A biztos halálból hozza vissza a kutyákat – Görögországból és Nigériából is jönnek hozzá
A cikkben szereplő videók gyengébb idegzetű olvasóink számára felkavaróak lehetnek.
Dr. Kiss Gabriella, az Epilepsziás Kutyákért Alapítvány egyik alapítója és vezető állatorvosa két és fél évtizede küzd azért, hogy az epilepsziás kisállatok is teljes életet élhessenek. Talán meghökkenve olvasod az "epilepsziás kutya" kifejezést, talán pontosan tudod, miről van szó, és talán épp te is egy olyan gazdi vagy, aki minden lehetséges eszközt bevetve szeretné enyhíteni kedvence rohamait, elkerülve a szedatív mellékhatású gyógyszerek használatát, avagy végleges esetben a kisállat eutanáziáját.
Bizony, az epilepszia nemcsak embereknél, hanem kutyáknál (sőt, úgy általában véve az összes melegvérű állatnál) is épp elég gyakori jelenség. És ők is szenvednek tőle.
A nagy különbség az emberi és az állati epilepszia kezelésénél az, hogy míg az előbbi esetben egy komplett orvosi csapat dolgozhat a rohamok pontos kiváltó okainak megfejtésén, különböző szakterületeket egyesítve - neurológia, pszichológia, neuropszichológia, pszichiátria, epileptológia, és akár még egyéb területek is -, addig az állatoknál átlagos esetben egy egyszerű állatorvosi vizsgálatra kerülhet sor. Pedig az állatoknál pontosan ugyanolyan komplexek lehetnek az okok, és az, hogy az agynak melyik területe érintett.
Ezért aztán - Dr. Kiss Gabriellával folytatott beszélgetésünkből kiderült - száz és ezer eset van, ahol az epilepsziás házikedvenc egyáltalán nem a megfelelő kezelést kapja, éppenséggel pont a kezelésbe hal bele végül.
Jött a gazdi boldog nyugalommal a kutyusáért, majd meglátta, hogy halott
Gabriella és férje az elsők között voltak - szám szerint a hetedikek -, akik magánrendelőt nyitottak Budapesten. Ma itt már nagyjából 600 állatorvosi magánrendelőt számolhatunk. Eleinte természetesen Kiss doktornő is, mint mindenki más, a jól ismert és mindenfelé bevett szakmai protokollokat követve igyekezett gyógyítani az állatokat. Az epilepsziás kutyák esetében azonban ezek a jól ismert protokollok egyre gyanúsabbá váltak számára.
"Alig tudtam egy-két kutyát meggyógyítani, és számtalan tünettel találkoztam, amelyeket sehova sem tudtam besorolni. Nem tudtam, mi történik a beteg szervezetében, nem tudtam diagnózist felállítani, és egy orvos számára ez rettenetes érzés" - meséli a doktornő.
1992-ben beállított hozzá az egyik gazdi, akinek kutyáját Gabriella akkor már jó egy éve kezelte. A kutyának valamiért folyamatos rohamai jelentkeztek, és nem akartak leállni. Kiss doktornő az ilyenkor használatos szedatív gyógyszereket adta be neki órákon át.
Emlékszem, délután 5 óra volt, a gazdi boldogan jött vissza érte, abban a biztos tudatban, hogy megszűntek a rohamok. Ehelyett át kellett adnom neki a halott kutyusát... Akkor és ott azt mondtam magamnak, hogy én itt ezt befejeztem. És elkezdtem tanulni.
- emlékszik vissza.
Videó: Roxi testtartási rohama
Videó: Roxi vizuális hallucinációja
Azzal a lendülettel fejest is ugrott a humán epileptológiába, és kezdetét vette egy több évtizedes, a mai napig is tartó önképzési út, amely során neves professzorokkal dolgozott együtt, és nemcsak a külföldi és hazai szakirodalomba vetette bele magát, de folyamatosan gyarapodó tudásának köszönhetően egy napon ő maga is elkezdett írni. Mára már publikációk sora, és egy Kutyák epilepsziáról mindenkinek című könyv is köthető a nevéhez.
A humánepileptológia, vagyis az emberi epilepszia elméleti és gyakorlati megfigyelésével megfejtette a mindaddig oly frusztráló titokzatos tüneteket, válaszokat kapott a kérdéseire.
Mára Gabriella határozottan állítja: egy epilepsziás állat kivizsgálásához és megfelelő kezeléséhez pontosan ugyanúgy ismerni kell a humán pszichiátria és a neuropszichológia - vagyis ez esetben állatpszichológia - idevonatkozó részeit, mint az embernél. És ez a legtöbb állatorvosnál, érthető módon, hiányzik.
Sőt, még akkor is pokolian nehéz lehet az orvos dolga, ha ezt a sok szakterületet mind kitanulja. Az epilepszia "egyezményes tüneteire" (szakkifejezéssel klasszifikációjára) 4-10 évente készít friss leírást a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga és a WHO. Ehhez az egész világról befutó vizsgálati eredményeket központosítják. Az eredmény? Állandóan változnak a tünetek.
Gabriella több egyetemi előadást tartott már a témában, és a fiatal állatorvosok egyre-másra léptek oda hozzá a prezentációk után, hogy megkérdezzék, hol lehet mindezt részletesen megtanulni. A doktornő erre annyit felelt: nem tud róla, hogy bárhol is tanítanák, de ő szívesen megtanít akárkit. Így esett, hogy oktatni is elkezdte ezt a háttérbe szorított és oly felfedezetlen területet.
Jelenleg 40 magántanítványa van, akikkel néhány éve létrehozta az Epilepszia Centrum Hálózatot. Így minden megyében legalább egy, humán-és állatorvosi epileptológiából képzett Kiss-tanítványhoz el tud menni az aggódó gazdi, ha az Alapítvány ráckevei székhelye túl messze volna.
A szakmai protokollt, amit önállóan állított fel az állati epilepszia kezelésére, a legtöbb helyen nem követik és nem tulajdonítanak figyelmet neki. Pedig Gabriella gyakorlatilag megelőzte a korát.
Természetesen nem mindig csak kutyák érkeznek Gabriella rendelőjébe
2004-ben felfedezte, amit 2015-től vezettek be
Kora megelőzését jól bizonyítja az a mérföldkőnek számító eset, amikor 2000-ben behoztak hozzá egy szibériai huskyt, Lupust, akit négy éven át tartó gondozásba vett - sikertelenül. 2004-ig mindennap több rohama volt a kutyusnak. Gabriella egy ponton belefáradt a küzdelembe, és feladta. A kutya gazdája ekkor rászólt: szedje össze magát, vegye elő a szakirodalmat, és gyógyítsa meg. A doktornő így tett.
Levette a kutyát az addig adagolt 4 gyógyszerről, helyette egyet kezdett el adni neki, a levetiracetamot. A kutyus ezután 10 évig élt rohammentesen. 16 évesen halt meg.
Videó Lupus rohamáról:
2004 óta próbálom elfogadtatni a levetiracetamot a régi, szedatív mellékhatású gyógyszerek helyett, de csak 2015-től alkalmazzák az állatgyógyászatban!
- magyarázza értetlenül Gabriella. Amikor megkérdezem, miért nem hallgatnak rá, csak annyit felel: nincs katedrája. Ő nem arra fordította az éveit, hogy híres és elismert nevet kovácsoljon magának az állatorvosi szakmában. Nem könnyű csak úgy elhitetni valamit, ha egyszer századéves terápiás protokollal fordul szembe, amiben 170 éves gyógyszert alkalmaznak, mind a mai napig, csaknem az egész világon.
Spanyolországtól Nigériáig mindenhonnan rohannak hozzá
Bár Gabriellának eszébe sem jutott ezzel a szóval élni, biztos vagyok benne, hogy a neki köszönhetően nagyjából 3000 tünetmentessé vált kutya gazdái sokan csodatevőnek tartják. Nem egyszer fordul elő, hogy egy állatklinikán napokig fekszik benn a kutya, szűnni nem akaró rohamai miatt. Aztán átviszik őhozzá, és egy nap múlva rohammentesen megy haza. Nem kell füllentésekre vagy túlzásokra gondolni: egyszerű a magyarázat, még én is megértettem a laikus fejemmel.
A legtöbb helyen még mindig a nyugtató, szedatív mellékhatású gyógyszereket adják be nekik. Ezzel nem szüntetik meg a rohamokat, éppen ellenkezőleg: néha rögzítik a rohamállapotot. Olyan rohamnál, ami alvás közben tört elő, ez gyakorlatilag borítékolható. Ennek eredményeképp pedig a kutya légzése - 3-4 rohamokkal és alvással telt napot követően - leáll.
Nem egyszer volt már, hogy az utolsó pillanatban juttatták el a kutyust Gabriellához vagy tanítványaihoz, akik azonnal megszüntették a nyugtatók adagolását, és tünetmentessé tették. Nagyon sok állatot hozott vissza "a felhő széléről" - fogalmazott ő maga és lánya is, aki évek óta próbálja segíteni édesanyja munkáját.
Az ország, Európa és a világ minden szegletéről jönnek hozzá - Athén, Dubaj, Nigéria, Spanyolország, Anglia, Németország és a Kárpát-medence valamennyi országa -, és a legtöbb esetben óriási megkönnyebbüléssel, boldogan távoznak tünetmentes jóbarátjukkal.
Sajnos az epilepszia bármelyik kutyusnál - és melegvérű háziállatnál - bármikor jelentkezhet. Jó, ha megjegyzed a www.kutyaepilepszia.hu oldalt, vagy az Epilepsziás Kutyákért Alapítvány Facebook-oldalát. Sőt, az Epilepsziás Kutyákért Fórumon is sokat megtudhatsz: az aggódó gazdik itt osztják meg egymással tapasztalatukat, tanácsaikat.
Videók rohamtünetekről, amelyek, mint látható, nagyon szerteágazóak lehetnek:
További videókat találsz az alapítvány honlapján.
