„Úgy bazmeg, hogy elromolhat bármi, amit használnak! Nem direkt szopatjuk a kisgyerekes családokat” – lehordta az államtitkár az apát, aki a fűtetlen gyermekügyelet miatt írt neki

A váci Lázárinfó utolsó perceiben a sajtó munkatársai tehettek fel kérdéseket a miniszternek, de amikor kényes téma került szóba, a megjelent közönség hangosan fejezte ki nemtetszését, kifütyülték az újságírókat, valaki pedig azt kiabálta be az RTL riporterének: "Te hülye vagy".

Az újságírók szembesíteni próbálták Lázár Jánost azzal, hogy a rendőrség cáfolta a magyarázatát, ami szerint igazoltatták a Gyöngyösön ellene tiltakozó romákat, és innen derültek ki a bűnügyi adataik.

Lázár János kezdetben kitért a válasz elől, és azt ismételgette, Gulyás Gergely már mindent elmondott a Kormányinfón, ennél többet ő sem tud mondani. Végül a sokadik kérdésre belement a részletekbe.

„Volt rendőri intézkedés, ezt elmondta Gulyás miniszter úr, hiszen beazonosították őket. Ha egy védett személy, mint egy miniszter, kormánytag, állami vezető, egy kiemelt közszereplő lakossági fórumot tart, akkor a hatályos törvények szerint védelemre jogosult. És ahhoz is jogom van, hogy megkérdezzem a miniszter urat, mint ahogy meg is tettem, hogy szerinte mi történt a lakossági fórumon. Nekem ehhez mind jogom van, így szólnak a hatályos törvények. Mint ahogy furcsa volna, hogyha valakit megvernek, az nem tudhatja meg, hogy ki verte meg. Van-e más?”

Ugyanakkor arról is beszélt, az RTL állította, hogy igazoltatások történtek, így a rendőrség szerinte az RTL-t cáfolta. Ehhez Lázár annak ellenére is ragaszkodott, hogy valójában az RTL csak idézte az általa elmondottakat.

Lázár János a Telex kérdéseire is azonnal visszatámadt.

Ugyanezzel vádolta az RTL-t is, amikor a híradó riportere a kikerült bűnügyi adatokról kérdezte.

„Nem érdekel bűnözők személyiségi joga. Sajnálom, hogy az RTL a bűnözők oldalára áll a tisztes polgárokkal szemben” - fogalmazott.

Később ugyanakkor Lázár János finomított az álláspontján.

Amikor az RTL arról kérdezte, mit gondol azokról, akik azt állítják, semmilyen bűncselekményt nem követtek el, és az erkölcsi bizonyítványukat is közzétették, a miniszter azt válaszolta, „nincs ilyen”. Hogy ezt honnan tudhatja, arra a kérdésre úgy reagált: „Nem jelentkezett nálam.”

Magyar Péter a Facebookon arról írt, hogy állítása szerint a Fidesz az utóbbi napokban az eddigieknél is jobban felerősítette a TikTokon folytatott dezinformációs kampányát. A Tisza Párt elnöke szerint „ugyanazt teszik, amit a legutóbbi elcsalt romániai elnökválasztás során orosz segítséggel csinált a végül kizárt román jelölt:

Magyar Péter azt állítja, hogy „a Fidesz által alkalmazott nyílt választási csalás totális hazugságokon, a TISZA jelöltjeinek lejáratásán, személyiségi jogokat durván sértő, dehumanizáló tartalmakon nyugszik.” Majd úgy folytatta:

Posztja végén arra kéri „minden jóérzésű honfitársát”, hogy az eddigieknél is jobban aktivizálják magukat az összes közösségi felületen, hogy közösen ellensúlyozni tudják a „Fidesz hazugságcunamiját”. Azt is kérte, hogy minden felületen jelentsék a hazug, rágalmazó, hamis tartalmakat.

Az elmúlt hónapokban több független magyar médium is dokumentálta, hogy kormánypárthoz köthető szereplők terjesztenek mesterséges intelligenciával generált, Magyar Pétert lejárató videókat. A romániai párhuzam kapcsán fontos, hogy a 2024-es elnökválasztás első fordulójának eredményét a román Alkotmánybíróság megsemmisítette a TikTokon zajló, összehangolt manipulációk és az orosz befolyásgyanú miatt.

Egy novemberi Publicus-kutatás szerint a magyar választók nagy többsége az MI-vel hamisított kampányvideókat választási csalásnak tartja.

A kormány február 3-án rendelettel tiltotta meg, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, de a lépés a jogászszakma és a bíróságok heves ellenállásába ütközött. A rendelet kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így nem lehet ellene közigazgatási pert indítani. A jogszabály szerint annak rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ami a most zajló perek leállítását jelentené.

– írta a Telex. A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozás „a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz.”

Egy Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és március 19-re tűzött ki új időpontot. Csütörtökön a Főváros és a magyar állam perében eljáró Fővárosi Törvényszék is kiadott egy végzést, amelyben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. A bíróság szerint „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. A törvényszék egyúttal jelezte, hogy a következő, március 16-i tárgyalást megtartják.

Az ügyben a Kúria is megszólalt a 24.hu megkeresésére. A legfelsőbb bírói fórum azt írta:

E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.” Hozzátették, hogy „az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

A mostani kormányrendelet előzménye, hogy a Kúria tavaly novemberben a fővárosnak adott igazat egy szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos felülvizsgálati perben, ami mozgásteret nyitott más önkormányzatok számára is a perindításhoz.

A főpolgármester bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul. Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint a rendeletre az Alkotmánybíróság korábbi döntései miatt volt szükség a fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése érdekében.

Kilencvenhárom éves korában elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a nemzet művésze. A halálhírt a Magyar Művészeti Akadémia közölte pénteken az MTI-vel; a köztestület a Szent István Renddel is kitüntetett művészt saját halottjának tekinti.

Mindössze hatévesen, a hivatalos korhatárt meg sem várva vették fel a debreceni Zenedébe, miután eljátszotta Liszt II. rapszódiáját. Első nyilvános koncertjét nyolcévesen adta egy Mozart-emlékesten, tízévesen pedig Dohnányi Ernő tanítványai közé került. Tizennégy esztendősen nyerte meg a Zeneakadémia Liszt-versenyének első díját, és ekkor határozta el, hogy karmester lesz.

Művészdiplomáját 1953-ban szerezte meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tanszékén.

Kodály és Zathureczky Ede, a Zeneakadémia akkori igazgatója érte el az ifjú tehetség mentesítését. Kodály támogatásával nemcsak tanulmányait folytathatta, de munkát is kapott a Muzsika Hangversenyrendező Vállalatnál.

Nemzetközi karrierje Leningrádban és Moszkvában vette kezdetét, majd az 1950-es években kiemelkedő versenysikereket aratott Varsóban, Párizsban, Brüsszelben és Rio de Janeiróban. Előbb Belgiumban, majd Svájcban élt. 1958-ban megjelent Liszt-lemezét Angliában „az év legjobb lemeze” címre jelölték.

Az emigrációban évi átlag száz hangversenyt adott a világ legfontosabb zenei központjaiban. A Deutsche Gramophonnál felvett lemezei világhírt és folyamatos koncertfelkéréseket biztosítottak számára. Rendszeres vendége volt a Salzburgi Ünnepi Játékoknak, az Edinburgh-i Fesztiválnak és a BBC Proms koncertsorozatnak is.

Hamarosan saját zenekara lett, a Northern Sinfonia, majd a Bournemouth Sinfonietta vezetőjeként dolgozott. Vezényelte a világ legjelentősebb együtteseit a New York-i Filharmonikusoktól a Berlini Filharmonikusokig. 1972-ben járt először újra Magyarországon, és rövidesen kurzust is tartott a Zeneakadémián. Állandó szakmai otthonra a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaránál lelt, amelynek karmestere, majd később főzeneigazgatója lett. Repertoárján a magyar kortárs szerzők – köztük Durkó Zsolt, Balassa Sándor és Szokolay Sándor – művei éppúgy helyet kaptak, mint egy teljes Beethoven-ciklus.

2013-ban megalapította a Vásáry Tamás-ösztöndíjat, 2017-ben pedig a Gyermekhíd Alapítványt, amely gyermekotthonban élő gyerekek társadalmi beilleszkedését segíti egyéni mentorok segítségével. Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1951-ben Liszt Ferenc-díjat, 1998-ban Kossuth-díjat kapott.

2015-ben ismét a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek főzeneigazgatója lett. 2017-ben a Magyar Szent István Renddel tüntették ki, 2020-ban pedig Dohnányi Ernő-díjban részesült. 2023 szeptemberében, 90. születésnapján ünnepi hangversenyen köszöntötték a Zeneakadémián. 2024-ben jelent meg az előtte tisztelgő, A kilencvenen túl… Hommage a Vásáry Tamás című kötet, és ugyanebben az évben a Bartók Rádió életműdíjasa lett.