„A főpolgármester inkább megzsarolt engem” – Magyar Péter visszaszólt Karácsonynak

A közmédia Facebook-oldalai nem minősülnek médiaszolgáltatásnak, így nem is kell rajtuk a kiegyensúlyozottság elvét követni – lényegében ezt mondta ki az Alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a Kúria korábbi, ezzel ellentétes határozatát, írja a Telex. A döntés egy jogi vita végére tesz pontot, de a közszolgálatiság és a politikai esélyegyenlőség kérdését a közösségi médiában újra megnyitja.

Az eljárás azután indult, hogy a Tisza Párt a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, mert a Kossuth rádió Facebook-oldalán február 21-én és 22-én is szinte kizárólag a Fidesz–KDNP-ről és képviselőiről szóló tartalmakat tettek közzé. A párt szerint a bejegyzések kampányeszköznek minősültek és megsértették az esélyegyenlőség elvét. A választási bizottság elutasította a beadványt, többek között arra hivatkozva, hogy „egyetlen napon kihelyezett tartalmak önmagukban nem alkalmasak az esélyegyenlőség elbírálására”.

Ezt a döntést bírálta felül a Kúria, amely kimondta, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó felület, az ott megjelenő, tudatos szerkesztés eredményeként publikált tartalmak pedig alkalmasak a választói akarat befolyásolására. A bíróság ezért eltiltotta a közmédiát az egyoldalú tájékoztatástól a közösségi felületeken. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, amely végül alaptörvény-ellenesnek minősítette a Kúria végzését.

A testület szerint a Kúria a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségi alapelvét tartalmilag lényegében azonosította a médiatörvény követelményével, miközben a médiaszolgáltatásokra kidolgozott joggyakorlat egyes elemeitől megfelelő indoklás nélkül eltekintett.

A határozathoz Szabó Marcel alkotmánybíró különvéleményt fűzött, amelyben a közmédia felelősségét hangsúlyozta. „Az állam által létrehozott és közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a demokratikus nyilvánosságban nem egyszerűen joga, hanem sajátos alkotmányos felelőssége van. A közszolgálatiság lényege a közösség egészének szolgálata: pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása. E felelősség nem tűnhet el pusztán azért, mert a kommunikáció nem rádióműsorban vagy televíziós híradóban, hanem egy intézményi Facebook-felületen történik” – írta. Szabó szerint az Alkotmánybíróságnak azt kellett volna kimondania, hogy a közmédia kampányidőszakban fokozott felelősséget visel azért, „hogy a demokratikus nyilvánosságot, a választási esélyegyenlőséget és a pluralista tájékozódás feltételeit a tevékenységének minden formájában őrizze.”

Soha ennyire szűk, mindössze öt pártlistából álló mezőnyből nem választhattak még a szavazók, mint az áprilisi országgyűlési választáson. A lista azután vált véglegessé, hogy a Nemzeti Választási Iroda törölte a nyilvántartásból a Szolidaritás pártja – Magyar Munkáspárt közös listáját, ezzel pedig a Nemzeti Választási Bizottság is jóváhagyhatta a szavazólapok végleges mintáját.

Mivel öten maradtak, ez listánként 94 percet jelent. A kereskedelmi médiumoknak nem kötelező politikai reklámot sugározniuk, ezt egyedül az RTL vállalta. A csatorna 235 percet biztosít a pártoknak, így mindegyikük 47 percet kap. A szabályozás mindenkire vonatkozik:

A listaállítási feltételeket a március 6-án zárult ajánlásgyűjtésen kellett teljesíteni. Országos listával csak az a párt indulhatott, amely legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, a 106-ból minimum 71 egyéni választókerületben tudott jelöltet állítani.

A Nemzeti Választási Bizottság március 7-én ki is sorsolta a szavazólapi sorrendjüket, amely a következő: Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Tisza Párt, Mi Hazánk Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Fidesz–KDNP.

A szűkebb mezőny a kormányoldal szerint azt bizonyítja, hogy a szigorú feltételek kiszűrik a komolytalan szervezeteket, a jogszabályok pedig garantálják a fair versenyt. Ellenzéki oldalon ugyanakkor többen kritizálják, hogy a közmédia dominanciája és a kereskedelmi csatornák önkéntes vállalására épülő rendszer nem biztosít valódi esélyegyenlőséget, a magas adminisztratív küszöbök pedig akadályt jelentenek a kisebb szereplőknek. A kampány hajrájában a választóknak érdemes figyelniük a határidőkre is: a külképviseleti szavazásra például április 2-ig lehet jelentkezni a névjegyzékbe.

Ököllel bántalmazták a Tisza Párt egyik női önkéntesét péntek délután Mosonmagyaróváron, miközben a párt kiadványait terjesztette. Az esetről Magyar Péter, a párt elnöke számolt be a közösségi oldalán.

A párt a sajtónak is eljuttatott egy közleményt, amelyhez csatolták a feljelentésről szóló jegyzőkönyvet is.

Az ügyben könnyű testi sértés és tettleges becsületsértés miatt tettek feljelentést. Magyar Péter az állítólagos elkövetőt „Orbán-janicsárnak” nevezte.

Márciusban nem jogerősen három év letöltendő börtönre ítéltek egy férfit, aki Egerben támadt rá a Tisza Párt önkénteseire politikai meggyőződésük miatt. Januárban Magyar Péter arról írt, hogy Debrecenben egy tanár „baltával” rontott rá a párt fiatal aktivistáira, és felszólította a miniszterelnököt, hogy „álljon az ország nyilvánossága elé és haladéktalanul állítsa le az általuk szított erőszakot és agressziót!”. Februárban Budapesten fenyegetett késeléssel egy férfi női önkénteseket. Szintén januárban, Rád községben történt egy vitatott incidens, amely után Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa úgy fogalmazott: „A Tisza egy hazugságokból épült kártyavár…”.

Kossuth-nagydíjat kapott:

KURTÁG GYÖRGY Wolf-díjas, kétszeres Kossuth- és háromszoros Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a magyar klasszikus zene legnemesebb hagyományait formabontó módon megújító zeneművei, világszerte nagy hatást gyakorló művészete, valamint művésznemzedékek számára meghatározó oktatói munkája elismeréseként,

MELOCCO MIKLÓS, a nemzet művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Corvin-lánc birtokosa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a szobrászat nyelvét monumentális erővel és mély humanista tartalommal megújító, a hagyomány és a modern szellemiség egységét tükröző alkotóművészete elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott:

CSUPÓ GÁBOR JÁNOS többszörös Emmy-díjas animációsfilm- és élőszereplősfilm-rendező, producer, zenész Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a magyar kultúra jó hírnevét erősítő, a hazai animációs filmművészet legnemesebb hagyományaiból kibontakozó és világszerte páratlan sikereket arató, példaértékű alkotómunkája elismeréseként,

FISCHL MÓNIKA Liszt Ferenc-díjas énekes, színművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, a primadonna szerepkör legjelentősebb főszerepeiben nyújtott emlékezetes alakításai, az operett műfajt világszerte népszerűsítő, elhivatott és sikeres előadóművészete elismeréseként,

GÁSPÁR TIBOR Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, tragikus, komikus és abszurd darabokban egyaránt kiemelkedő szerepformálása, emlékezetes színpadi, filmes és szinkronszínészi alakításai elismeréseként,

GYÖNGYÖSI LEVENTE Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és a nemzetközi zenei életben is nagyra értékelt művészi pályafutása, páratlan leleményességgel és innovatív formanyelvvel megkomponált, széles közönséget megszólító művei elismeréseként,

KISFALUDY ANDRÁS Balázs Béla-díjas rendező, producer, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, kiemelkedően termékeny és sokoldalú, a magyar kultúrát ikonikus dokumentumfilmekkel gazdagító alkotóművészete, valamint jelentős előadói tevékenysége elismeréseként,

LACKFI JÁNOS Babérkoszorú és József Attila-díjas író, költő Magyarország számára kivételesen értékes, sajátos kifejezőerő és elegáns könnyedség, ugyanakkor játékos fordulatokban megbúvó magvas gondolatok jellemezte, a gyermekirodalom terén különösen kiemelkedő írásművészete, valamint a szépirodalom népszerűsítését szolgáló sokoldalú tevékenysége elismeréseként,

NEMCSÁK KÁROLY Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, tévé- és játékfilmekben egyaránt emlékezetes és nagy népszerűségnek örvendő alakításai, valamint példaértékű színigazgatói tevékenysége elismeréseként,

PATAKY ATTILA énekes, dalszövegíró, az EDDA Művek frontembere Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a rendszerváltoztatás körüli évtizedek egyik legmarkánsabb alakjaként a magyar rockzenében betöltött korszakalkotó szerepe, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő és egyedülálló dinamizmus jellemezte előadóművészete, értékes dalszövegírói és zenekarvezetői tevékenysége elismeréseként,

ROBERT LANTOS film- és televíziós producer Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is kiemelkedő pályafutása, különösen a középkori Európa sorsát meghatározó magyar történelmet a fiatalok nyelvén és világszínvonalú látványvilággal bemutató Hunyadi történelmi tévésorozat létrejötte érdekében végzett tevékenysége elismeréseként,

RÚZSA MAGDOLNA Máté Péter-díjas énekes, dalszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, Kárpát-medence-szerte kiemelkedően sikeres és példaértékű, a magyar könnyűzenét sokszínűen gazdagító előadóművészete, jazz- és klasszikus elemeket is ötvöző, karakteres stílusú szerzeményei, egyedi hangulatú dalszövegei elismeréseként,

SZURCSIK JÓZSEF Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt rektorhelyettes Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, szuggesztivitás és sajátos motívumrendszer jellemezte alkotómunkája, a festészet, a grafika, illetve a szobrászat mellett a performansz és a művészeti-zenei előadás terén is kiemelkedő művészete, illetve értékes művészetpedagógiai tevékenysége elismeréseként,

TÓTH ERZSÉBET Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a konzervatív értékeket képviselő, a társadalmi és az egyéni problémákat is érzékletesen megragadó versei, a magyar lírai hagyományt megújító költészete elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott megosztva:

PÁL ISTVÁN "SZALONNA" Liszt Ferenc-díjas népzenész, kiváló és érdemes művész, a Szalonna és Bandája zenekar művészeti vezetője, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja,

PÁL ESZTER Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

DOÓR RÓBERT népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

GERA ATTILA klarinétművész, népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

GOMBAI TAMÁS népzenész, egyetemi adjunktus, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

KARACS GYULA népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

ÜRMÖS SÁNDOR FERENC népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja

Magyarország számára kivételesen értékes, a Kárpát-medence zenei örökségét itthon és a nagyvilág legrangosabb helyszínein egyaránt méltó módon és nagy sikerrel képviselő, a magyar kulturális identitást és a népzene társadalmi megbecsültségét erősítő művészi munkája elismeréseként.

(MTI)