2853 milliárd forintot dob ki az ablakon a magyar állam a koncesszióba adott autópályákkal
Az 1994-ben koncesszióba adott M5-öst az osztrák Bau Holding AG, a francia Bouygues S.A. és Colas S.A. közös cége építette, 2004-től pedig bevonták a matricás rendszerbe, ezért cserébe évi 17 milliárdot fizet az állam. Emellett az állam még közel 40 százalékos részesedést is vett, ami után lett volna kb. 100 milliárd forintért opciója megvenni a maradék 60 százalékot, de ehelyett inkább nyomott áron, becslések szerint 21 milliárd forintért eladta a részesedést a külföldi tulajdonosoknak, és évente nagyjából 35 milliárd forintot fizet 26 éven keresztül rendelkezésre állási díjként.
Az M6-os sztráda pedig az MSZP-SZDSZ kormányok talán legrosszabb beruházása volt, Szekszárdtól délre alig jár rajta valaki, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy élénkíteni fogja Tolna és Baranya gazdaságát. A ppp-konstrukcióban épült út a G7 számításai szerint évi 50 milliárd veszteséget termel az államnak. Csak az M6 éves rendelkezésre állási díjainak kumulált összegéből majdnem 1000 km autópálya épülhetne 2040-ig a lap becslése szerint.
A fenti projekteket és általában a ppp-konstrukciót rendszeresen kritizálta a Fidesz ellenzékből, és a szerződések újratárgyalását ígérte.
Az autópályák esetében ebből csak annyi valósult meg, hogy egy hazai ügyvédi irodát megbíztak 17 millióért a szerződések átvizsgálására, de végül semmi nem történt. A ppp-szerződések egyébként még teljesen átláthatatlanok is, a G7 hiába kérte ki ezeket közérdekű adatigényléssel az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, egyelőre nem kaptak választ.