"Mi van, mégse kellettem?" – a legkínosabb és legromantikusabb sztorik, ezért más vidéken tinderezni, mint a nagyvárosban
Most ezzel a 10 sztorival bizonyítjuk be, milyen kínos és váratlan dolgok történhetnek, ha falusiként vagy kisvárosiként tinderezel. 
(A felismerhetőség elkerülése érdekében a neveket megváltoztattam.)
Evelin (23):
"Végzős voltam a gimiben, amikor először regisztráltam a Tinderre. Sokáig keresgéltem, amíg egyszer megjelent egy helyes, 20-as évei végén járó pasi profilja. Valahonnan ismerős volt, de már nem rémlett, honnan. Jobbra húztam, mert nagyon bejött. Pár nappal később jött az értesítés, hogy match-em van vele. Vártam napokig, de nem írt. Sokáig gondolkoztam, hogy kezdeményezzek-e én, de még jó, hogy nem tettem.
Pár hét múlva ugyanis megjelent a sulinkban, mint az új töritanár. Akkor ugrott be, hogy miért volt ismerős: tavaly kistanárként volt bent néhány órán.
Én rögtön megismertem, ő viszont engem szerintem nem. Így is elég ciki volt, utána folyamatosan azon izgultam, mikor jön rá, hogy én vagyok az egyik match-e. Alig vártam, hogy végre elballagjak."
Tamás (46):
"Tavaly megismerkedtem egy korombeli nővel, aki már az elejétől kezdve szimpatikus volt, ráadásul ugyanabban a városrészben laktunk. Az első randink egy belvárosi cukrászdában volt. Jót beszélgettünk, aztán elindultunk a buszmegálló felé.
Mielőtt a helyi járat megérkezett volna, csak úgy mellékesen megemlítette, hogy elhozta a fogkeféjét...
Ott kicsit ledöbbentem, nem terveztem, hogy máris hazaviszem. Amikor felszálltunk a buszra, bekattant valami, és végül az utolsó pillanatban leszálltam, mielőtt becsukódtak volna az ajtók. Reméltem, hogy nem futunk össze a környéken. Pár hét múlva viszont kicsit megszorultam anyagilag, el kellett mennem a zaciba, és legnagyobb szerencsétlenségemre ő állt a pultban. Úgy tudtam, eladóként dolgozik, ezért még inkább meglepődtem. Ő is, de azért kicsit sértődötten meg is kérdezte, hogy 'mi van, mégse kellettem?'. Nagyon kellemetlen volt."
Péter (34):
"Nekem az volt a legcikibb élményem, amikor
megtaláltam Tinderen az egyik legjobb haverom barátnőjét, ráadásul elég kihívó képei voltak.
Persze nem húztam jobbra, de nagyon sokáig őrlődtem, hogy mondjam-e el a haveromnak, mert nagyon szerette a nőjét. Szerencsére nem tőlem tudta meg, a csaj lebukott, és nem sokkal később szét is mentek. Csak akkor mertem elmondani a dolgot, amikor már a haver kiheverte a szakítást. Nem volt boldog."
Bori (24):
"Az egyik kedvencem egy szegedi srác volt (kb. 150 km-re tőlem.), aki napokkal azután, hogy matcheltünk, rám írt azzal, hogy „sajnos nagy a távolság” A válaszom: 'Akkor miért ezt állítottad be???'"
Rebeka (25):
"Egy kisvárosban élek, ahol nem sok korombeli helyes srác tinderezik. Amikor végre találtam egy szimpatikus fiút, akivel még jól el is beszélgettünk, kezdtem reménykedni. De az első randi mégis elég rosszul sikerült. Egy kicsit megviselt a dolog, főleg, hogy utána párszor láttam is a városban.
Körülbelül egy hónappal később viszont ő lett az új munkatársam az étteremben, ahol dolgozom. Végignézhettem, ahogy pincérként minden fiatal vagy idős nővel flörtöl.
Beletelt egy kis időbe, mire feszültség nélkül tudtunk egymás mellett dolgozni."
Klaudia (21):
"Miután a környéken hiába keresgéltem, kibővítettem a távolságot az appban, hátha így több szerencsém lesz. Be is jött, mert végre megismerkedtem egy nagyon helyes sráccal, csak az volt a gond, hogy majdnem 100 km-re lakott tőlem. Del tök jól eldumálgattunk, úgyhogy azt gondoltam, megér egy próbát. Mivel ő elég sokat dolgozott, nagyon nehéz volt megszervezni a randit. Végül egy szombatot rászántam arra, hogy elutazzak hozzá egy mozira. Már akkor kezdtem aggódni, amikor út közben hiába írtam neki, nem válaszolt. Majd amikor odaértem a vonatállomásra, a megbeszéltekkel ellentétben nem várt ott, ezért felhívtam.
Kiderült, hogy egy másik lánnyal ment randizni aznap, nekem meg "elfelejtett" szólni erről... A következő vonattal utazhattam is haza."
Bence (20)
"A legrosszabb az volt, amikor kíváncsiságból kitoltam a kort 50 évig. Hamar megbántam, mert pár balra húzott profil után megtaláltam anyámat..."
De hogy ne csak negatív példákat hozzunk fel, itt van pár happy enddel végződő történet is: 
Petra (27):
"Én az exemet találtam meg a Tinderen, miután visszaköltöztem a szülővárosomba az egyetem és egy év munka után. Középsuliban jártunk, de amikor engem felvettek egyetemre, én Budapestre költöztem, ő viszont otthon maradt, a távkapcsolatot meg egyikünk se akarta. Azóta nem sokat hallottam róla, így eléggé meglepődtem, amikor megjelent előttem a profilja és a képek alapján még jobb pasi lett belőle. Talán inkább a régi idők emlékére, de jobbra húztam. Már másnap matcheltünk, és rögtön rám is írt. Egy darabig ott beszélgettünk, aztán amikor tudtuk, hogy ez nem csak egy egyszerű 'mi van veled?' beszélgetés lesz, Facebookon folytattuk. Kiderült, hogy még mindig megvan a szikra köztünk, úgyhogy megpróbáltuk újra együtt.
Hihetetlen, hogy a Tinder hozott össze minket újra, de nem bánom, felnőttként még jobb a kapcsolatunk, mint régen volt."
Dorina(19):
"Van egy srác a városban, aki az a tipikus 'jó pasi'. Kívülről úgy tűnt, neki mindene megvan, ráadásul jól is nézett ki, persze, hogy csomó helyi lány rajongott érte. Ráadásul mindig csodaszép barátnői voltak, ezért hiába tetszett már régóta, tudtam, hogy esélytelen vagyok nála.
Aztán egyszer belefutottam a Tinderen. Nagyon meglepődtem, azt gondoltam, egy ilyen pasinak, mint ő, nincs szüksége ilyesmire, hogy barátnőt szerezzen.
De ha már kidobta az app, egy kis hezitálás után végül jobbra húztam. Legnagyobb megdöbbenésemre pár nap múlva matcheltünk. Persze nem mertem ráírni, de nem kellett sokáig várnom, hogy elkezdjünk beszélgetni. Kiderült, hogy ismerős voltam neki már régebbről és szép lánynak is tartott, de mivel 5 évvel fiatalabb vagyok nála, azt hitte, hozzá képest még éretlen vagyok, és inkább nem próbálkozott. El se akartam hinni! A beszélgetésünk alatt mintha egy teljesen más srácot ismertem volna meg, mint akit eddig láttam benne. Ő is ugyanígy volt ezzel. Most már lassan fél éve járunk, és nem is lehetnék boldogabb."
Abigél (22):
"A Tinderen keresztül elkezdtem beszélgetni egy fiatalemberrel. Akkoriban sokat utazott a munkája miatt és
a véletlen folytán pont 150 kilométeres körben tartózkodott, amikor jobbra húztuk egymást. Egyébként kb. 260 km-re volt a lakóhelyünk és semmilyen körülmények között nem ismertük volna meg egymást.
Sajnos nem tudtunk a munkája miatt találkozni, és ennek is hálát adok. Talán ha mobilisabb, ebből is csak egy tipikus „tinderrandi” lett volna, gyors kaja meg szex, de így sokáig beszélgettünk személyes kontakt nélkül – és összebarátkoztunk. Végül mégis csak eljött hozzám, egy nagyon udvarias, romantikus randevúra, mindenféle tolakodás nélkül, szinte hozzám sem ért. Kicsit féltem attól, hogy ha beül az autóba és elmegy, többet nem jön vissza. De nem így lett, leszűkítettük a távolságot és lassan már egy éve minden nap hozzám jön haza. Ha nincs a Tinder, nem találtam volna meg az életem párját."
