Egyre fokozódik az orosz-ukrán konfliktus, Ukrajna elnöke már a tartalékos katonákat is behívta. Eközben a közösségi médiában videók terjednek olyan orosz katonai járművekről, amelyeknek az oldalára Z betűt festettek egy négyzeten belülre.
A szakértők sem nagyon tudják hova tenni ezt a jelet. Egy Aric Toler nevű oknyomozó újságíró azt írta ki a Twitterre, hogy nyolc éve foglalkozik ilyesmi témákkal, de a Z betűvel még sosem találkozott. A The Sunnak nyilatkozó szakértő szerint azt jelentheti, hogy mindenre felkészültek, készen állnak. Egy másik ötlet szerint Ukrajnának és Oroszországnak nagyon hasonló járműveik vannak, az oroszok pedig a Z alapján azonosítani tudják a sajátjaikat.
Z mint Zelenszkij, Ukrajna elnöke
Egy másik szakértő szerint a Z jelentheti az ukrán elnök, Zelenszkij nevének kezdőbetűjét is. Erről David Kime, volt amerikai katona számolt be, aki állítólag orosz zsoldosoktól kapta ezt az infót. Ennél egy fokkal talán logikusabb Rob Lee Oroszország-szakértő gondolata, miszerint az oroszok egyszerűen csak Z-vel jelölik az egyik egységüket, vagy hadosztályukat.
More Z-marked vehicles. This time moving through the village of Belyanka, Belgorod Oblast.
Egyre fokozódik az orosz-ukrán konfliktus, Ukrajna elnöke már a tartalékos katonákat is behívta. Eközben a közösségi médiában videók terjednek olyan orosz katonai járművekről, amelyeknek az oldalára Z betűt festettek egy négyzeten belülre.
A szakértők sem nagyon tudják hova tenni ezt a jelet. Egy Aric Toler nevű oknyomozó újságíró azt írta ki a Twitterre, hogy nyolc éve foglalkozik ilyesmi témákkal, de a Z betűvel még sosem találkozott. A The Sunnak nyilatkozó szakértő szerint azt jelentheti, hogy mindenre felkészültek, készen állnak. Egy másik ötlet szerint Ukrajnának és Oroszországnak nagyon hasonló járműveik vannak, az oroszok pedig a Z alapján azonosítani tudják a sajátjaikat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan fordulat a drónháborúban: már az Egyesült Államok is Zelenszkijtől kér segítséget Irán ellen
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök X-posztban jelentette be, hogy 11 ország fordult hozzájuk segítségért. Az ukrán hadsereg az oroszok által használt iráni Sahed drónok elleni tapasztalatát oszthatja meg.
Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.
Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.
„Ukrajnának egyértelműen az a fontos, hogy az iráni rezsimnek semmilyen adu ne legyen a kezében azokkal szemben, akik életeket védenek”
Az ukrán hadsereg azért szerzett hatalmas tapasztalatot az iráni drónok elleni harcban, mert Oroszország a háború elején konkrétan iráni Sahed drónokat indított Ukrajna ellen. Az oroszok azóta ugyan elkezdtek saját, a Sahedeken alapuló drónokat gyártani, de az ukrán védekező rendszereket pont ezekre a típusokra fejlesztették ki. Irán ballisztikusrakéta-képességeinek módszeres felszámolása nem oldja meg az iráni drónok jelentette fenyegetést, ezek ellen pedig sem a környező országoknak, sem az Egyesült Államoknak nincs olyan fejlett védekezési rendszere, mint Ukrajnának. Problémát jelent a védekezés aránytalanul magas költsége is: egy Patriot PAC-3 rakéta körülbelül 4 millió dollárba kerül, míg egy iráni Sahed drón becsült előállítási költsége mindössze 20–30 ezer dollár.
Zelenszkij felvetette egy csere lehetőségét is: elfogó drónokat és szakértelmet ajánlana fel, cserébe Patriot-rakétákért és más légvédelmi eszközökért. A Kyiv Post szerint ukrán drónszakértők még a héten a Közel-Keletre indulnak, a The Guardian pedig arról írt, hogy a szakértők a következő napokban érkeznek a térségbe.
Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.
Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kínos jelenet a parlamentben: diákok egy csoportja látványosan kivonult az államtitkár beszéde alatt, egyikük be is szólt neki
Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes a rezsicsökkentésről szólt a karzaton ülő fiatalokhoz. A kivonulást az üléselnök azzal magyarázta, hogy a diákoknak lejárt az idejük.
Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.
Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.
Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes válaszolt, aki megpróbálta felélénkíteni a vitát azzal, hogy a karzaton ülőkhöz fordult. „Engedje meg, hogy eltérő nézőpont és beszédmódot válasszak, ugyanis sok fiatal ül itt a karzaton, bizonyosan vannak közöttük ellenzéki szavazók is” – mondta, amire a karzatról egy behallatszó „Csak!” válasz érkezett.
Az államtitkár ezután arról beszélt, miért fontos a kormánynak a rezsivédelem, felidézve, hogy „2006-ban a harmadával emelték a rezsiárakat". Figyelmeztetett, hogy „ha fennmarad az ellenzék akarata, és ezt a politikát valósítja meg egy következő kormány”, az az orosz energiahordozók kiiktatásához és a rezsicsökkentés végéhez vezetne. Záró gondolatait, miszerint a rezsivédelem „a fiataloknak is ugyanakkora érték, mint az idősebb generációnak”, a diákok már nem hallották, mert közben látványosan távoztak a karzatról.
A jelenet annyira feltűnő volt, hogy az ülést levezető Jakab István magyarázatot fűzött hozzá. A pulpitusról azt mondta: „Rétvári miniszterhelyettes úr vendégei voltak itt, és az időkeretük lejárt, ezért távoztak a karzatról”.
A vita hátterében a kormány következetes kommunikációja áll, amely a rezsicsökkentés fenntartását és az olcsó orosz energiaforrások megőrzését hangsúlyozza. Ezzel szemben a Tisza Párt programja szerint a rezsitámogatást nem eltörölnék, hanem szociális alapon bővítenék, miközben 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget, és energetikai korszerűsítési programokat indítanának a háztartások terheinek csökkentésére.
Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.
Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a benzinárstopról: Ez nem védelem, hanem állami nyerészkedés, ha Orbán valóban meg akarta volna védeni a magyarokat, akkor csökkenti az adókat
A TISZA elnöke szerint a miniszterelnök egy hétig nem tett semmit, csak most lépett. Szerinte az adócsökkentés lett volna az igazi segítség, nem a mostani beavatkozás.
Magyar Péter Facebook-posztban reagált a kormány üzemanyagárakat érintő bejelentésére. A TISZA párt elnöke azt állítja, pártja már egy hete követeli, hogy a kormány védje meg a magyar embereket az elszabaduló benzin- és gázolajáraktól.
Szerinte Orbán Viktor egy hét után „ébredt fel és vette észre”, hogy szinte minden közép-európai országban olcsóbb tankolni, mint nálunk. Magyar úgy véli, egy hét kellett a miniszterelnöknek, hogy „az uszítás és hazudozás helyett lépjen”, de szerinte most sem sikerült meglépnie azt, amit a legtöbb országnak, vagyis hogy csökkentse az üzemanyagokat terhelő adókat.
„Orbán Viktor kormánya továbbra is a legmagasabb áfával terheli a benzint és a gázolajat. Ma 200 forinttal több adót fizetünk egy liter benzin után, mint 2010-ben” – írta a politikus. Magyar Péter posztját azzal zárta, hogy „ez nem védett ár, hanem továbbra is állami nyerészkedés. Ha Orbán valóban meg akarta volna védeni a magyarokat, akkor csökkenti az adókat. Ebben az esetben 50-100 forinttal olcsóbb lehetne az üzemanyag.”
A kormány hétfőn délután jelentette be, hogy „védett árat” vezet be az üzemanyagokra. Ennek értelmében a 95-ös benzin literenkénti ára legfeljebb 595 forint, a gázolajé pedig 615 forint lehet a magyar rendszámos járművek számára. A lépést a nemzetközi olajár-emelkedéssel indokolták, és a 2021 végén alkalmazott üzemanyag-árstophoz hasonló rendkívüli piaci beavatkozásként írták le.
Ennek előzménye, hogy 2024 tavaszán a nemzetgazdasági miniszter „önkéntes” igazodásra szólította fel a hazai forgalmazókat a regionális átlagárhoz. A KSH akkori, az EU Weekly Oil Bulletin adataira hivatkozó közlése szerint 2024 áprilisában a magyar átlagár a környező országok átlaga felett volt: a 95-ös benzinért 648 forintot kértek a hazai kutakon, míg a régiós átlag 623 forint volt, a dízel esetében pedig 649 forint állt szemben a 622 forintos átlaggal.
Az üzemanyagok végső árában jelentős tétel a közteher. Magyarországon a 27 százalékos általános forgalmi adó uniós rekordernek számít, 2024. január 1-jén pedig literenként 32,55 forinttal nőtt a benzin és a gázolaj jövedéki adója. Ezt január 15-én egy második lépcső követte, ami a kutakon nagyjából további 21 forintos drágulásként jelent meg. A kormány 2025-re inflációkövető valorizációt is előirányzott.
Magyar Péter Facebook-posztban reagált a kormány üzemanyagárakat érintő bejelentésére. A TISZA párt elnöke azt állítja, pártja már egy hete követeli, hogy a kormány védje meg a magyar embereket az elszabaduló benzin- és gázolajáraktól.
Szerinte Orbán Viktor egy hét után „ébredt fel és vette észre”, hogy szinte minden közép-európai országban olcsóbb tankolni, mint nálunk. Magyar úgy véli, egy hét kellett a miniszterelnöknek, hogy „az uszítás és hazudozás helyett lépjen”, de szerinte most sem sikerült meglépnie azt, amit a legtöbb országnak, vagyis hogy csökkentse az üzemanyagokat terhelő adókat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár az ukrán pénzszállítóról: A kőolajvezeték elzárásától nem volt független a lépésünk, nem lehetünk annyira hülyék, hogy hagyjuk magunkat
Lázár János egy gödöllői fórumon a Barátság kőolajvezeték leállítására adott válasznak nevezte a hatósági intézkedést. A lefoglalt készpénzt az olajvezeték megnyitásáig nem adják vissza.
„Nyilvánvaló, hogy a kőolajvezeték elzárásától nem volt független a lépésünk” – jelentette ki Lázár János építési miniszter hétfőn Gödöllőn, egyértelműen összekapcsolva a magyar hatóságok által lefoglalt ukrán pénzszállítmány ügyét a Barátság kőolajvezeték hetek óta tartó leállásával. A miniszter egyúttal bejelentette, hogy a kormány a mai ülésén „védett üzemanyagár” meghatározásáról döntött.
Lázár János a választási kampány felgyorsulására hivatkozva tartott fórumot Gödöllőn, ahol a választás tétjét a 16 év utáni „folytatás vagy változás” kérdéseként vázolta fel – írta a 24.hu. A kormányoldal a folytatásra kéri a választókat, mert a változást veszélyesnek tartják.
„Ezzel nem azt mondom, hogy minden hibátlan volt, félreértés ne essék, én csak annyit mondok, hogy az elmúlt 16 esztendőben több volt a jó, mint a rossz, ezért érdemes ránk szavazni”
– fogalmazott a miniszter.
Beszédében a migráció kérdését is érintette, rámutatva, hogy a közel-keleti bevándorlás szerinte terrorveszélyt jelent. „Tehát ahol sok a bevándorló és közöttük sok a Közel-Keletről érkező, ott nagy az esélye, hogy közintézményekkel, emberekkel szemben bombamerényleteket fognak elkövetni, hogyha a háború eszkalálódik” – mondta. A kormányfőt méltatva úgy fogalmazott: „Orbán Viktor a legjobb válságkezelő ezen a kontinensen”.
A lefoglalt ukrán pénzszállítmánnyal kapcsolatban Lázár János kijelentette, a lépés válasz volt a magyar kormány által zsarolásnak tartott vezetékleállításra. „Mert ha megzsarolnak bennünket, azért mégse lehetünk annyira hülyék, hogy hagyjuk magunkat” – mondta, majd hozzátette:
„A pénzt vissza nem adjuk nekik, a pénz egyelőre itt marad. Várjuk, hogy az olajvezeték mikor nyílik meg, és várjuk az újabb ukrán pénzszállítmányokat Magyarországon keresztül!”
A miniszter szerint az ügyben felmerül a pénzmosás, a szervezett bűnözés és a politikai finanszírozás gyanúja is. Lázár egyúttal megvádolta a Tisza Pártot, hogy Ukrajnától kapnak segítséget.
„Nekünk vannak nemzetbiztonsági bizottság elé tárt bizonyítékaink, amelyek azt mutatják, hogy Ukrajna ad segítséget a Tisza Pártnak. Döntően informatikai segítséget, digitális segítséget cégeken, embereken, eszközökön keresztül” – állította.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője korábban visszautasította a kormány „uszítását”, és a valós problémákról szóló vita fontosságát hangsúlyozta. Az ukrán külügyminiszter „állami banditizmusnak” nevezte a pénz visszatartását, az érintett ukrán állami bank, az Oschadbank pedig közölte: a szállítmány egy legális, dokumentumokkal igazolt bankközi készpénztranszfer volt.
A kőolajszállítás a Barátság vezetéken január 27-én állt le Magyarország és Szlovákia irányába. A Mol ezt követően a stratégiai készletek részleges felszabadítását kérte, amit az Energiaügyi Minisztérium engedélyezett. A magyar hatóságok március 6-án, pénteken állítottak meg két ukrán pénzszállító járművet és hét ukrán állampolgárt pénzmosás gyanújával. Az alkalmazottakat másnap elengedték, a járműveket és a készpénzt azonban a hatóságok visszatartják.
„Nyilvánvaló, hogy a kőolajvezeték elzárásától nem volt független a lépésünk” – jelentette ki Lázár János építési miniszter hétfőn Gödöllőn, egyértelműen összekapcsolva a magyar hatóságok által lefoglalt ukrán pénzszállítmány ügyét a Barátság kőolajvezeték hetek óta tartó leállásával. A miniszter egyúttal bejelentette, hogy a kormány a mai ülésén „védett üzemanyagár” meghatározásáról döntött.
Lázár János a választási kampány felgyorsulására hivatkozva tartott fórumot Gödöllőn, ahol a választás tétjét a 16 év utáni „folytatás vagy változás” kérdéseként vázolta fel – írta a 24.hu. A kormányoldal a folytatásra kéri a választókat, mert a változást veszélyesnek tartják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
