Még mindig lehetnek olyan Epstein-akták, amiket nem hoztak nyilvánosságra

Lezárult egy korszak a Jeffrey Epstein-ügyben: az amerikai főügyész bejelentette, hogy minden iratot nyilvánosságra hoztak, a Kongresszus pedig megkapott egy 300 nevet tartalmazó listát, amelyen politikusok, popsztárok és üzletemberek is szerepelnek.

– írta a Ladbible.

Az oldalak, képek és videók között számos terhelő állítás is előkerült. Ilyen volt az a vád, hogy Bill Gates nemi úton terjedő betegséget kapott „orosz lányoktól”, és megpróbált antibiotikumot adni akkori feleségének, Melindának. Az iratok között zavarba ejtő fotók is voltak Andrew Mountbatten–Windsorról, amint négykézláb egy nő fölé hajol, valamint Donald Trumppal szembeni állítások is napvilágot láttak. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.

A főügyész leveléhez mellékelték azok listáját, akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. A levél kiemeli, hogy a nevek rendkívül sokféle kontextusban bukkannak fel.

A levél hangsúlyozza, hogy a közzététel során nem mérlegeltek politikai szempontokat:

„Egyetlen iratot sem tartottak vissza vagy szerkesztettek ki megszégyenítés, jóhírnév sérelme vagy politikai érzékenység miatt, beleértve bármely kormánytisztviselőt, közéleti szereplőt vagy külföldi méltóságot.”

A visszatartott dokumentumokról Bondi azt írta: „Az egyetlen visszatartott iratkategória azok az iratok voltak, amelyeknél a 2(c) szakasz szerinti megengedett visszatartások és a kiváltságos anyagok nem voltak elválaszthatók a 2(a) szakasz szerinti válaszként szolgáló anyagoktól.” A levél szerint a visszatartott iratokra alkalmazott kiváltságok a döntéselőkészítési kiváltság, a munkatermék-kiváltság és az ügyvéd–ügyfél kiváltság voltak.

Az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény tette kötelezővé a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A jogszabályt a Kongresszus fogadta el, tavaly novemberben lépett hatályba, és 30 napos határidőt szabott az Igazságügyi Minisztériumnak.

Orbán Viktor hétfő reggel egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy szerinte az elmúlt egy hétben „szintet léptek” az Ukrajnából érkező politikai támadások. A miniszterelnök azt állítja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „közvetlenül is belépett a magyar választási kampányba, a magyar kormánnyal szemben”.

Szerinte ez azonban csak látszólagos. Mint írta:

Orbán Viktor hangsúlyozta, neki Magyarország miniszterelnökeként kötelessége érvényt szerezni a magyar emberek döntésének. Hozzátette:

A kormányfő múlt héten ismét kritikusan nyilatkozott Zelenszkijről, az X-en nyilvánosan is üzent neki az ukrán elnök egyik bejegyzésére reagálva.

Nemzeti színű szalag, pulpitus és ünnepi beszédek kísérték a sátoraljaújhelyi parkoló átadását, amely egyelőre csak ledöngölt földes-köves talajból áll. A megyei közgyűlés fideszes elnöke – aki a térség országgyűlési képviselőjelöltje is – később egy 800 méteres utca kevesebb mint felét is felavatta. Bánné Gál Boglárka utóbb videóban magyarázta: a parkoló most még csak „első ütem”, szilárd burkolat hónapok múlva lesz. Az RTL Híradónak nyilatkozó politikai elemző szerint a választások közeledtével megszaporodnak az ilyen átadások.

Bánné ezt írta egy Facebook-bejegyzésben:

Ez a beruházás nem pusztán parkolóhelyek kialakításáról szól, hanem a turisztikai és gazdasági infrastruktúra tudatos bővítéséről, ezúttal a Versenyképes Járások Programnak köszönhetően”

Újabb fordulatot vett Alekszej Navalnij két évvel ezelőtti halálának ügye, miután a brit külügyminisztérium február 14-én egy több ország által is támogatott jelentést tett közzé. Ebben az áll, hogy az orosz ellenzéki politikust egy dél-amerikai nyílméregbéka bőréből kivont méreggel gyilkolták meg a börtönében – írta a Blikk. Yvette Cooper brit külügyminiszter ennek nyomán összehangolt válaszintézkedéseket és az Oroszország elleni szankciók további szigorítását sürgeti.

A közös jelentés szerint a Navalnij szervezetéből kivont mintákban laboratóriumi tesztek mutatták ki a méreganyagot, és a vizsgálatok alapján megállapították, hogy a halálát „nagyon nagy valószínűséggel” ez okozta. Azt ugyanakkor a brit külügyminisztérium nem részletezte, hogy London miként jutott hozzá a néhai politikus szervezetéből származó mintákhoz.

Yvette Cooper a BBC február 15-i politikai magazinműsorában kijelentette, kizárólag az orosz rezsimnek voltak eszközei, indítékai és lehetőségei a méreg alkalmazására. Hozzátette, a nyugati szövetségesek a hidegháború után abban reménykedtek, hogy megszűnik Európa biztonságának fenyegetettsége Oroszország részéről, de ez nem történt meg, az orosz fenyegetettség visszatért, ezért Európának mindig készen kell állnia a válaszlépésekre.

Oroszország londoni nagykövetsége „bizonyítékok nélküli médiahisztériának” minősítette a bejelentést, és közölte, hogy „a bizonyítékok száma zéró”. A diplomáciai képviselet egyúttal megkérdőjelezte a vádak következetességét:

A nagykövetség utalása a novicsokra nem véletlen: a brit hatóságok vizsgálata szerint Oroszország ezzel a katonai idegméreggel próbálta meggyilkolni 2018-ban Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynököt Angliában. Szkripal túlélte a merényletet, de egy brit állampolgár meghalt, miután megtalálta a hamis parfümös fiolában hátrahagyott méreganyagot.