadonatúj mese jelenik meg a szálloda honlapján, amelyekhez különböző alkotói és rajzpályázatokat kapcsolunk. A gyerekek ráadásul puha plüssállat formájában már most hazavihetik magukkal a kisbárányt.”

Érdekesség, hogy a nyitás napján már meg is érkeztek azok a gyermekek és családok, akik a Mitől mosolyog Földanya? című első környezetvédelmi pályázaton szállodai pihenést nyertek.

A birtok fejlesztése jelenleg is folytatódik, hiszen a soft opening időszakban még több területen zajlanak az utolsó simítások.

A következő hónapok egyik legizgalmasabb fejlesztése egy új erdős park kialakítása lesz.

A területen korábban álló fák egy része már nem volt biztonságos állapotban, ezért a vendégek (különösen a kisgyermekes családok) védelme érdekében el kellett távolítani őket. A helyükön azonban nem beépítés készül, hanem egy új, kiépített sétánnyal átszőtt parkos terület, ahol a családok akár babakocsival is kényelmesen sétálhatnak majd a fák között. Az ősszel induló fásításba a vendégeket is szeretnék bevonni: a családok részt vehetnek a faültetésben, és az elültetett fáknak nevet is adhatnak, így személyes élménnyé válhat számukra a birtok fejlődésének egy darabja.

Gasztronómiai élmények: Juhász Dániel séf házias és modern konyhája

A szálloda bőséges félpanziós ellátást biztosít (a 7 év alatti gyermekeknek pedig all inclusive ellátás jár). A reggeli és a vacsora választéka olyan elképesztően kiadós és sokszínű, hogy az ember napközben már nem is igazán keres másik éttermet magának a környéken. Ez kifejezetten fontos és logikus döntés volt a birtok részéről, hiszen Bikács-Kistápé Liget közvetlen környezetében kevesebb külső étkezési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére.

A kulináris koncepciót Juhász Dániel séf jegyzi, aki közel hat éve dolgozik az Eventrend Group csapatában vállalati séfként és kulináris igazgatóként. A tévénézők számára onnan lehet ismerős az arca, hogy a közelmúltban megnyerte az RTL-en futó Éttermek csatája című főzőműsort, ahol Sárközi Ákos versenyzőjeként szerepelt.

Dániel az itteni kínálatot kifejezetten a minőségi, házias magyar ízekre, a családi asztal meleg hangulatára építette fel, de mellette folyamatosan jelen vannak az izgalmas nemzetközi kikacsintások is.

A választékban tökéletesen megférnek egymás mellett azok a közkedvelt klasszikusok, amelyekhez a vendégek teljes biztonsággal nyúlhatnak: ilyen a szaftos csirkepaprikás nokedlivel, a ropogós cordon bleu, a házias levesek, a pörköltek, a friss saláták és a kiváló savanyúságok. Ugyanakkor az újdonságokat keresők is nagyszerű fogásokat találhatnak: az előételek közül az olaszos arancini egyszerűen kiváló volt, és a főételek között kínált vegán töltött paprika is nagy sikert aratott.

A reggeli szintén rendkívül széles választékra épít. Ugyanúgy összeállítható egy könnyed, egészségesebb gyümölcsös-joghurtos reggeli, mint ahogy a tartalmasabb meleg tojásételek, minőségi felvágottak és sajtok közül is bátran lehet válogatni.

Az étteremben tehát a válogatósabb vagy a hagyományosabb ízeket kereső vendégek és a különlegesebb újdonságokra fogékony ínyencek is könnyedén megtalálják a számításaikat.

A Zichy Családi Élménybirtok egy rendkívül átgondolt, szerethető hely benyomását keltette.

Itt valóban minden adott ahhoz, hogy a közösen eltöltött idő legyen a legfontosabb. Legyen szó kisgyermekes családokról, nagyszülőkről vagy egyszerűen csak a természetre és nyugalomra vágyó felnőttekről.

Cím: H-7043 Bikács-Kistápé Liget

info@zichyelmenybirtok.hu

zichyelmenybirtok.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk