Alkotmányellenes volt az iskolarendszer államosítása egy magyar bíróság szerint
A 444 információi szerint egy bírósági határozat azt mondta ki, hogy a kormány több ponton is alkotmányellenes módon államosította az önkormányzati iskolákat. Az ügyben az Alkotmánybíróságnak 90 napon belül kell állást foglalnia.
A csömöri önkormányzat indított pert a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.
Az elmúlt években a kormány két nagy lépésben központosította az addig önkormányzati fenntartású közoktatást: első lépésként 2013-ban a szakmai vezetés és a munkáltatói jogok kerültek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK), míg az iskolák épületének fenntartása továbbra is az önkormányzatok felelőssége maradt.
A második ütemben, 2017 elejétől a többi, iskoláit még maga működtető önkormányzat egy új törvény alapján ingatlajait önként adta át ingyenes vagyonkezelésbe az állami fenntartónak. Csömör is aláírta a vonatkozó vagyonátadási szerződést - de csak kényszerűségből. A város önkormányzata úgy tette mindezt, hogy az ügyben bírósághoz fordulnak, és nekik kedvező ítélet esetén továbbra is ők maradnának az iskolaüzemeltetők.
Csömör tehát ezt a második jogszabályt támadta meg a bíróságon.
Az önkormányzat három lényegi pontban támadta meg az államosításról szóló törvényt:
Elsőként azt érezték alkotmányellenesnek, hogy ugyan a törvény egyenlő felek szerződésének igyekezett beállítani az államosítást, de a törvénnyel arra kényszerítették az önkormányzatokat, hogy a képviselőtestületük a szerződéskötés előtt „önként” szavazza meg, hogy lemondanak az iskolaingatlanokról.
Csömör vezetése szerint az is alkotmányellenes, hogy teljesen elvették az iskolavagyont, még akkor is, ha formailag nem a tulajdonjogukat vették el, hanem vagyonkezelésbe kellett adniuk azt. Az önkormányzat azzal érvelt, hogy az alaptörvény csak abban az esetben engedélyezi a kisajátítást, ha a közcél más módon nem valósulhat meg, márpedig szerintük a iskola fenntartása nemcsak állami kézben oldható meg, az elmúlt évtizedekből számtalan példa akad erre.
Harmadrészt pedig szerintük indokolatlan diszkrimináció, hogy a törvény csak és kizárólag a települési önkormányzatokat zárta ki a lehetséges iskolaműködtetők közül. Az állam, a nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, magánszemélyek, cégek és alapítványok továbbra is fenntarthatnak iskolákat. "Vagyis minden egyáltalán elképzelhető szereplőnek lehet iskolája, kizárólag az önkormányzatoknak nem, pont azoknak nem, akik mellesleg rendelkeznek szinte a teljes iskolai infrastruktúrával országszerte és több évtizede működtetik azt" - írja a 444.
Egy évig tartott a per, melyben az alperes az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, majd a perbe beavatkozóként belépett a KLIK is. A bíróság végül 2018. január 8-án felfüggesztette a pert, mivel a törvény több pontját alkotmánysértőnek találta. Ezzel egyidőben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az semmisítse meg a jogszabály több pontját, melynek legkésőbb 90 napon belül meg kell hoznia a döntést.
Forrás: 444.hu, Címkép: Google Street View
