Az oltási terv első hullámába sorolták az influenszereket Indonéziában, hogy általuk is az oltásra bátorítsák a lakosságot - írja a Reuters.
Szerdán Indonéziában is megkezdődött az oltás, és az első hullámban 1,5 millió oltóanyagot adnak be elsősorban az egészségügyi dolgozóknak, ám mellettük egy elsőre meglepőnek tűnő csoport is mások előtt kapja meg a vakcinát: az influenszerek. Az ország egészségügyi minisztériumának vezető tisztségviselője, Siti Nadia Tarmizi elmondta, hogy
mindez a kormány kommunikációs stratégiájának része, mivel az influenszerek által sokkal hatékonyabban győzhetőek meg az emberek a vakcina fontosságáról.
Ahogy az több országban is, Indonéziában is kamerák kereszttüzében kapta meg az oltást az ország elnöke, Joko Widodo, akihez a már említett stratégiának megfelelően csatlakozott Raffi Ahmad indonéz tévés személyiség, akit 50 millióan követnek Instagramon. A tévésztár az elnöki palotában kapta meg a vakcinát, amelyet természetesen bőségesen dokumentált képekkel is, és az üzenetet sem felejtette le: "Gyerünk, ne féljetek az oltástól, srácok! Legyünk végre mind egészségesek!"
Indonézia Délkelet-Ázsia legsúlyosabban érintett területe a koronavírus tekintetében: eddig 869 ezer fertőzöttet regisztráltak, és 25 ezren haltak bele a betegségbe.
Bajnai Gordonból a világ egyik legsikeresebb magyar menedzsere lett Londonban
Hatalmas pénzekről dönt, és a világ legnagyobb infrastrukturális cégeivel dolgozik együtt a volt magyar miniszterelnök. Arról is beszélt, szeretne-e visszatérni a magyar politikai életbe.
Bajnai Gordon „ismeretlen” londoni menedzserkarrierjét mutatja be a Forbes Magazin. Azt írják, a volt magyar miniszterelnök egy 12 ezer milliárd dolláros piac meghatározó arca.
Az életéről szólva megjegyzik, hogy hétfő és péntek között London egyik legpatinásabb negyedébe jár dolgozni, a Magyarországon csak kevesek által ismert Campbell Lutyensbe, egyébként pedig Magyarországon van, a családjával.
Arra kérdésre, hogy cégének kik a legfontosabb ügyfelei, úgy felelt: „Mondjuk inkább azt, hogy vállalatfelvásárlási alapok”. Kifejtette: olyan területet fednek le, ahol nyugdíjalapok, biztosítók, családi alapítványok keresik a tőke helyét, körülbelül 12 ezer milliárd dollár (4,4 trillió) forint értékben.
Bajnai Gordon a cég egyik partnere és egyben résztulajdonos vezetője is, az egyik üzletágat ő viszi. eddig legalább 250 milliárd dollár tőkét közvetítettek zárt körben. Ügyfeleik olyan befektetésekben érdekeltek, mint például a londoni Gatwick vagy a New York-i La Guardia repülőtér, illetve vasutak Franciaországban vagy Olaszországban, tengeri kikötőkben.
„A legnagyobb alap, amin most dolgozom, huszonötmilliárd dollár (9,2 ezer milliárd forint) lesz, amikor majd meglesz. Név nélkül annyit mondhatok róla, hogy a világ vezető infrastruktúraalap-kezelőjének adunk tanácsot” – adott némi betekintést jelenlegi munkájába Bajnai Gordon.
Volt kollégája, egykori kabinetfőnöke, Schmidt-Hegedüs Dóra szerint Bajnai remek tárgyalópartner, és nagyon felkészült. „Mindig többet tud, mint aki az asztal túloldalán ül, és olyan a tárgyalástechnikája, hogy a végén a másik fél is elégedetten áll fel, és nem azért, mert kompromisszumot kötöttek, hanem mert úgy tárgyal” – fogalmazott egykori munkatársa.
Természetesen nem tehették meg, hogy ne térjenek ki arra a kérdésre, hogy a 2014-ben a magyar politika színpadán újra feltűnő volt miniszterelnök tervez-e ismét hazai politikai karriert. Bajnai válasza erre meglehetősen egyértelmű volt: „Felnőtt ember tudja, hogy tetteinek, döntéseinek következményei vannak, én is tisztában voltam vele, hogy mi lesz annak a trade offja, hogy elvállalom a miniszterelnökséget (…) Na jó, mindent azért nem láttam, de nem voltak jó érzéseim”. Azt is mondta, szívesen gondol vissza azokra az időkre, amikor egy csődközeli helyzetből hozták ki Magyarországot.
Puzsér Róbert szerint nem lehet eldönteni, hogy Magyar Péter őszinte-e vagy sem
Kérdés szerinte, hogy külpolitikai véleményével a Tisza Párt politikusa őszintén követi az orbáni utat vagy csak a fideszes szavazók közül akar elcsábítani.
A Spirit Fm Önkényes Mérvadó című műsorában Puzsér Róbert, Boros Tamás és Csunderelik Péter beszélgettek a Magyar Péter-jelenségről.
Puzsér Róbert kifejtette, hogy ő húsz éve próbálja elmagyarázni, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc ugyanannak az éremnek a két oldala, és hogy „szükség van egy harmadik erőtérre, egy harmadik pólusra, és annak a politikai mozgalma lehet az, ami az elmúlt 34 éves vergődést meghaladhatja”
Szerinte 2018-ban ilyen volt Vona Gábor, de a sikertelen választás utáni visszavonulással ez a fajta mentalitás eltűnt a magyar politikából.
„Nem az a lényeg, hogy ki az a Magyar Péter, vagy ki volt az a Márki-Zay Péter vagy Vona Gábor, hanem az, hogy ez a koncepció, miszerint ne a két kurzus jelöltjei álljanak egymással szemben, hanem legyen egy harmadik alternatíva kihívja a két egymással szemben álló kurzust, mint egyetlen problémának a két egymással szemben álló oldalát, újra meg újra felüti a fejét és többséget tud szerezni magának az ellenzéki választók körében” – fogalmazott a műsorban a kritikus.
Boros Tamás megjegyezte, hogy Magyar Péternek a külpolitikával kapcsolatban volt olyan megjegyzése, ami miatt lehet, hogy elfordultak tőle néhányan, akik kezdetben még támogatták.
Puzsér szerint azonban „nem arra fogunk szavazni, hogy Magyar Péter teljhatalmat kapjon Orbán Viktor helyett, hanem hogy véget érjen Orbán Viktor hatalma és kinyíljon egy politikai küzdőtér, ahova aztán eséllyel lép be mondjuk egy Vona Gábor is”. „Én úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben az a feladat, hogy Magyar Péterre olyan hatással kell lenni, olyan referenciákat kell elé állítani, olyan kulturális normákat kell megnevezni, amelyeknek köszönhetően Magyar Péter azzá tud válni, amit a jelen kor megkövetel” – fejtette ki véleményét a publicista.
Sokan vonnak párhuzamot a fiatalabb Orbán Viktor és Magyar Péter személyisége és mondanivalója közé, maga Magyar is sokszor elmondja, hogy kifejezetten elégedett volt az 1998 és 2002 közötti kormányzással. Puzsér Róbert szerint „nem vagyunk abban a történelmi helyzetben, hogy azt mondjuk, nekünk a 98-as Orbán nem jó, mert mi egy nagyon más alternatívát óhajtunk”.
„Ha valaki azt mondja, hogy neki a 98-as Orbán nem kell és inkább leszavaz arra a pártra, amelyik az öt százalékért indul, az beárazza az elégedetlenségét a mai Orbán Viktorral szemben”
– fogalmazott sommásan a kritikus.
A publicista szerint még nem lehet eldönteni, hogy Magyar Péter őszinte-e vagy sem, nem lehet még megmondani, hogy amikor például az Orbáni külpolitika sarokköveit dicséri, ez az ő szocializációjának köszönhető vagy pedig egy identitástolvajlás zajlik a fideszes szavazók elcsábítása érdekében.
A Fidesz-frakció a gyermekvédelmi törvényhez kizárólag olyan módosítást támogat, amely szigorítást tartalmaz – közölte a párt az MTI-hez eljuttatott közleményében
„Dunai Mónika képviselőtársunk tegnapi javaslata szigorít, a fegyelmi felelősségre vonást és a büntetőjogi következményeket is kiterjeszti a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamennyi tagjára, ha azok elmulasztják jelzési kötelezettségüket egy gyermek veszélyeztetettségének észlelése esetén.
Kivételek ez alól nem lehetnek sem egyházi, sem alapítványi, sem egyéb fenntartású intézményekben. Ezt támogatjuk.
A gyónási titokra vonatkozó részt azonban nem, mert annak jelenlegi szabályozása elegendő, módosítása szükségtelen.
A Dunai Mónika által beterjesztett javaslatban külön nevesítik, hogy a gyermekjóléti szolgáltató munkatársát vagy a gyámhatósági ügyintézőjét büntetőjogi felelősségre lehet vonni, ha legkésőbb három munkanapon belül nem kezdi meg a kiemelt veszélyeztetésre vonatkozó jelzés kivizsgálását. A kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény lehet többek között a gyerek szexuális bántalmazására, fizikai bántalmazására vagy elhanyagolására utaló körülmény.
10,4 százalékkal csökkent az ipari termelés idén márciusban az egy évvel korábbihoz képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából. A munkanaphatástól megtisztított zsugorodás is 2,8 százalékos volt a KSH szerda reggeli beszámolója alapján.
A statisztikai hivatal szerint az ipari termelés az év első három hónapjában 4,1 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
A feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában jelentős visszaesés következett be, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kevésbé csökkent.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már ki is adott egy kommentárt a KSH tájékoztatójával kapcsolatban. A minisztérium szerint az ipar teljesítményét jelentősen befolyásolta az ünnepek miatti leállás, valamint a továbbra is meghatározó a gyenge európai külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése. Ennek hatására az exportaktivitás jelentősen csökkent.
A közleményben azt is írják, hogy a kormány 2024-ben újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ennek elérése érdekében elengedhetetlen az ipar teljesítményének további bővítése. A hazai ipar teljesítményének tartós helyreállását egyfelől az élénkülő belső kereslet, a reálbérek érdemi növekedési pályára állása, a visszaeső infláció miatt a háztartások óvatosságának fokozatos oldása, így a fogyasztás növekedése támogatja, másfelől pedig a kormány beruházásokat támogató intézkedései segítik, mint például a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program és az önkéntes kamatplafon. Az ipari termelés volumenének növekedéshez mindezek mellett a júniusban induló otthonfelújítási program hozzájárul.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a most bejelentett adatok alapján „lényegében le is nullázódott a februári felpattanás”. Az ING közleményéből kiderül, hogy „a legpozitívabb mondat, hogy az élelmiszeripar kevésbé csökkent. Emellett pedig a legnagyobb súlyú alágak, a jármű- és villamos berendezés gyártása mélyrepülésben van. Aligha lepődünk meg ezen, látva a globális gazdasági ciklust, az ipari termékek iránti kereslet hiányát a rekordmagas készletek következtében és a 20 százalék körüli rendelésállomány-visszaesést”.
Az Erste kommentárja szerint „a hazai ipar kibocsátása lényegében 2022 közepe óta stagnál. A termelési kilátások rövid távon továbbra is meglehetősen zavarosak”.
