Szijjártó Péter fontos atomenergetikai megállapodást ír alá Marco Rubióval, ettől függhet a rezsicsökkentés sorsa

Lezárult egy korszak a Jeffrey Epstein-ügyben: az amerikai főügyész bejelentette, hogy minden iratot nyilvánosságra hoztak, a Kongresszus pedig megkapott egy 300 nevet tartalmazó listát, amelyen politikusok, popsztárok és üzletemberek is szerepelnek.

– írta a Ladbible.

Az oldalak, képek és videók között számos terhelő állítás is előkerült. Ilyen volt az a vád, hogy Bill Gates nemi úton terjedő betegséget kapott „orosz lányoktól”, és megpróbált antibiotikumot adni akkori feleségének, Melindának. Az iratok között zavarba ejtő fotók is voltak Andrew Mountbatten–Windsorról, amint négykézláb egy nő fölé hajol, valamint Donald Trumppal szembeni állítások is napvilágot láttak. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.

A főügyész leveléhez mellékelték azok listáját, akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. A levél kiemeli, hogy a nevek rendkívül sokféle kontextusban bukkannak fel.

A levél hangsúlyozza, hogy a közzététel során nem mérlegeltek politikai szempontokat:

„Egyetlen iratot sem tartottak vissza vagy szerkesztettek ki megszégyenítés, jóhírnév sérelme vagy politikai érzékenység miatt, beleértve bármely kormánytisztviselőt, közéleti szereplőt vagy külföldi méltóságot.”

A visszatartott dokumentumokról Bondi azt írta: „Az egyetlen visszatartott iratkategória azok az iratok voltak, amelyeknél a 2(c) szakasz szerinti megengedett visszatartások és a kiváltságos anyagok nem voltak elválaszthatók a 2(a) szakasz szerinti válaszként szolgáló anyagoktól.” A levél szerint a visszatartott iratokra alkalmazott kiváltságok a döntéselőkészítési kiváltság, a munkatermék-kiváltság és az ügyvéd–ügyfél kiváltság voltak.

Az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény tette kötelezővé a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A jogszabályt a Kongresszus fogadta el, tavaly novemberben lépett hatályba, és 30 napos határidőt szabott az Igazságügyi Minisztériumnak.

Orbán Viktor hétfő reggel egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy szerinte az elmúlt egy hétben „szintet léptek” az Ukrajnából érkező politikai támadások. A miniszterelnök azt állítja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „közvetlenül is belépett a magyar választási kampányba, a magyar kormánnyal szemben”.

Szerinte ez azonban csak látszólagos. Mint írta:

Orbán Viktor hangsúlyozta, neki Magyarország miniszterelnökeként kötelessége érvényt szerezni a magyar emberek döntésének. Hozzátette:

A kormányfő múlt héten ismét kritikusan nyilatkozott Zelenszkijről, az X-en nyilvánosan is üzent neki az ukrán elnök egyik bejegyzésére reagálva.

A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) alelnöke, Tóth Zoltán rendőr alezredes részt vett a TISZA Párt évértékelő rendezvényén – derül ki a szakszervezet Facebook-bejegyzéséből.

A bejegyzés szerint tény, hogy április 12-én választások lesznek, és állításuk szerint a dolgok jelen állása alapján két lehetőség van:

A szakszervezet azt írja, a legfontosabb, hogy a választás kimenetelétől függetlenül a majdani kormányzat már nem hagyhatja figyelmen kívül a szakszervezeteket, a dolgozó embereket. A posztban ezután felsorolják, hogy szerintük mi az, ami nincs, és mi az, ami van a tevékenységükben. Állításuk szerint „ami nincs”, az a pártpolitika, a paktumkötés, az egyezkedés, a mutyi és a titkolózás. Ezzel szemben „ami van”, az a szakpolitika, a határozott jövőkép, a határozott kiállás, a határozott érdekvédelem és a transzparencia. Szerintük ez a szakszervezetek feladata, ezt hívják érdekérvényesítésnek.

A poszthoz mellékelt képről - melyen Ruszin-Szendi Romolusz is szerepel - pedig azt írják: „Két rendőr közt egy katona…”

A szakszervezetet néhány kommentelő bírálta, amiért elmentek TISZA rendezvényére. Az egyik kritikára úgy válaszoltak, hogy Orbán Viktor szombati évértékelőjére nem engedték be őket.

Magyar Péter a szakszervezeti bejegyzést megelőző napon, február 15-én tartotta meg évértékelő beszédét. A rendezvényen felszólalt az a rendőrezredes, akit méltatlansági eljárással fenyegettek miután nyilvánosan a Tisza Párt mellé állt. Halmai Ferenc áprilisban a fideszes Pócs Jánossal mérkőzik meg a Jászságban. A kormánypárti jelöltet keményen támadta, úgy fogalmazott: „Eldönthetitek kinek hisztek. Annak, aki a hazáját szolgálja vagy annak, aki a cigány honfitársatokat kazánba zárja”.

Pócs János korábban kazánba zárta egy roma alkalmazottját, majd azzal fenyegette, hogy elégeti. A politikus sosem tagadta, hogy ő hallható a felvételen, azt mondta, a videó még 2008-ban készült, a felvételen látható férfi pedig a barátja volt és ő akarta, hogy készítsenek egy ilyen videót. Szerinte az egész csak vicc volt.

Újabb fordulatot vett Alekszej Navalnij két évvel ezelőtti halálának ügye, miután a brit külügyminisztérium február 14-én egy több ország által is támogatott jelentést tett közzé. Ebben az áll, hogy az orosz ellenzéki politikust egy dél-amerikai nyílméregbéka bőréből kivont méreggel gyilkolták meg a börtönében – írta a Blikk. Yvette Cooper brit külügyminiszter ennek nyomán összehangolt válaszintézkedéseket és az Oroszország elleni szankciók további szigorítását sürgeti.

A közös jelentés szerint a Navalnij szervezetéből kivont mintákban laboratóriumi tesztek mutatták ki a méreganyagot, és a vizsgálatok alapján megállapították, hogy a halálát „nagyon nagy valószínűséggel” ez okozta. Azt ugyanakkor a brit külügyminisztérium nem részletezte, hogy London miként jutott hozzá a néhai politikus szervezetéből származó mintákhoz.

Yvette Cooper a BBC február 15-i politikai magazinműsorában kijelentette, kizárólag az orosz rezsimnek voltak eszközei, indítékai és lehetőségei a méreg alkalmazására. Hozzátette, a nyugati szövetségesek a hidegháború után abban reménykedtek, hogy megszűnik Európa biztonságának fenyegetettsége Oroszország részéről, de ez nem történt meg, az orosz fenyegetettség visszatért, ezért Európának mindig készen kell állnia a válaszlépésekre.

Oroszország londoni nagykövetsége „bizonyítékok nélküli médiahisztériának” minősítette a bejelentést, és közölte, hogy „a bizonyítékok száma zéró”. A diplomáciai képviselet egyúttal megkérdőjelezte a vádak következetességét:

A nagykövetség utalása a novicsokra nem véletlen: a brit hatóságok vizsgálata szerint Oroszország ezzel a katonai idegméreggel próbálta meggyilkolni 2018-ban Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynököt Angliában. Szkripal túlélte a merényletet, de egy brit állampolgár meghalt, miután megtalálta a hamis parfümös fiolában hátrahagyott méreganyagot.