„Atyám, nem bírom tovább” – Megszólalt a pap, aki a vízbe fulladt apoldi polgármester mellett volt a tragédia előtt

Augusztus 10-ig biztosan előzetes letartóztatásban marad az a két férfi, akiket még június 12-én fogtak el a szerb–magyar határon. A szabadkai felsőbíróság a napokban hosszabbította meg a kényszerintézkedést, miután az első, egy hónapra szóló letartóztatás lejárt.

A két gyanúsított feltételezett orosz ügynök, akikről a német Bild írta meg kedden, hogy egy németországi hadiipari létesítmény ellen tervezhettek merényletet.

Az ügyben a hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket. A Szabad Európa megkeresésére sem a szerb rendőrség, sem a nyomozást vezető szabadkai főügyészség nem válaszolt. Az értesüléseket sem a német rendőrség, sem az Europol nem erősítette meg nyilvánosan.

A német belügyminiszter, Alexander Dobrindt június közepén, nagyjából az elfogással egy időben egy „magas fenyegetettségi” szintről beszélt, és utalt egy meghiúsított robbantásos merényletre, de részleteket akkor sem közölt.

Német és más európai hatóságok hónapok óta figyelmeztetnek a szabotázsakciókkal kapcsolatos veszélyekre, különösen az Ukrajnát támogató infrastruktúra és hadiipari létesítmények közelében. Ezek az akciók a hibrid hadviselés részét képezik, amelyek célja a pánikkeltés és az ukrán támogatás gyengítése.

Magyarországon közben élénk vita zajlik az orosz ügynökök jelenlétéről és a kémelhárítás hatékonyságáról. Kritikusok szerint Budapest túl engedékeny a diplomáciai fedésben működő hírszerzőkkel. A kormány ezzel szemben a szuverén, békepárti külpolitikát és az energiabiztonságot hangsúlyozza, visszautasítva a vádakat.

Via HVG

A gyanú szerint május közepén a Szent János Kórház sürgősségi osztályán segített halálba egy beteget egy 32 éves orvosnő – írta a Blikk.

A nőt minősített emberöléssel gyanúsítják, amiért akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat. Egyelőre nem tudni, hogy a beteg vagy egy hozzátartozó kérésére cselekedett-e.

A Fővárosi Törvényszék szeptember közepéig meghosszabbította a nő letartóztatását. Szabó József, a törvényszék szóvivője a döntést azzal indokolta, hogy fennáll a szökés, a bizonyítékok megsemmisítése, az eljárás befolyásolása és a bűnismétlés veszélye.

Az Észak-budai Szent János Centrumkórház a gyanú felmerülésekor azonnal feljelentést tett, és megtette a szükséges munkajogi és orvosszakmai lépéseket.

Az intézmény arról tájékoztatott, hogy elkötelezettek a betegek jogainak érvényesülése mellett. „Kórházunk a jogszerű működés, a betegbiztonság és a betegek jogainak maradéktalan érvényesülése mellett elkötelezett. Ennek megfelelően minden olyan esetben, amikor működésével összefüggésben jogsértés gyanúja merül fel, az Intézmény haladéktalanul megteszi a szükséges jogi intézkedéseket, és teljes körűen együttműködik az eljáró hatóságokkal” – írták.

Az orvosnő jelenleg már nem áll velük jogviszonyban.

A gyanúsított a közösségi oldalán korábban részletesen írt a sürgősségi osztályon tapasztalt hatalmas nyomásról és a döntések súlyáról.

Magyarországon az aktív eutanázia emberölésnek minősül, függetlenül a cselekedet indítékától.

Az elmúlt időszakban a Szent János Kórház többször is a hírekbe került működési zavarok és egy, az ügyeleten kirobbant botrány miatt. Országos szinten eközben Karsai Dániel küzdelme és a strasbourgi bíróság döntése nyomán élénkült meg a vita az életvégi döntések jogi szabályozásáról.

Egy 11 éves kislány megerőszakolása és meggyilkolása után napok óta forr a düh Indiában, Nyugat-Bengál államban: a rendőrség szerda hajnalban lelőtte az egyik fő gyanúsítottat, miközben a felbőszült tömeg egy ártatlan férfit lincselt meg. A hatóságok tucatjával veszik őrizetbe az erőszakos tüntetések résztvevőit, a frissen hivatalba lépett kormányfő pedig zéró toleranciát hirdetett.

A nyomozás szerdára virradóra vett drámai fordulatot, amikor a rendőrség egy helyszíni bizonyítási eljárásra vitte ki az egyik fő gyanúsítottat, Prabhash Mondalt. A hivatalos közlés szerint a férfi megpróbált megszökni, és a kialakult tűzpárbajban a rendőrök lelőtték – írja a 24.hu. A boncolás előzetes eredményei szerint a gyermeket megerőszakolták, és még élt, amikor a tóba dobták.

A gyanúsított édesanyja a történtek után nem volt hajlandó átvenni fia holttestét.

Miközben a nyomozás halad, az utcákon továbbra is pattanásig feszült a helyzet. A rendőrség eddig 35 embert vett őrizetbe rongálás és erőszakos cselekmények miatt, a további résztvevők azonosítása pedig a közösségi médiában terjedő felvételek alapján folyamatban van.

A hatóságok megerősítették, hogy a zavargások során a tömeg által meglincselt férfi ártatlan volt.

A terepen zajló események gyors politikai választ váltottak ki a májusban hivatalba lépett új kormányból. Suvendu Adhikari miniszterelnök különleges nyomozócsoportot állított fel, és a törvény teljes szigorát ígérte. Hangsúlyozta, hogy az új kormány „gondoskodik arról, hogy igazságot szolgáltassanak”. Az ellenzék ugyanakkor a rendőrségi eljárást és a kialakult „dzsungeltörvényt” bírálja.

Az elmúlt napok történései időrendben így állnak össze: a kislány szombaton tűnt el Baruipur városából, holttestét pedig vasárnap találták meg egy közeli tóban. A hírre azonnal tiltakozások törtek ki, a tüntetők utakat zártak le, járműveket gyújtottak fel, és ekkor történt az ártatlan férfi meglincselése is. A rendőrség hétfőn több gyanúsítottat is őrizetbe vett, szerda hajnalban pedig lelőtték a fő gyanúsítottnak tartott férfit. A nyomozás várhatóan a boncolási jegyzőkönyv véglegesítésével és a különleges nyomozócsoport jelentésével folytatódik, miközben a zavargások résztvevőinek felelősségre vonása is zajlik.

A nyugat-bengáli közvéleményt 2024-ben is megrázta egy kolkatai kórház gyakornokának megerőszakolása és meggyilkolása, amely országos tiltakozásokat indított el a nők biztonsága érdekében. A történtek rámutattak, hogy a 2012-es delhi csoportos nemi erőszak után bevezetett szigorítások önmagukban nem állították meg a hasonló bűncselekményeket. Az akkori tüntetések középpontjában az állami intézményrendszer elszámoltathatósága és a gyorsított eljárások hatékonysága állt, jelezve, hogy a jogszabályok mellett a végrehajtás minősége is meghatározó.

Via The Indian Express

A péntek reggeli, Thesszalonikiből a németországi Memmingenbe tartó Ryanair-járat (FR-1879) ablaka felszállás után betört, a hirtelen nyomáscsökkenés pedig beszippantotta az ablak mellett ülő 61 éves utast – írta az AP hírügynökség. A beszámolók szerint a férfi feje egy ideig kilógott a gépből, de utastársai végül visszahúzták az utastérbe. A súlyos incidens után a Boeing 737-800-as visszatért az induló városba, ahol biztonságosan leszállt. A sérült férfit kórházba szállították.

Ruzsom Zoltán, a Tudásmorzsák a repülésről oldal szerkesztője szerint az utas túlélését a körülményeknek köszönheti. „Szerintem az volt a szerencséje, hogy alacsonyan történt az incidens, ahol még kicsi a nyomáskülönbség, így nem sérült meg úgy, hogy abból komolyabb baja legyen” – mondta a szakértő a 24.hu-nak.

Ilyenkor az oxigénmaszkok automatikusan kinyílnak, és a pilóták azonnal süllyedni kezdenek, mivel „utazómagasságon 15–20 másodperc van még eszméletvesztésig”.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az ilyen esetek rendkívül ritkák, ami a szigorú és rendszeres ellenőrzéseknek köszönhető. Ezt jól példázza, hogy „15 év alatt gyakorlatilag nem történt olyan eset, amikor önmagától robbant volna ki egy ablak”.

A mostani baleset lehetséges okaként felmerült, hogy a gép motorjából kirepülő törmelék törhette be az ablakot, bár ezt az információt egyelőre nem erősítették meg. Ruzsom Zoltán szerint ez nagyon szerencsétlen forgatókönyv lenne, mert a hajtóműveket úgy tervezik, hogy egy belső meghibásodás darabjai ne juthassanak ki a burkolatból.

A szakértő kizárta a karbantartási hiányosságot is, mondván, a fapados légitársaságokra ugyanazok a szigorú szabályok vonatkoznak, mint bármely másikra.

A Ryanair közleményében azt írta, a járat azért fordult vissza Thesszalonikibe, mert „a fedélzeten menet közben egy utasablak elmozdult a helyéről”. A légitársaság megerősítette, hogy a gép rendben leszállt, az utasok visszatértek a terminálra, és egy utas orvosi segítséget kapott.

Idén januárban az Alaska Airlines egyik járatán, nem sokkal a felszállás után kiszakadt a Boeing 737-9 MAX törzsének egyik használaton kívüli vészkijáratot lefedő panelje. A robbanásszerű dekompresszió szerencsére nem okozott súlyos sérülést, mert az érintett üléseken nem ült senki, és a gép sikeresen visszafordult. A vizsgálat gyártási hibát tárt fel: a panelt rögzítő négy kulcsfontosságú csavar hiányzott. Az incidens nyomán a Szövetségi Légügyi Hivatal ideiglenesen a földre parancsolta a típust, és átfogó vizsgálatot indított a Boeing gyártási és minőség-ellenőrzési folyamataival kapcsolatban.

Egy 2018-as, halálos áldozatot is követelő esetnél a Southwest Airlines gépén egy hajtóműből leszakadó alkatrész törte be az egyik utasablakot.