SZEMPONT
A Rovatból

Az egyházak tarolnak, a magániskolák kiszorulnak az oktatásból

Egyre nagyobb az egyházak szerepe a magyar oktatási rendszerben, főleg a hátrányos helyzetű régiókban törtek előre.


Egyre nagyobb szerephez jutnak az egyházak a magyar oktatási rendszerben. Főleg a hátrányos helyzetű régiókban törtek előre, de ott inkább a helyi elit gyerekeit fogadják be. Közben a magán és alapítványi iskolák folyamatosan háttérbe szorulnak, a sajátos nevelési igényű gyerekeknek indított programjaik mára teljesen kiszorultak. A TÁRKI Társadalmi Riportjában összeszedték, mit mutatnak a számok az oktatás nem állami részéről.

2010 óta nagy változások zajlanak a magyar oktatási rendszer nem állami részében is. A magán és alapítványi iskolák visszaszorulóban vannak, az egyházak viszont egyre nagyobb szerephez jutnak:

2010 és 2014 közt az alapítványi iskolák száma húsz százalékkal csökkent, az egyháziaké pedig 68 százalékkal nőtt.

Pedig a Fidesz kormányra kerülése előtti tíz évben az egyházi és a magániskolák száma is nagyjából egyformán növekedett.

Hermann Zoltán és Varga Júlia a TÁRKI Társadalmi Riportjában megjelent tanulmányukban gyűjtötték össze, mit mutatnak az adatok a nem állami oktatás átalakulásáról.

iskola1

Egyre több olyan falu van, ahol csak egyházi iskola működik

Az egyházak térnyerésével egyre több diák tanul egyházi iskolában, igaz, ez 2001 óta így van. 2001 és 2011 közt 60 százalékkal, majd 2014-ig újabb 47 százalékkal nőtt az egyházi intézménybe járók száma. Eközben 2001-től 2011-ig a magániskolákban tanulók száma 65 százalékkal nőtt, majd 30 százalékkal csökkent. Két évvel ezelőtt több mint 168 ezren jártak egyházi iskolába, és valamivel több, mint 60 ezren magánfenntartásúba.

Az egyházak elsősorban az általános iskolai képzésben szakítottak nagyot: 2001-ben még csak az általános iskolások négy százaléka járt egyházi intézménybe, 2014-ben pedig már 13 százalékuk, és a növekedés 2010 után indult meg meredeken. A gimnáziumokban (főleg a 6 és 8 osztályosokban) korábban is jelentős volt az egyházak súlya, ami tovább emelkedett, két éve már a diákok 23 százaléka járt egyházi gimnáziumba.

A magániskolák főleg a szakképzésben szorultak vissza: 2011-től három év alatt hat százalékkal csökkent az itt tanulók aránya. Ehhez hasonló folyamat ment végbe a szakiskolákban is, igaz, ott kisebb mértékű, csak két százalékos volt a csökkenés. Közben az egyházi szakképzésben tanulók aránya 2010 és 2014 közt hét százalékkal nőtt.

Ha településtípusonként nézzük a változásokat, látszik, hogy az egyházak eltérő mértékben, de mindenhol előretörtek. A tanulmány szerint ez azt is jelenti, hogy

egyre több olyan falu és kisváros van, ahol csak egyházi iskola működik, állami nem.

Az egyházi iskolákba járók aránya a legszegényebb régiókban a legnagyobb, és itt történt a legnagyobb növekedés 2010 óta, Észak-Magyarországon 2014-ben már 20 százalékos volt az egyházi általános iskolában tanulók aránya. Az egyházi gimnáziumok az északi régió mellett a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon a legelterjedtebbek.

A magániskolákba járó diákok aránya ezzel szemben Budapesten a legnagyobb, az észak-alföldi régióban a magán szakképzés szerepét teljesen átvették az egyházak. Ugyanakkor az elmúlt években az állami oktatás problémái miatt feltűnővé vált az is, hogy egyre több szülő menekítené a gyerekét magániskolába, mert elege van a feszélyező légkörből. A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) is új általános iskolát nyitna Budapesten, ahol már jövő szeptemberben elindulna az első évfolyam.

iskola2

Nem kellenek a hátrányos helyzetűek

Annak ellenére, hogy az egyházi általános iskolákban tanulók aránya épp a legszegényebb régiókban nőtt a leginkább, a hátrányos helyzetű gyerekek arányán ez alig látszik.

Vagyis a számokból úgy tűnik, az egyházi általános iskolák a szegény régiókban is inkább a kedvezőbb helyzetű diákokat részesítik előnyben.

Ez a gyakorlatban eddig is látszott, ebben a cikkben Komádi és Biharkeresztes példáján mutattuk be, hogyan vált az egyházi iskola a helyi elit gyűjtőhelyévé. Igaz, az egyházi szakképzésben és gimnáziumokban nőtt a hátrányos helyzetű tanulók aránya.

A magániskolák régóta nagyobb arányban tanítottak sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulókat, mert egy részűk éppen számukra indított oktatási programokat. 2005 óta viszont csökkenni kezdett az SNI-s diákok aránya a magániskolákban, 2014-re pedig az adatok alapján teljesen kiszorultak az SNI-s tanulók számára indított programok. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya viszont 2010 után nőni kezdett a magángimnáziumokban.

Hogyan teljesítenek?

A szerzők az olvasás-szövegértést és a matematikai tudást vizsgáló Országos Kompetenciamérés eredményei alapján próbálták megbecsülni, hogyan alakulnak a diákok teljesítményei a különböző fenntartású iskolákban, amiből az derült ki, hogy

- a magániskolák minden esetben alacsonyabb vagy hasonló szintet értek el, mint az államiak, és

- ugyanez igaz az egyházi iskolákra is, leszámítva az általános iskolákat, mert azok szövegértésben jobban teljesítenek az államiaknál.

Ettől függetlenül az eredmények csak nagy vonalakban mutatják az állami és nem állami iskolák közti különbségeket, mert ebben közrejátszik a tanulók összetétele, motiváltsága és egy sor más dolog is, aminek a mostani elemzésben csak egy részét tudták kizárni. Ezek ugyan rontják az eredményeket, de nem az oktatás színvonaláról adnak képet.

Képek: Abcúg, Pixabay

Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„A szüleim úgy hívtak fel, hogy mostmár biztosak benne, a TISZA fog győzni" - videó a tiszás kampánynyitóról
A kampánynyitó résztvevői szerint sokakat meggyőzhetett az alárásgyűjtés első napja, ahol sok helyen kígyózó sorok álltak a TISZA pultjai előtt. Ugyanakkor az eddigieknél is durvább kampányra számítanak a választásokig hátralévő 49 napban. Videós riportunk.


Hivatalosan is elindult az országgyűlési kampány, a TISZA kampánynyitóján mi is ott voltunk.

„Csak ma délután három óráig több mint 300 ezer magyar ember támogatta aláírásával a politikai közösségünket, a Tiszát és a rendszerváltást. Köszönjük nekik!” – mondta Magyar Péter.

Egy résztvevő a Szeretlek Magyarországnak arról beszélt, az első nap sokakat meggyőzhetett.

„Eddig az idős szüleim sem hittek abban, hogy lehet változás, és ma úgy hívtak fel, hogy mostmár biztosak benne: a Tisza fog győzni” – mesélte.

Édesanyja Balatonfüredről, egy hagyományosan fideszes városból telefonált neki. „Azt mondta, hihetetlen: négy évvel ezelőtti aláírásgyűjtésekhez tudja hasonlítani; akkor alig tébláboltak emberek az ellenzéki pultnál, most pedig ugyanez volt a helyzet a Fidesznél. Hihetetlen változás.”

Ugyanakkor volt, akik szerint ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. „A Fidesznek kiépített hálózata van. Szerintem ők nemcsak a standoknál gyűjtenek aláírásokat, hanem megvannak azok a címek, emberek, akiknek odaadnak ilyen aláírásgyűjtő lapokat, és ők a környezetükből begyűjtenek pár aláírást.”

Más szerint „már egy kicsit kínos fideszesnek lenni, és talán a fideszesek máshogy próbálják megoldani az aláírásgyűjtést. Nekik is megvannak az adatbázisaik, tehát gond nélkül össze tudják szedni az aláírásokat anélkül, hogy utcai pultoznának”.

A megkérdezettek arra számítanak, hogy a kampány minden eddiginél durvább lesz.

„A rendszerváltás óta a legdurvább kampányra” kell felkészülni – mondták többen is.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Ha nem téved a Medián, akkor eldőlt a választás
A Medián friss felmérésében 20 százalékpontos előnyt mért a Tisza Pártnak a Fidesszel szemben. Az elemző szerint ekkora előnyt nem lehet megfordítani.
DKA - szmo.hu
2026. február 25.



Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán véleményezte a legfrissebb Medián-felmérést, mely szerint a januári adatokhoz képest egyértelműen tovább nőtt a Tisza Párt előnye, amely a teljes népességben 11, a biztos szavazóknál pedig 20 százalék.

Az elemző szerint a korrekt mondat most is így hangzik:

„ha nem téved a Medián, akkor eldőlt a választás. Ekkora előnyt nem lehet megfordítani.”

Török Gábor hozzátette: „Amit nem tudunk, sem én, sem más, és április 12-ig nem is fogunk tudni, csak véleményünk lehet róla: tévedhet-e ekkorát a Medián. Engem mindenesetre nagyon meglepne, ha igen.”

A politológus felteszi a kérdést, hogy vajon mit lép a Fidesz, ha ők is ezeket az adatokat látják.

A Medián legújabb, a HVG megbízásából február 18. és 23. között készített felmérése szerint a Magyar Péter vezette Tisza Párt előnye a Fidesz-KDNP-vel szemben a teljes népességben 11 százalékpont, míg a választani tudó biztos szavazók körében 20 százalékpont. A kutatás szerint a „pártot választók” csoportjában 13 százalékpontos a különbség, mert a Fidesz-táboron belül többen bizonytalanok a részvételben.

A Medián január közepén még 12 százalékpontos Tisza-előnyt mért a biztos szavazóknál, a Závecz Research január végi adatai ugyanebben a körben 10 pontos különbséget jeleztek. Kormányközeli szereplők vitatják a Medián módszertanát; a Nézőpont Intézet vezetője szerint a feltételezett magas részvételi arányok felülreprezentálhatják a Tisza Pártot támogató fiatalabb korosztályt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Jött sok okos ember” - Orbán Viktor elmagyarázta, miért vezetnek már csak 65 választókerületben, és mi a fideszes győzelem kulcsa
A miniszterelnök Sülysápon tartott fórumot. Azt mondta, Budapestre sok bizonytalan identitású ember költözött, akik utána Pest megyét is megváltoztatták. De a kis településeken a Fidesz tarol, és szerinte ha odacsapnak az asztalra, magabiztosan meg fogják verni a Tiszát.


Orbán Viktor egy hétfői, sülysápi kampányrendezvényén arról beszélt, hogy a Fidesz jelenleg 65 egyéni választókerületben vezet biztosan, ami csökkenés a korábban, például Tusványoson és Kötcsén említett 80 helyhez képest. A miniszterelnök szerint, bár a saját belső felméréseik korábban 80 megnyerhető körzetet mutattak 106-ból, a helyzet mára megváltozott.

A kormányfő a Telex videója szerint „nagyon nehéznek” nevezte azt a Pest megyei választókerületet, amihez Sülysáp tartozik. Szerinte ez a térség korábban más volt.

„Pest megye és annak ez a része mindig szilárd jobboldali választókerületnek számított. De itt változások történtek” – állította. Úgy látja, a választókerület karaktere megváltozott, és már nem olyan egyértelműen jobboldali, mint korábban. „Ennek a választókerületnek a karaktere ma nem olyan egyértelműen, keményen, határozottan és radikálisan nemzeti és jobboldali, mint amilyen volt. Ezért a mandátumért ma sokkal többet kell dolgozni, mint kellett négy, nyolc vagy tizenkét évvel ezelőtt” – fogalmazott.

Orbán Viktor elmondta, 1990 óta vezet egy nyilvántartást a választókerületek erősorrendjéről, és ez alapján készít becsléseket.

Jelenlegi értékelése szerint, ha most lennének a választások, a Fidesz 65 körzetben állna nyerésre.

„Vezetünk ma olyan 65 egyéni választókerületben. És ebben ez nincs benne. Ez a körzet nekem a 66. helyen van” – mondta, majd hozzátette, hogy ennek a körzetnek a megszerzése kulcsfontosságú lehet. „Tehát ha ezt is be tudjuk hozni, akkor magabiztos győzelmet arattunk egész Magyarországon. Ha nem tudjuk behozni, és történnek meglepetések, akkor kiegyensúlyozott állapotok állhatnak elő.”

A miniszterelnök a demográfiai változásokkal magyarázta a politikai átrendeződést, különösen Pest megyében.

Szerinte Budapesten nehezen találnak szót azokkal, akik nem a hagyományos polgári, nemzeti, keresztény világhoz tartoznak.

„Akik később költöztek be, bizonytalan identitású, politikai nézetrendszerű emberek. Velük nehezebben találjuk meg a szót, ezért Budapesten a dolgunk rendkívül nehéz.”

„Miután sokan költöznek ki Budapestről Pest megyébe, ezért azok a választókerületek, ami korábban stabilan, rendíthetetlenül polgári, nemzeti, keresztény körzetek voltak, most hirtelen  megváltoztak. Jött sok okos ember. Mifelénk is, tudom, mire beszélek. Ez megváltoztatja  dolgokat. Ezért Pest megyében harcolunk. A nagyvárosokban is vannak hasonló jelenségek, és onnantól lefelé viszont mindent tarolunk” – fogalmazott.

A vidéket továbbra is a Fidesz stabil bázisának tartja. „Ott, ahol a hagyományos, klasszikus magyar életmód még érintetlen maradt, vagy átmentette magát, vagy nem fordult ki a sarkaiból, ott azok a programok, értékek, amelyek nekünk fontosak, még megvannak, és ezért a magyar vidék fogja végül is eldönteni a választást” – jelentette ki.

A választási stratégiát és a várható eredményeket így foglalta össze:

„Budapesten tisztes szereplés, Pest megyében öldöklő küzdelem, a nagyvárosokban döntetlen, és az alatta lévő településeken pedig fantasztikus siker, és akkor nagyon közel leszünk a kétharmadhoz.”

A beszédében a miniszterelnök kitért a múltbeli választások tanulságaira is. Felidézte a 2002-es vereséget, amikor állítása szerint nem figyeltek eléggé. „Fantasztikus négy évünk volt 1998 és 2002 között, de elveszítettük a választást. Nagy tanulság. Nem figyeltünk, kiénekelték a sajtot a szánkból” – mondta. Ezzel szembeállította a 2022-es győzelmet, amelynek mértéke őt is meglepte. „Még ’22 délutánján is ültem, és az elemzőktől jöttek be a hírek, hogy mi van, és azt gondoltuk, hogy nyerünk 3–4%-kal. 16%-kal nyertünk.”

Végül a kampányhajrára mozgósított. Hangsúlyozta, hogy most már egyenesen és őszintén kell beszélni a választókkal.

„Világosan meg kell mondani, hogy a választás nincs megnyerve, és oda is kell csapni az asztalra” – figyelmeztetett.

Arra szólította fel a híveket, hogy gyűjtsék össze a támogatókat, és mutassák meg az erejüket. „A híveinket össze kell szedni, egy nagy csapatba össze kell hozni, meg kell mutatni egy-két nagy választási gyűlés erejét, majd én is jövök, hogy ebben segítsek, és utána be kell masírozni a győzelembe. Ez a feladatunk, tisztelt Hölgyeim és uraim!” – zárta beszédét Sülysápon a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: A kormánypártnak lassan válságkezelésre kell berendezkednie, már egy Orbán–Magyar-vita is az érdekük lehet
A szociológus szerint a Medián legfrissebb eredményeit látva Orbán Viktor akár egy vitát is bevállalhat Magyar Péterrel. Ha a következő hetekben a Fidesz nem tud előállni valamivel, ami alapvetően megváltoztatja a választók véleményét, akkor a Tisza nyerhet.


A Medián legfrissebb felmérése szerint a biztos pártválasztók körében a Tisza Párt 20 százalékponttal vezet a Fidesz előtt. Somogyi Zoltán az ATV-n azt mondta, ez a különbség rendkívül nagynak számít.

„Hogyha itt tartunk, akkor valószínűsíthetően a kormánypártnak lassan egyfajta válságkezelésre kell majd berendezkednie” – vélekedett.

Hozzátette, a Mediánt hiteles kutatóintézetnek tartja, amelynek adataiból szerinte még Orbán Viktor stábja is dolgozik. „Én is azt valószínűsítem tehát, hogy országos szinten mindenképpen a TISZA vezet.”

A szociológus szerint a kormánypártok jelenleg ugyan még magabiztos győzelmet kommunikálnak, de ha a következő hetekben nem tudnak előállni valamivel, ami alapvetően megváltoztatja a választók véleményét, akkor a Tisza Párt nyerhet.

Ebben a helyzetben felvetette egy Orbán–Magyar vita lehetőségét is. „Hogyha mondjuk egy kicsit is az Orbán stáb gondolkozik azon, hogy miben lehetne esetleg fordítani az eredményen, és azt gondolják, hogy ők vesztésre állnak, akkor nincs is olyan messze tőlünk egy Orbán-Magyar választási vita” – fogalmazott a szociológus, aki szerint egy ilyen esemény egy ponton már az Orbán-stáb érdeke is lehet.

A kisebb pártokkal kapcsolatban Somogyi Zoltán azt mondta, a Mi Hazánknak megvan a saját szubkultúrája és az 5 százalékos bejutáshoz szükséges támogatottsága, a többiek viszont bajban vannak.

„Ennek a választásnak egyetlen egy kérdése van, hogy Orbán Viktor menjen vagy maradjon. A választók nagy része erre rendezkedett be” – állította.

A műsorban megkérdezték Orbán Viktor és Magyar Péter közelmúltban elhangzott becsléseiről is, melyik párt mennyi egyéni mandátumot hozhat el. A miniszterelnök korábban 80 Fidesz által nyerhető választókerületről beszélt, Sülysápon viszont már csak 65-ről. Magyar Péter viszont azt közölte, 80-85 egyéni körzetben ők vezetnek.

Somogyi Zoltán szerint ezeket érdemes fenntartásokkal kezelni. „Magyar Péterre ugyanúgy igaz, mint Orbán Viktorra, hogy az, hogy hány helyen vezetnek, ezt ők sem tudják” – jelentette ki. Ennek módszertani okai is vannak, ugyanis „egyéni választói körzeteket a lehető legnehezebb, szinte lehetetlen kutatni”. Minél kisebb a vizsgált sokaság, annál pontatlanabbak lesznek az adatok, magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy mi történne egy esetleges Tisza Párt-győzelem után, Somogyi Zoltán azt válaszolta: „ez még nagyon messze van.” Szerinte először a kormányátadás mikéntjéről kellene beszélni, majd arról, hogyan lehet eligazodni abban a közjogi rendszerben, amelyet Orbán Viktor a saját képére formált. Hozzátette, a Fidesz ellenzéki viselkedése csak ezek után következne, de mindennek az alapfeltétele, hogy a Tisza Párt valóban megnyerje a választást.

„A Medián kutatásából az következik, hogy igen, de pár hét múlva meg fogjuk látni, hogy tulajdonképpen mi is történik” – zárta gondolatait az elemző.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk