Huszonhat, korábban a holland nagykövetség védelmét ellátó magyar biztonsági szakember várja az afgán fővárosban a kimenekítését - tudta meg a hvg.hu.
Hétfőn még azt állította a magyar külügy, hogy nincsenek magyarok az afgán fővárosban, de a portál értesüléseit három, kormányközeli forrás is megerősítette.
A holland diplomaták a tálibok hatalomátvétele miatt egyik pillanatról a másikra elhagyták a nagykövetséget, de a lap információ szerint a magyar biztonsági szakemberek még Kabulban várják, hogy elrepüljenek onnan. A 24.hu-nak sikerült elérni a tálibok által elfoglalt országban rekedt egyik magyart, aki elmondta:
biztonságban vannak, és úgy tudják, kedden vagy szerdán elrepülnek Afganisztánból. De nem a magyar kormány segítségével, hanem a holland külügy közreműködésével. Beszélt arról is, meglepve olvasta, hogy a külügy nem tud kint tartózkodó magyarokról, miközben 25 társával már hosszú idő óta kint dolgoznak.
A neve elhallgatását kérő férfi azt is közölte, szombat hajnal óta vannak a kabuli repülőtéren.
A holland védelmi minisztérium vasárnap erősítette meg, hogy a Kabulban állomásozó összes diplomatát, nagykövetségi alkalmazottat és családtagot evakuálják, és ugyanígy kimenekítik a Hollandiában menedékjogot élvező tolmácsokat is.
Az Afganisztánban működő katonai magánvállalkozók száma az elmúlt hónapokban meredeken csökkent. Teljes számuk az elmúlt három hónapban több mint felére csökkent, az áprilisi közel 17 000-ről ebben a hónapban már csak 7800-an lehetnek. Köztük kevesebb mint 2700 amerikai van. A csökkentés különösen a biztonsági magánvállalkozók, valamint a logisztikusok és a szerelők, köztük az afganisztáni légierő fenntartásához szükséges személyzet esetében szembeötlő – írta korábban a U.S News.
Huszonhat, korábban a holland nagykövetség védelmét ellátó magyar biztonsági szakember várja az afgán fővárosban a kimenekítését - tudta meg a hvg.hu.
Hétfőn még azt állította a magyar külügy, hogy nincsenek magyarok az afgán fővárosban, de a portál értesüléseit három, kormányközeli forrás is megerősítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely az Alkotmánybíróság döntése után: Megszámolni sem tudom, hányadik jogi győzelem ez a bukott kormány felett
Újra bíróság elé vihetik az önkormányzatok a szolidaritási hozzájárulás ügyét, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a pereket tiltó rendeletet. A főváros több tízmilliárd forintot vitat, a döntés így a pénzügyi harc folytatását teszi lehetővé.
Visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet azon részeit, amelyekkel a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az önkormányzatok bíróságon támadják meg a szerintük aránytalan elvonásokat.
A szerdán közzétett döntés értelmében a korábban felfüggesztett perek folytatódhatnak, ami új fejezetet nyit a főváros és a kormány évek óta tartó pénzügyi és jogi csatájában.
Karácsony Gergely a közösségi oldalán politikai győzelemként értékelte a döntést.
„Megszámolni sem tudom, hányadik jogi győzelem ez a bukott kormány felett” – írta a főpolgármester.
Az Alkotmánybíróság szerdai közleménye szerint a megsemmisítés oka egy eljárási hiba volt: a testület szerint nem merült fel adat arra, hogy a jogszabály előkészítője lehetőséget adott volna az Országos Bírói Tanácsnak a véleményezésre, noha a rendelet közvetlenül érintette az igazságszolgáltatás működését.
A döntés nem magát a szolidaritási hozzájárulás intézményét törölte el, és a fizetési kötelezettség sem szűnt meg, csupán azt a jogi akadályt hárította el, amely megakadályozta, hogy az önkormányzatok jogorvoslatért forduljanak a bíróságokhoz.
A mostani döntés előzménye az volt, hogy a kormány februárban egy veszélyhelyzeti rendelettel kimondta, hogy a hozzájárulás beszedése nem minősül közigazgatási eljárásnak, így azzal szemben nem lehet pert indítani, sőt, a már futó ügyeket is le kell zárni. Karácsony Gergely főpolgármester akkor a főváros kirablásának nevezte a lépést.
Bár a Fővárosi Törvényszék külön is alkotmányossági aggályokat jelzett, a mostani határozatot az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelme alapján hozta meg az Alkotmánybíróság. A jogi vita a főváros működését is veszélyeztette, de a Magyar Államkincstár végül haladékot adott a vitatott összeg befizetésére.
A főpolgármester egyúttal jelezte, hogy bár a perek folytatásában bízik, a választások után felálló új kormánnyal már az együttműködést keresné.
„A mostani alkotmánybírósági döntésre alapozva nincs kétségem afelől, hogy a folyamatban lévő pereinket is megnyernénk, de én az új kormánnyal már nem pereskedni, hanem együttműködni szeretnék.”
A Fidesz-kormány korábban azzal érvelt, hogy a szolidaritási hozzájárulás a szegényebb és gazdagabb települések közötti forráskiegyenlítés eszköze, és maga a jogintézmény összhangban áll az Alaptörvénnyel.
Az Alkotmánybíróság mostani döntését árnyalja Schanda Balázs alkotmánybíró párhuzamos indokolása, amelyben kiemelte, hogy a testület most kizárólag a szűk eljárásjogi kérdésben, az Országos Bírói Tanács véleményezési jogának megsértése miatt döntött, a rendelet egyéb alkotmányossági kérdéseit nem vizsgálta.
A vita lényege ugyanis az, hogy a főváros és több más tehetős település szerint az állam aránytalanul nagy összeget von el tőlük, ami már a kötelező feladataik ellátását veszélyezteti.
A döntés után a felfüggesztett vagy folyamatban lévő eljárások jogi akadálya megszűnt, az érdemi vitákban a bíróságok dönthetnek.
Visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet azon részeit, amelyekkel a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az önkormányzatok bíróságon támadják meg a szerintük aránytalan elvonásokat.
A szerdán közzétett döntés értelmében a korábban felfüggesztett perek folytatódhatnak, ami új fejezetet nyit a főváros és a kormány évek óta tartó pénzügyi és jogi csatájában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Hang: Orbán Viktor a saját karrierje és a Fidesz végéről beszélt zárt körben
A lap több forrásra hivatkozva arról írt, hogy a Fidesz megújítását polgári szalonok létrehozásával indítanák el a választási vereség után. Orbán Viktor zárt körben állítólag már arról is beszélt, hogy a Fidesz mint márka elhasználódott.
A Fidesz megújítását nem hagyományos pártszerkezeti keretek között, hanem első lépésként úgynevezett polgári szalonok létrehozásával indítanák el a választási vereség után – írta a Magyar Hang több forrásra hivatkozva. A lap szerint
a Fidesz mint politikai márka annyira elhasználódott, hogy ezen a néven már nem lenne esély újabb sikeres szereplésre.
A lap úgy tudja, Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök zárt körben már arról is beszélt, hogy a sikeres újrakezdést saját személye is akadályozhatja, ezért nem zárja ki, hogy egy nagyjából másfél éves gondolkodási időszak végén politikai értelemben háttérbe vonul.
Ennek mintáját a lap forrásainak értelmezése szerint a lengyel Jog és Igazságosság pártot vezető Jarosław Kaczyński szerepfelfogása jelentheti számára: egy erősen visszafogott, háttérből támogatott részvétel.
Az informális fórumok az ország különböző pontjain jönnének létre, céljuk pedig az lenne, hogy helyben továbbra is hiteles, a Fideszhez kötődő szereplők segítségével vonják be az értelmiségieket és a véleményformálókat. A lap szerint ezek a szalonok – a 2002-es vereség után létrehozott Polgári Körökkel ellentétben – nem központi pártakaratból, Orbán Viktor közvetlen irányításával szerveződnének.
Ebben a gondolkodási folyamatban szerepet kaphat Navracsics Tibor is,
aki egyéni körzetben elszenvedett veresége után nem jutott be a parlamentbe, és bejelentette visszavonulását. A Magyar Hang úgy tudja, végül Orbán Viktor győzte meg arról, hogy mégis vegyen részt a politikai oldalon belüli megújulás előkészítésében.
A Fidesz parlamenti frakciójának a tervek szerint csak másodlagos szerepet szánnának az újjáépítésben.
A súlyos választási vereség után Orbán Viktor a Patriótának adott első nagyinterjújában már „teljes megújulást” sürgetett, és jelezte, hogy a parlamenti frakciót is le kell cserélni. Nem sokkal később bejelentette, hogy ő maga sem veszi át parlamenti mandátumát, mert „máshol van rám szükség”. Döntését a régi gárda több tagja is követte, köztük Kósa Lajos is.
A vereséget követően a párton belül is felerősödtek a kritikus hangok.
Király Nóra, a Fidesz csepeli jelöltje bocsánatot kért az elmúlt évek „gyűlöletkampányáért”, Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester pedig arról beszélt, hogy a pártnak „teljesen új elnökségre” van szüksége.
A kampányfőnök, Orbán Balázs elismerte, hogy rosszul mérték fel a helyzetet, és más stratégia mentén kellett volna haladniuk.
A Magyar Hang értesülései összhangban vannak azzal az üzenettel, amelyet Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök tagjainak küldött a napokban. Ebben úgy fogalmazott, hogy a Fidesz mint nagy kormányzópárt meggyengült, és ellenzéki helyzetből nem képes megújítani a teljes magyar jobboldalt. A megújulás szerinte nem a pártból, hanem kisebb-nagyobb közösségekből, klubokból indulhat el.
A Fidesz megújítását nem hagyományos pártszerkezeti keretek között, hanem első lépésként úgynevezett polgári szalonok létrehozásával indítanák el a választási vereség után – írta a Magyar Hang több forrásra hivatkozva. A lap szerint
a Fidesz mint politikai márka annyira elhasználódott, hogy ezen a néven már nem lenne esély újabb sikeres szereplésre.
A lap úgy tudja, Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök zárt körben már arról is beszélt, hogy a sikeres újrakezdést saját személye is akadályozhatja, ezért nem zárja ki, hogy egy nagyjából másfél éves gondolkodási időszak végén politikai értelemben háttérbe vonul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyugdíjemelés: a TISZA-kormány egyik első lépése 400 ezer nyugdíjast érinthet már idén
A hamarosan megalakuló új kormány már 2026-ban bevezetné a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat és egy sávos emelést. Az intézkedések mintegy 400 ezer ellátottat érintenének, nagyjából 205 milliárd forintos keretből.
A hamarosan megalakuló új kormány már idén megkezdheti a TISZA Párt nyugdíjjavaslatainak végrehajtását, a csomagból várhatóan két fontos elemet léptetnek életbe. A tervek szerint bevezetnék a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, és egy célzott pluszemelést adnának a 120 és 140 ezer forint közötti sávban. Az intézkedések mintegy 400 ezer embert érinthetnek.
A legfontosabb, még idénre várt lépés, hogy Magyarországon nem lehet majd 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat fizetni. Ez a változás nemcsak az öregségi nyugdíjasokra, hanem a rokkantsági ellátottakra is vonatkozna.
A 24.hu cikke szerint a lépés 225 ezer öregségi nyugdíjast és 50-60 ezer rokkantsági ellátottat, vagyis összesen mintegy 280 ezer embert érintene. A második, szintén idénre tervezett intézkedés a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak pluszemelése lenne. Az ebbe a sávba eső, mintegy 125 ezer nyugdíjas havi 6-12 ezer forint közötti többletre számíthat. A határt vélhetően azért itt húzták meg, mert a mélyszegénységi küszöb 140 ezer forint körül mozog.
Az emelés pontos hónapja egyelőre nem ismert, hiszen az új kormány még nem alakult meg. Bár a költségvetési mozgástér szűkös, Farkas András nyugdíjszakértő szerint a mintegy 205 milliárd forintos keretet egy foghíjas büdzséből is „össze lehet kaparni a sarokból”.
A párt programjának további, nagyobb költségvetésű elemei várhatóan csak 2027-től valósulhatnak meg.
Ezek közé tartozik a 140 ezer forint feletti nyugdíjak differenciált emelése, az időskorúak járadékának megduplázása és az ápolási díj másfélszeresére emelése. Szintén későbbre csúszhat a 350 milliárd forintosra becsült nyugdíjas SZÉP-kártya program bevezetése, bár a cikk nem zárja ki egy karácsony előtti juttatás lehetőségét.
A TISZA Párt korábban egy sajtótájékoztatón mutatta be a nyugdíjterveit, amelyeket azzal indokoltak, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a szegénységben élő nyugdíjasok aránya. A sávos emelések elvét egy online nyugdíjkalkulátorral is bemutatták, amelynek célja a nyugdíjasok közötti jövedelmi különbségek csökkentése.
Farkas András nyugdíjszakértő korábban úgy értékelte a terveket, hogy a 120 ezer forintos minimálnyugdíj jelentős változás lenne és sokat segíthetne a mélyszegénységben élőkön, de a rendszer egészének átgondolása nélkül újabb méltánytalanságokat szülhet.
A TISZA Párt azzal érvel a program mellett, hogy az igazságosabb rendszert teremt és gyors segítséget nyújt a legkiszolgáltatottabbaknak.
Ezzel szemben a Fidesz politikusai korábban többször kritizálták a terveket, azokat figyelemelterelésnek nevezve, és rejtett megszorításoktól tartva. A kormányoldal kommunikációjában a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését és a 13-14. havi nyugdíjak kifizetését hangsúlyozta.
A hamarosan megalakuló új kormány már idén megkezdheti a TISZA Párt nyugdíjjavaslatainak végrehajtását, a csomagból várhatóan két fontos elemet léptetnek életbe. A tervek szerint bevezetnék a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, és egy célzott pluszemelést adnának a 120 és 140 ezer forint közötti sávban. Az intézkedések mintegy 400 ezer embert érinthetnek.
A legfontosabb, még idénre várt lépés, hogy Magyarországon nem lehet majd 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat fizetni. Ez a változás nemcsak az öregségi nyugdíjasokra, hanem a rokkantsági ellátottakra is vonatkozna.
A 24.hu cikke szerint a lépés 225 ezer öregségi nyugdíjast és 50-60 ezer rokkantsági ellátottat, vagyis összesen mintegy 280 ezer embert érintene. A második, szintén idénre tervezett intézkedés a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak pluszemelése lenne. Az ebbe a sávba eső, mintegy 125 ezer nyugdíjas havi 6-12 ezer forint közötti többletre számíthat. A határt vélhetően azért itt húzták meg, mert a mélyszegénységi küszöb 140 ezer forint körül mozog.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszahívtak egy tejet, lejárt szavatossággal került forgalomba
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság közlése szerint a terméket kivonták a forgalomból, a már eladott dobozos tejeket pedig visszahívják.
Lejárt szavatosságú tejet hív vissza a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság. A közösségi oldalukon azt írták hogy az érintett termék a Miil UHT tej 1,5%.
A bejegyzés szerint a Kifli.hu Shop Kft. a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósággal együttműködve gondoskodott a tej forgalomból történő kivonásáról, és a visszahívásáról. A hatóság azt ígérte, hogy figyelemmel kísérik a folyamatot.
A tej termékek adatai:
Termék megnevezése: Miil UHT tej 1,5%
Kiszerelés: 1 liter
Minőségmegőrzési idő: 14. 03. 2026
Forgalmazó: Velká Pecka s.r.o
Magyar forgalmazó: Kifli.hu Shop Kft.
A hatóság azt javasolja, hogy akinek van ilyen termék a birtokában, az ne fogyassza el.
Lejárt szavatosságú tejet hív vissza a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság. A közösségi oldalukon azt írták hogy az érintett termék a Miil UHT tej 1,5%.
A bejegyzés szerint a Kifli.hu Shop Kft. a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósággal együttműködve gondoskodott a tej forgalomból történő kivonásáról, és a visszahívásáról. A hatóság azt ígérte, hogy figyelemmel kísérik a folyamatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
