Az Index számol be egy esetről, amit egy olvasójuk írt meg. A Pest megyei nő azt meséli, hogy
több mint egy hónapig (a látogatási tilalom ideje alatt) nem találkozhatott beteg nagymamájával. Az idős asszony koronavírus tesztje a látogatási tilalom ellenére pozitív lett, majd két nappal később meg is halt - a zárójelentés szerint részben a koronavírus szövődményei miatt.
Unokája az Indexnek azt mondta, hogy többször érezte ellentmondásosnak a kórház tájékoztatását, amit a hivatalos irat most alá is támasztott.
A családnak nem említették, hogy idős rokonuk lázas, nem április 16-án, csütörtökön, hanem már egy nappal korábban meghalt, és csak négy nappal ezután, április 19-én került fel arra a listára, ahol a koronavírus-fertőzésben elhunytakat tartják számon.
Azt, hogy az idős asszony halálát pontosan mi okozta, a család azóta sem tudja, a halottvizsgálati bizonyítványt még nem kapták meg.
A 90-es éveiben járó asszonyt tavaly ősz óta kezelték a Péterfy Sándor Utcai Kórház Szövetség utcai III. Krónikus Belgyógyászati Osztályán. Demenciában és Alzheimer-kórban is szenvedett, de március elején – korához és állapotához képest – unokája szerint még jól volt. A nő megemlítette azt is, hogy közölték vele:
bár a nagymama elhunyt, azért az esedékes 64 ezer forint ápolási díjat fizessék be.
Mivel az Index több olvasója is jelezte, a Péterfy Sándor Utcai Kórház Szövetség utcai osztályán az elmúlt napokban többen is meghaltak, kérdéseikkel felkeresték az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) és az operatív törzset is, de egyelőre egyik helyről sem kaptak érdemi választ.
A család a dédnagymamát egyébként március közepén költöztette volna át egy önkormányzati fenntartású idősotthonba, de a korlátozások miatt erre már nem kerülhetett sor.
Az Index számol be egy esetről, amit egy olvasójuk írt meg. A Pest megyei nő azt meséli, hogy
több mint egy hónapig (a látogatási tilalom ideje alatt) nem találkozhatott beteg nagymamájával. Az idős asszony koronavírus tesztje a látogatási tilalom ellenére pozitív lett, majd két nappal később meg is halt - a zárójelentés szerint részben a koronavírus szövődményei miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bemondta, miért kell neki a kétharmad: Hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni
Magyar Péter a kalocsai fórumán nyíltan arról beszélt, hogy a 2026-os választásokon kétharmados többségre törekszik a Tisza Párt, mert az megkönnyítené a kormányzást és a NER lebontását. Kijelentette, mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak 2026-ban.
„Sokkal könnyebb kétharmados felhatalmazással kormányozni, hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni” – mondta a Tisza elnöke csütörtök este, hozzátéve, hogy mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak – írta a 444.hu a helyszínről.
A pártelnök bejelentette, hogy fél nap leforgása alatt több mint tízezren regisztráltak a Tisza Párt előválasztásának második fordulójára, és már több mint harmincezren jelentkeztek szavazatszámlálónak, hogy minden választókörben jelen legyenek.
A kalocsai eseményen Magyar bemutatott három helyi „jelölt-jelöltet”, akiknek a bemutatkozását ő maga olvasta fel; a politikusok nem kaptak szót. A fórum előtt Magyar találkozott Bagó Zoltán polgármesterrel, aki korábban fideszes politikus volt, de 2024-ben egy helyi civil szervezet jelöltjeként nyert, és most a tömegből hallgatta a beszédet.
A kétharmados cél egyébként nem új eleme Magyar Péter kommunikációjának. Már áprilisban, Szegeden is kijelentette:
„A legerősebb politikai közösség a Tisza Párt. Ezt a választást meg fogjuk nyerni, nem kicsit, nagyon: a cél a kétharmad. Aki nem a Tiszára szavaz, az Orbán Viktor hatalomban tartására szavaz.”
Júliusban egy posztjában azzal indokolta a kétharmad szükségességét, hogy anélkül nem lehet elszámoltatni a NER szereplőit. „Onnan lehet majd tudni, hogy újra valódi legfőbb ügyésze és igazságszolgáltatása van az országnak, hogy Rogán Antalt, (Schadl György gazdáját) azonnal bilincsben viszik el a milliárdos hajlékából. Nem gyalog. De nem is helikopterrel.” Egy nagykanizsai fórumon pedig az államadóssággal kapcsolatban fogalmazott meg egy erős ígéretet: „Ami államadósság a mai naptól keletkezik, azért nem fogunk mi magyarok mindannyian helytállni, kizárólag azok, akik meggazdagodtak ebből a rendszerből.”
A kormánypárti oldalról Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója korábban Magyar egy kijelentésére reagálva – miszerint ha akkor lennének a választások, a Fidesz nyerne kétharmaddal – a közösségi médiában annyit írt: „Rendkívüli! Igazat mondott!” Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szeptemberben arról beszélt, hogy „a Tisza Párt nem tud újítani... ha ez így marad, akkor tovább mennek lefelé a lejtőn...” A Századvég politikai elemzési igazgatója, Kiszelly Zoltán pedig a kétharmados cél stratégiai okát abban látja, hogy „a többi baloldali párttól a maradék identitásszavazókat átcsábítsa...”
Mindeközben a 2026-os kampány már gyakorlatilag megkezdődött: Orbán Viktor „anti-háborús” országjárást indított, amellyel párhuzamosan fut Magyar Péter saját országjárása is.
„Sokkal könnyebb kétharmados felhatalmazással kormányozni, hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni” – mondta a Tisza elnöke csütörtök este, hozzátéve, hogy mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak – írta a 444.hu a helyszínről.
A pártelnök bejelentette, hogy fél nap leforgása alatt több mint tízezren regisztráltak a Tisza Párt előválasztásának második fordulójára, és már több mint harmincezren jelentkeztek szavazatszámlálónak, hogy minden választókörben jelen legyenek.
A kalocsai eseményen Magyar bemutatott három helyi „jelölt-jelöltet”, akiknek a bemutatkozását ő maga olvasta fel; a politikusok nem kaptak szót. A fórum előtt Magyar találkozott Bagó Zoltán polgármesterrel, aki korábban fideszes politikus volt, de 2024-ben egy helyi civil szervezet jelöltjeként nyert, és most a tömegből hallgatta a beszédet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Míg októberben valamelyest csökkenteni tudta a Fidesz a hátrányát a Tiszával szemben, novemberre újra nőtt a különbség a két párt között – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült.
A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos pártválasztóknál pedig 9 százalékponttal vezet.
A kutatás szerint
a teljes népességen belül a Tisza 33, a Fidesz 26 százalékon áll, a biztos szavazóknál 37–32 az arány a Tisza javára, a biztos pártválasztók körében pedig 48 százalék szavazna Magyar Péter pártjára, míg a Fideszre 39.
A Mi Hazánk 4 százalékon áll a biztos pártválasztók között, így a felmérés szerint nem jutna be a parlamentbe, a DK viszont 6 százalékos támogatottságával éppen csak átlépné a küszöböt.
A Tisza előnyének növekedése annak tudható be, hogy a Fidesz egy százalékpontot vesztett valamennyi választói csoportban, a Tisza pedig 1-2 százalékponttal erősödött.
A friss felmérés szerint a parlamenti választáson rekordot dönthet a részvétel:
a most megkérdezettek 81 százaléka állítja, hogy elmegy szavazni áprilisban.
A bizonytalanok tábora 31 százalékot tesz ki. Azok között, akik biztosan részt vesznek a választáson, szintén van 20 százaléknyi, pártválasztásában ingadozó szavazó.
A relatív többség, az összes megkérdezett 46 százaléka annak örülne, ha a Fidesz elveszítené a választást. A kormány maradását csak 33 százalék szeretné (21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni). A bizonytalanok között több mint kétszer annyian akarnak kormányváltást, mint ahányan továbbra is hatalomban tartanák a Fideszt (38 százalék a 15 százalékkal szemben). A bizonytalanok 47 százaléka ugyanakkor nem válaszolt.
Míg októberben valamelyest csökkenteni tudta a Fidesz a hátrányát a Tiszával szemben, novemberre újra nőtt a különbség a két párt között – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült.
A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos pártválasztóknál pedig 9 százalékponttal vezet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,
Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kézhez is kapta a Fehér Ház 28 pontból álló, részletes béketervét.
A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.
Zelenszkij jelezte, kész az „őszinte” munkára, és a napokban Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztet.
A terv, amely egy augusztusi alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó óta formálódik, súlyos engedményeket kér Ukrajnától. Ezek között szerepel a Donbasz (Luhanszk és Donyeck) teljes orosz ellenőrzésének de facto elismerése, a Krím orosz státuszának rögzítése, valamint a frontvonalak befagyasztása Herszon és Zaporizzsja megyékben.
Ukrajnának alkotmányban kellene rögzítenie, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximalizálnák.
Cserébe az Egyesült Államok és Európa egy NATO-cikkelyhez hasonló biztonsági garanciát adna, amely egy újabb orosz támadás esetén közös katonai választ helyezne kilátásba. A csomag része egy átfogó gazdasági fejezet is: 100 milliárd dollárnyi (körülbelül 33,2 billió forint) befagyasztott orosz vagyont fordítanának Ukrajna újjáépítésére, amit Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.
A terv a zaporizzsjai atomerőmű újraindítását is tartalmazza, a megtermelt áram 50-50 százalékos megosztásával. Emellett fokozatosan feloldanák az Oroszország elleni szankciókat, és visszavennék az országot a G8-ak közé. A humanitárius pontok között szerepel a „mindenki a mindenkiért” elvű hadifogolycsere és egy általános amnesztia is.
A tervet Európában hűvösen fogadták. „Békét nem lehet kapitulációként értelmezni” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas pedig hangsúlyozta, hogy bármely terv csak akkor működhet, ha abban az ukránok és az európaiak is részt vesznek.
Eközben a Kreml azt közölte, hogy egy tartós rendezésnek a konfliktus kiváltó okait kell felszámolnia. „A rendezésnek a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához kell vezetnie” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reuters szerint.
Az ukrán oldalon is vegyes a fogadtatás. Míg Zelenszkij a diplomáciai nyitottságot hangsúlyozta, Roman Kostenko ukrán parancsnok és képviselő szerint a javaslat elfogadhatatlan. „Ez kapitulációt jelent – Ukrajnának, Európának és Amerikának” – mondta a Guardiannek.
Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,
Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kézhez is kapta a Fehér Ház 28 pontból álló, részletes béketervét.
A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miután az Alkotmánybíróság egyszer már elkaszálta a tervet, az osztrák kormány csütörtökön ismét benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a fejkendő viselését a 14 év alatti lányoknak az iskolákban. A kormány már decemberben elfogadtatná a jogszabályt, amit két lépcsőben vezetnének be: februártól egy felkészítő, tájékoztató szakasz indulna, 2026 őszétől pedig már bírságolhatnak is.
A tilalom a tervek szerint minden állami és magániskolában a 8. évfolyam végéig, vagyis nagyjából 14 éves korig lenne érvényes, és kifejezetten az iszlám hagyományok szerinti fejkendőre vonatkozna. A szabályozás az iskola teljes területére kiterjedne, így a tantermekre, az udvarra és a tornateremre is.
A tervezet külön foglalkozik azokkal a diákokkal, akik társaikat az iszlám öltözködési szabályok betartására kényszerítik – velük szemben a hatóságok is eljárhatnak. A szabályszegő szülők 150 és 800 euró, vagyis körülbelül 58 ezer és 308 ezer forint közötti pénzbírsággal számolhatnak, de csak akkor, ha az iskolai figyelmeztetés és a szakemberek bevonása sem hozott eredményt.
A kormány azzal érvel, hogy a tilalom a gyermekek védelmét és az esélyegyenlőséget szolgálja.
„A gyerekkendő a lányok láthatóságát és szabadságát korlátozza – egyértelműen az elnyomás jele”
– mondta Claudia Plakolm integrációs miniszter. A jobboldali ellenzéki Osztrák Szabadságpárt támogatja a szigorítást, de szerintük ez csak az első lépés lehet. „A fejkendő a politikai iszlám, a nők elnyomásának szimbóluma, és semmi keresnivalója az iskoláinkban” – közölte Ricarda Berger, a párt családpolitikai szóvivője.
Jogvédő szervezetek és muszlim közösségek szerint viszont a javaslat diszkriminatív és sérti a vallásszabadságot. „A tervezett fejkendőtilalom egyoldalú, diszkriminatív beavatkozás, az antimuszlim rasszizmus megnyilvánulása” – írta közleményében az Amnesty International Österreich. Az Osztrák Iszlám Hitközség elnöke arra figyelmeztetett, hogy a vita a szélsőségeseknek kedvez. „Az extremisták a fejkendőtilalmat a saját céljaikra használják” – mondta az ORF-nek Ümit Vural.
A parlament 2019-ben már elfogadott egy hasonló tilalmat az alsó tagozatosokra, azt azonban az Alkotmánybíróság 2020 decemberében alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette. A kormány a mostani javaslatot éppen ezért úgy alakította ki, hogy a vallási nagykorúság határáig terjedjen, és kiegészítő intézkedésekkel, például iskolapszichológusi segítséggel támogassák, abban bízva, hogy ezúttal átmegy a jogi szűrőn.
A minisztérium korábbi becslése szerint a szabályozás több mint 12 ezer lányt érinthet Ausztriában. Az osztrák modell iránt már Németországban is érdeklődnek: Hessen tartomány minisztere komolyan megfontolandónak nevezte az átvételét.
Miután az Alkotmánybíróság egyszer már elkaszálta a tervet, az osztrák kormány csütörtökön ismét benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a fejkendő viselését a 14 év alatti lányoknak az iskolákban. A kormány már decemberben elfogadtatná a jogszabályt, amit két lépcsőben vezetnének be: februártól egy felkészítő, tájékoztató szakasz indulna, 2026 őszétől pedig már bírságolhatnak is.
A tilalom a tervek szerint minden állami és magániskolában a 8. évfolyam végéig, vagyis nagyjából 14 éves korig lenne érvényes, és kifejezetten az iszlám hagyományok szerinti fejkendőre vonatkozna. A szabályozás az iskola teljes területére kiterjedne, így a tantermekre, az udvarra és a tornateremre is.
A tervezet külön foglalkozik azokkal a diákokkal, akik társaikat az iszlám öltözködési szabályok betartására kényszerítik – velük szemben a hatóságok is eljárhatnak. A szabályszegő szülők 150 és 800 euró, vagyis körülbelül 58 ezer és 308 ezer forint közötti pénzbírsággal számolhatnak, de csak akkor, ha az iskolai figyelmeztetés és a szakemberek bevonása sem hozott eredményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
