„Sem előnyt, sem hátrányt nem jelent, hogy kinek kicsodák a szülei” – így reagált a külügy arra, hogy Németh Szilárd és Völner Pál lánya is konzul lett

Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.

Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.

– írta Zelenszkij.

Az ukrán hadsereg azért szerzett hatalmas tapasztalatot az iráni drónok elleni harcban, mert Oroszország a háború elején konkrétan iráni Sahed drónokat indított Ukrajna ellen. Az oroszok azóta ugyan elkezdtek saját, a Sahedeken alapuló drónokat gyártani, de az ukrán védekező rendszereket pont ezekre a típusokra fejlesztették ki. Irán ballisztikusrakéta-képességeinek módszeres felszámolása nem oldja meg az iráni drónok jelentette fenyegetést, ezek ellen pedig sem a környező országoknak, sem az Egyesült Államoknak nincs olyan fejlett védekezési rendszere, mint Ukrajnának. Problémát jelent a védekezés aránytalanul magas költsége is: egy Patriot PAC-3 rakéta körülbelül 4 millió dollárba kerül, míg egy iráni Sahed drón becsült előállítási költsége mindössze 20–30 ezer dollár.

Zelenszkij felvetette egy csere lehetőségét is: elfogó drónokat és szakértelmet ajánlana fel, cserébe Patriot-rakétákért és más légvédelmi eszközökért. A Kyiv Post szerint ukrán drónszakértők még a héten a Közel-Keletre indulnak, a The Guardian pedig arról írt, hogy a szakértők a következő napokban érkeznek a térségbe.

Orbán Viktor egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az iráni háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás. Az üzemanyag ára egész Európában meredeken emelkedik. Ezért

Orbán elmondta, hogy a védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A magánszemélyek mellett a védett árat kiterjesztik a mezőgazdászokra, fuvarozókra és a vállalkozókra is.

A miniszterelnök kifejtette, hogy az állami tartalékkészleteket felszabadítják és ezzel biztosítják az ellátást.

Az intézkedés órákkal azután jött, hogy kiszivárgott, hogy a Mol jelentősen megemelné a benzin árát.

Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.

Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.

Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes válaszolt, aki megpróbálta felélénkíteni a vitát azzal, hogy a karzaton ülőkhöz fordult. „Engedje meg, hogy eltérő nézőpont és beszédmódot válasszak, ugyanis sok fiatal ül itt a karzaton, bizonyosan vannak közöttük ellenzéki szavazók is” – mondta, amire a karzatról egy behallatszó „Csak!” válasz érkezett.

A jelenet annyira feltűnő volt, hogy az ülést levezető Jakab István magyarázatot fűzött hozzá. A pulpitusról azt mondta: „Rétvári miniszterhelyettes úr vendégei voltak itt, és az időkeretük lejárt, ezért távoztak a karzatról”.

A vita hátterében a kormány következetes kommunikációja áll, amely a rezsicsökkentés fenntartását és az olcsó orosz energiaforrások megőrzését hangsúlyozza. Ezzel szemben a Tisza Párt programja szerint a rezsitámogatást nem eltörölnék, hanem szociális alapon bővítenék, miközben 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget, és energetikai korszerűsítési programokat indítanának a háztartások terheinek csökkentésére.

Zárt ajtók mögött tárgyalt a nemzetbiztonsági bizottság hétfőn egy külföldi titkosszolgálati jelzésről, mely szerint oroszok érkeztek Magyarországra a választás befolyásolására. A magyar elhárítás azonban, miután ellenőrizte az információt, arra jutott, hogy a megnevezett személyek nincsenek az országban – írta a Telex egy, a nevét elhallgató bizottsági tagra hivatkozva.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró múlt héten írt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember jött Budapestre, hogy a moldovai mintához hasonlóan avatkozzanak be a magyar választásokba. Panyi szerint az Egyesült Államok bizalmas hírszerzési információkat is megosztott a szövetségeseivel a Budapestre küldött csapatról.

A bizottsági ülésen nem ez volt az egyetlen forró téma, napirendre került a múlt héten lekapcsolt ukrán pénzszállító autók ügye is. Március 6-án derült ki, hogy a magyar hatóságok az M0-s körgyűrű alacskai pihenőhelyénél két ukrán pénzszállítót állítottak meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz az ügyben. Az ukrán takarékbank vasárnap közölte, visszaköveteli a járművekben lefoglalt pénzt és aranyat. A bizottság egyik tagja szerint az ügyben rengeteg a megválaszolatlan kérdés, és jogilag sem világos, miért pénzmosás miatt indult eljárás.

A javaslat azt célozza, hogy a múlt héten lefoglalt vagyon a hatósági eljárás végéig lefoglalás alatt maradjon. A bizottság fideszes tagja szerint azt vizsgálják, hogy a szállított vagyon célja és felhasználása hogyan hat a nemzetbiztonságra, de kijelentette, hogy a szállítás módja és a személyek kiléte önmagában is nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

A javaslatot a képviselők rendkívül gyorsan megvitatták. Az MSZP-s Molnár Zsolt a sietséget és az időzítést kifogásolta, a bizottság jobbikos elnöke, Sas Zoltán pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy felmerül a visszaható hatályú törvényhozás aggálya. Ugyanakkor mindketten egyetértettek abban, hogy az ügynek lehet nemzetbiztonsági kockázata. Kocsis Máté azzal indokolta a sürgősséget, hogy a parlament a választások előtt már csak hétfőn és kedden ülésezik. A javaslatot a bizottság végül négy igen és két tartózkodás mellett megszavazta, a jobbikos Sas Zoltán és az MSZP-s Molnár Zsolt tartózkodtak. A testület azt is javasolta az Országgyűlésnek, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot.