Megszólalt a legfőbb ügyész: az MNB-ügyben eddig 182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok
Több, nagy visszhangot kiváltó ügyről, például a Magyar Nemzeti Bank botrányáról és a Szőlő utcai ügyről is beszélt az Indexnek adott interjújában Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, aki nyolc hónapja tölti be hivatalát.
Megválasztásának vegyes fogadtatásáról azt mondta, sokkal inkább ad a szakma, mint a politikusok véleményére. Elmondta, hogy soha nem volt köze a politikai élethez, egyetlen pártnak sem volt tagja, a megbízatását pedig kizárólag szakmai feladatnak és kihívásnak tekinti. Úgy véli, a tisztség árnyoldala, hogy a politika oldaláról kritikák érhetik, de szerinte ezt ki lehet küszöbölni. Nagy Gábor Bálint szerint ez nem jelenti azt, hogy a politika beszivároghat az ügyészi munkába, noha a jogszabályok előírnak bizonyos kapcsolattartást, például az éves parlamenti beszámolót.
A legfőbb ügyész beszélt arról is, miért tér el gyakran a közvélemény ítélete az ügyészség álláspontjától a nagy érdeklődésre számot tartó ügyekben. Szerinte tudomásul kell venni, hogy az ügyészi munka egy komoly szakma, amely hosszú képzést igényel. Teljesen érthetőnek tartja, hogy a közvéleményt foglalkoztatják a felkavaró vagy közszereplőket érintő esetek, de a látásmód nem ugyanaz. „Az egyik érzelmi töltetű és kizárólag nyilvános információkkal rendelkező közeg értékítélete, a miénké viszont szakmai döntés, amely mögött speciális tudás és a vonatkozó jogszabályi környezet áll” – magyarázta. Kiemelte, hogy az ügyészséget nem a társadalmi elvárás, hanem a jogszabályok és a bizonyítékok vezérlik. Mint mondta, a sajtóban sokszor csak információfoszlányok vagy valótlanságok jelennek meg, miközben a hatóságok akár több százezer oldalnyi irat alapján döntenek.
Az eljárások elhúzódásával kapcsolatban, példaként említve a másfél éve tartó MNB-ügyet, a legfőbb ügyész elmondta, ez nem magyar jelenség, a legtöbb nyugat-európai országban is gondot okoz az időszerűség. Míg egy egyszerű bolti lopásnál napokon belül ítélet születhet, a közérdeklődésre számot tartó ügyek jellemzően bonyolultak. Az MNB-ügyben a nyomozás felderítési szakaszban van, ahol az ügyészségnek csak törvényességi felügyeleti joga van, irányítási jogköre nincs. Az ügyben eddig hatalmas adatmennyiséget foglaltak le.
– részletezte, hozzátéve, hogy a bonyolult céghálókat és átutalásokat fel kell térképezni, mielőtt a megalapozott gyanút bárkivel szemben közölni lehetne. Szerinte az eddig eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható.
A Szőlő utcai üggyel kapcsolatban is megszólalt:
A nyomozás jelenlegi állásáról elmondta, bízik benne, hogy tavasz végére, nyár elejére körvonalazódik a végkifejlet. Jelenleg tizenegy gyanúsított van, de még vannak elvarratlan szálak. Hozzátette, az ügyészség azt is vizsgálja, hogy a korábbi feljelentések intézésekor a nyomozók követtek-e el bűncselekményt elérő mulasztást.
Nagy Gábor Bálint egyetértett Pálinkás György egykori büntetőbíróval, aki szerint „nem valakinek, hanem a bűnösnek kell felelnie”. A legfőbb ügyész szerint a vádhatóságnak azt kell vizsgálnia, történt-e bűncselekmény és az bizonyítható-e.
A Schadl–Völner-ügy lassúságával kapcsolatban megjegyezte, a vádemelés 2022 októberében történt.
– mondta. Szerencsétlennek nevezte, hogy a bíróság döntése értelmében Völner Pál az eljárás alatt is folytathatja ügyvédi tevékenységét, noha az ügyészség a foglalkozástól való eltiltást indítványozta. „A bírósági szakban korlátozottak az ügyészség eszközei. Megtettük észrevételeinket, tiltakoztunk a döntés ellen. Ennél többet nem tehettünk” – jelentette ki, majd hozzátette:
A Képzőművészeti Egyetemen történt nemi erőszak ügyében hozott felmentő ítélettel kapcsolatban elmondta, a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához. „Kollégáim úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben nem a jogszabály, hanem a nem megfelelő jogalkalmazás a ludas” – közölte. Felhívta a figyelmet az új típusú, például mesterséges intelligenciával elkövetett bűncselekményekre is, amelyek új jogi szabályozást igényelnek.
A nemzetközi kapcsolatokról szólva kiválónak nevezte az együttműködést az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek vezetője is többször eredményesnek értékelte a közös munkát. „Az EPPO-ban eljáró ügyészektől évente huszonöt-harminc európai nyomozási határozatot kapunk, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás miatt indult ügyekben” – mondta. Az OLAF ajánlásaira is minden esetben elrendelték a nyomozást, és állítása szerint a hazai vádemelési arány ezekben az ügyekben lényegesen meghaladja az uniós átlagot. „Önmagáért beszél, hogy az igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány (67 százalék) lényegesen meghaladja az uniós vádemelési átlagot (39 százalék).”
Az ügyészség kommunikációjával kapcsolatban elmondta, általában passzív magatartást tanúsítanak a nyilvánosság felé, mert a legfontosabb szempont a nyomozás eredményessége. „Mert ha mindig mindent közzéteszünk, minél több információt adunk, annál nagyobb az esélye, hogy a büntetőeljárás érdekei valamilyen formában csorbát szenvednek” – fogalmazott.
A látványos kommunikációt igénylő elvárásokra egy hasonlattal reagált. „Ez igaz, de a műtőből sem közvetítik a műtétet.”
