SZEMPONT
A Rovatból

„A magyar kormány egy fontos szövetségest veszít most el” – szakértő a lengyel ellenzék győzelméről

Donald Tusk és Orbán Viktor viszonya messzemenően nem baráti - mondja az ottani ellenzék vezéréről Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő. Szerinte a lengyelek és a magyarok útja most valószínűleg szétválik egy időre.


Bár a legtöbb mandátumot az eddig kormányzó Jog és Igazságosság nyerte Lengyelországban, többsége az ellenzéki pártok tömörülésének lesz. Ez azt jelenti, hogy a jobboldali PiS 8 évig tartó kormányzása valószínűleg véget ér, a volt miniszterelnök, Donald Tusk pedig visszatérhet a hatalomba.

Hogyan változatja ez meg Magyarország és Lengyelország viszonyát? Hozzájuthatnak-e a lengyelek az eddig náluk is visszatartott európai uniós forrásokhoz? Változik-e a hozzáállásuk Ukrajnához és a gabonavitához, amiben a magyar gazdák is érintettek? Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértővel, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetőjével beszélgettünk.

– Mi várható az elkövetkező napokban?

– Ha lehet hinni az eddigi jeleknek, akkor az látszik, hogy az ellenzéki hárompárti koalíció (ami igazából négy pártot takar) fog tudni kormányt alakítani, hiszen nagyjából már a választásokat megelőzően jelezték, hogy amennyiben így alakulna az eredményük, készen állnak a Jog és Igazságosság vezette kormánykoalíció leváltására. Ehhez még az is kellett, hogy a szélsőjobboldali Konföderáció annyira alulmúlja a saját előzetes várakozásait, hogy igazából a Jog és Igazságosság még velük együtt sem tud kormányt alakítani.

Tehát jelenleg az a helyzet, hogy a kormányzó többséghez szükséges 231 mandátum csak az ellenzéki összefogásnak van meg.

Persze azért még nem mondanám, hogy ez egy lefutott játszma, hiszen Andrzej Duda a PiS színében hivatalban lévő államelnök az, aki első körben kijelölheti, hogy ki alakíthat kormányt. És csak amennyiben ezt az első próbálkozást leszavazza a lengyel törvényhozás alsóháza, a Szejm, akkor veheti át a kezdeményező szerepet, tehát akár az is lehet, hogy decemberig várni kell az új kormány hivatalba lépésére.

– Ha az ellenzéki szövetség alakíthat végül kormányt, milyen változások várhatóak, például a nagy vitát kiváltott abortusztörvénnyel kapcsolatban?

– Mind az új baloldal, mind pedig a polgári koalíció ezen törvény semmissé tételét konkrét kampánypontként jelölte meg, míg a Harmadik Út nevű összefogás, amely részben egy konzervatívabb, jobboldali-népi-agrárius pártból és egy új politikai, centrista formációból áll, ők nem tudtak közös nevezőre jutni. Előzetesen azt mondták, hogy referendumot írnának ki az ügyben, hogy az állampolgárok dönthessenek a kérdésben. Mindez előrevetíti azt, hogy valamiféle törvénymódosítás lesz, hiszen a saját szavazótábor többsége is ezt kívánja. Más kérdés az élettársi viszony. Lengyelországban az élettársi viszony akár azonos, akár különböző nemű párokról van szó, még nem létezik a jogban. Az új baloldal szeretne messzemenő társadalmi változásokat elérni a szexuális kisebbségek elfogadása terén, azonban ismerve a lengyel politikai színteret, azért ez még nem az a helyzet, ahol a sikerrel tudnának szerintem ilyen módosításokat átvinni.

A lengyel katolikus egyház társadalmi szerepe ugyanakkor valamilyen formában napirendre fog kerülni.

Nagyon jól ismert tény Lengyelországban, hogy a katolikus egyház nemcsak a lelki dolgokkal, hanem a világi dolgokkal is foglalkozik, beleszól a politikába, állást foglal. Ez persze sok ellenzéki politikusnak szemet szúrt, és a kampányban is, illetve a választási programokban is prominens helyen szerepelt az egyház mindennapi életben való jelenlétének valamilyen szintű visszaszorítása, redukálása.

– Akárcsak Magyarország, Lengyelország sem kapta meg az uniós források egy részét. Az Európai Unió a lengyel bíróságok függetlenségét védve keveredett vitába a Jog és Igazságosággal. Itt mekkora a tét?

– Elég komoly, 70 milliárd euró feletti összegről van szó. Több szempontból is fontos lenne ezen pénzek felszabadítása,

az új kormány a saját intézkedéseinek a finanszírozását is részben ebből várja.

Az is fontos látni, hogy nemcsak a poszt-covid újjáépítési források vannak befagyasztva, hanem a több éves pénzügyi keretszerződés, az MMF keretében Lengyelországnak odaítélt pénzösszegek egy részét sem utalták ki. Donald Tusk, aki a Polgári Koalíciót vezeti, alapvetően brüsszeli politikusként tért vissza a lengyel belpolitikába. Az Európai Tanács elnöke is volt öt évig, illetve az Európai Néppárt elnöke volt, szintén jó pár évig. Valószínűsíthető, hogy amennyiben lehetőség lesz rá, az új kormány módosítja az igazságügyi reform sarkalatos elemeit, és az európai uniós intézményrendszerek vezetői könnyebben hajlanak majd rá, hogy a befagyasztott pénzforrásokat hamar felszabadítsák.

– Ezek egyszerű feles törvények, tehát meg tudja változtatni az új kormány? Nem kötötték kétharmadhoz őket, mint Magyarországon?

– Nagyrészt igen, alapvetően megvannak rá a törvényi keretek, hogy módosítani tudják az igazságügyi reformot. Persze ehhez még az is kell, hogy az államfői vétó ne kerüljön képbe, hiszen Andrzej Duda államfő élhet vétójogával, amit csak háromötödös többséggel tud felülírni a Szejm. Kétlem, hogy a háromötödös kormányzati többség meglenne. Viszont 2025-ben elnökválasztás lesz Lengyelországban, ahol közvetlenül a nép, a választópolgárok dönthetnek az elnöki tisztségről. Amennyiben Andrzej Duda sikerrel szeretné venni ezt az akadályt, úgy valószínűleg egy tisztán vétópolitikára épülő elnöki politizálás nem lenne szerencsés. Azért a választók valószínűleg megbüntetnék.

– Mi lesz Ukrajnával? Egyfelől Lengyelország a legnagyobb támogatója Ukrajnának, de a gabonakérdés miatt a két ország nagyon komoly konfliktusba került egymással.

– Ukrajna támogatását, illetve a Lengyelországban élő ukrán állampolgárok támogatását illetően alapvetően politikai konszenzus van Lengyelországban. Csak a Konföderáció volt az, amely az ukrán menekültek támogatásának visszaszorításával kampányolt. A vita a gabonaszállítmányok kapcsán erősen belpolitikai okokra vezethető vissza, hiszen az ukrán mezőgazdasági temékek lengyel belpiacon való megjelenése miatt kialakult elégedetlenségre volt kénytelen reagálni a Jog és Igazságosság. A számára oly fontos vidéki szavazók nehezményezték ezt, és attól tartottak, hogy a Harmadik Út nevű ellenzéki párt egy részét képező Lengyel Népi Párthoz menekülnek a szavazók emiatt.

A választásokat követően szerintem ez a kérdés gyorsan csitulni fog,

és a kétoldalú kapcsolatok is visszatérnek a korábbi kerékvágásba.

– Ha a Tusk-féle pártszövetség kerül hatalomra, akkor nőhet-e Orbán Viktor elszigetelődése az Európai Unióban? Magyarország ellen jelenleg is folyik az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, aminek a végén akár egy tagország szavazati jogát is megvonhatják. A magyar kormány eddig számíthatott rá, hogy lengyel szövetségesei a vétójukkal megvédik ettől a szankciótól. Mi lesz ezután?

– Érdemes ezt a politikai veszélyt Magyarországra nézve komolyan venni, hiszen Donald Tusk és a Fidesz között kiéleződött a viszony, először az Európai Néppárton belül, majd a 2022-es magyar országgyűlési választásokat megelőző kampányidőszakban.

Messzemenően nem kiegyensúlyozott, baráti viszonyról van szó.

Illetve az ellenzék egy-két prominens, valószínűleg most kormányra kerülő képviselője is kritikusan nyilatkozott Magyarországgal kapcsolatban. Szymon Hołownia, a Lengyelország 2050 párt vezére például a választásokat megelőző utolsó tévévitán jelezte, hogy számára Magyarország nem egy pozitív partner. Persze más a kampány és más az aktuális kormányzás, de igen, a magyar kormány a saját szempontjából valószínűleg egy fontos szövetségest veszít most el.

– A magyar választási eredmények többször megismételték a lengyel eredményeket az elmúlt évtizedekben, erre mondták, hogy bejött a varsói gyors. És fordítva is szívesen hivatkoztak Budapestre. Ennek most vége?

– A varsói vagy budapesti expressz kölcsönös felemlegetése egy időben megállta a helyét, azonban a pártstruktúra, illetve a berendezkedés teljesen más. Lengyelországban 31 millió választóról beszélünk. Teljesen más pálya. A politikai térkép jóval széttagoltabb, mint Magyarországon. Ezen pártok választási listáit elnézve, akik most a Szejmben meghatározzák az új kormány összetételét, rengeteg kis helyi mozgalmat, pártocskát látunk, amelyek azért mind-mind beleszólhatnak a nagypolitikába is. Innentől kezdve

rendkívül nehéz Lengyelországban egy olyan helyzetet elképzelni, ahol egy párt a párton belüli pártfegyelem konzisztens betartásával olyan helyzetet tud kialakítani, mint amit a Fidesz esetében Magyarországon tapasztaltunk az elmúlt években.

Úgyhogy igen, innentől kezdve, legalábbis az elkövetkezendő időben Magyarország és Lengyelország útja valószínűleg elválik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a lengyelországi orosz drónokról: Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, de goromba provokáció, ami történik
A szakértő szerint az oroszok „harccal történő felderítést” végeznek. A céljuk a NATO válaszkészségének felmérése és politikai feszültségkeltés lehet.


Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

„Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik”

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

„Harcérintkezést provokálnak ki – jelen esetben drónokkal –, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO”

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

„Nemcsak azért, mert akár az üzemanyag maradványai, akár a robbanótöltet (ha volt rajtuk) fel tudnak robbanni. Előfordul az is, hogy az oroszok robbanócsapdákat helyeznek a drónokba, azzal a céllal, hogy a földet ért gépeket megvizsgáló tűzszerészeket megöljék”

– tette hozzá Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.


Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET: