Sokakat vonz Gödöllőn a királyi kastély és Sisi királyné története, a gyönyörű épület és természetesen a - már Erzsébet által is igen kedvelt - mára szépen kialakított és gondozott kert.

A romantikus angolpark különlegességét idén nyáron nemzetközileg is elismerték, hiszen megkapta az Európai Történeti Kertek tagságát a Gödöllői Királyi Kastély.

Júniusban az Európa Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens Firenzében tartott éves fórumán a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, valamint a Gödöllői Királyi Kastély kertje is megkata ezt a rangos elismerést. Így a fertődi Esterházy-kastéllyal együtt már három történeti kert képviseli hazánkat a szervezetben. Ezzel a szervezetnek 30 teljes jogú tagja van, melyek 47 történeti kertet képviselnek 10 európai országban.

Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága 2010-ben fogadta el a „Kulturális útvonalak” -ról szóló programot, amelynek célja a tagállamok történeti kertjeinek történelmi, művészeti és társadalmi értékének bemutatásán keresztül a közös európai kultúra népszerűsítése. Ennek keretében 2020-ban létrehozták „Európai Történeti Kertek” elnevezésű európai kulturális útvonal projektet, amelyet a European Route of Historic Gardens koordinál oly módon, hogy szakmai fórumokat szervez a tagszervezeteknek, hogy népszerűsítsék a csatlakozott történeti kertek turisztikai, kulturális célú látogatását, illetve uniós pályázati forrásokat is előteremt kertfelújításokhoz, a kertörökséghez kapcsolódó kutatásokhoz, projektekhez.

Grassalkovich I. Antal a gödöllői birtokán építette fel a család központi kastélyát, amely köré egyúttal hatalmát jelképező gyönyörű, a kor divatja szerint megkomponált parkot alakíttatott. A díszkert sajátossága volt, hogy nem a kastély előtt alakították ki, hanem a belső díszudvarból lehetett azt megközelíteni.

A parkban kialakítottak egy úgynevezett Királydombot, amelyen a honfoglalás kori vezérek és magyar királyok arcképeivel díszített pavilon állt. Az épülettel átellenben állt a céllövészetre szolgáló Lövőház.

A park nagyobb átalakítását Grassalkovich Antal unokája, a kastély akkori birtokosa, III. Antal és felesége Esterházy Leopoldina 1841-ben hajtotta végre. A kor divatjához igazodva angol tájképi kertté változtatták a franciakertet. A parkban ligetes facsoportok, és virágkülönlegességekben pompázó virágágyások terültek el. A kastély előtt 1817-ben két hattyústavat is létesítettek, amelyeket csak később, a királyi időszakban töltöttek fel.

A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. A parkot több száz éves fák teszik különlegessé. Az értékesebb fajokat képviselik többek között a páfrányfenyő, a hegyi mamutfenyő, a magyar kőris, a tiszafa, a platánlevelű juhar, a közönséges vadgesztenye. A park hátsó fellelhető a védett növénynek számító janka tarsóka, budai imola, selymes boglárka.

Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A kastély kertje ráadásul ingyen látogatható. Van hely a napozásra, a pihenésre, a piknikezésre, itt szabad a fűre lépni, játszani, lehet andalogni, hanyatt fekve az eget nézni... és persze gyönyörködni a régi, nagy múltú fákban, a szépen gondott virágokban. Sőt, a babával érkezőkre is gondoltak, mert a sétány mellett a pelenkázós pad is segíti a szülőket. De ki lehet ülni a napernyők alá egy kávéra, sütire is. No és persze el lehet azon is elmélkedni, hogyan élhettek itt a királyi család tagjai, hogyan lovagolt ki Sisi, vagy sétált az udvarhölgyeivel az illatos virágok között...

A parkban rendszeresen tartanak programokat is, melyekről érdemes tájékozódni.

Íme néhány képeslap a kastélyparkról az 1900-1910-es évekből:

A Gödöllői Királyi Kastély által rendelkezésünkre bocsátott képeken megismerhetjük a kastélyparkot, a királydombi pavilont, Sisi verandáját, a lovardát, az orangerie-t, a díszudvart, és egy Erzsébet királyné szobrot is.

Bővebb információk ITT.