Brazília arra kényszerült, hogy kiássák a sírokból a holttesteket, ezzel helyet biztosítva a koronavírus áldozatainak. A dél-amerikai országban ugyanis a halálozási arány még mindig folyamatosan nő.
A brazíliai áldozatok száma 42 791, az azonosított betegek 851 000-en vannak, amivel az Egyesült Államok után a második leginkább érintett országgá vált a járvánnyal kapcsolatban.
Sao Paulo az országban a vírus központja, ahol a halálesetek száma elérte az 5480-at, így a kontinens egyik legsúlyosabban érintett régiójává vált.
A nemrég készült légifelvételeken jól látszanak a hatalmas tömegsírok, amelyeket a halálos áldozatok számára alakítottak ki a 12 milliós városban.
Sao Paulo önkormányzatának temetkezési szolgáltatója elmondta a Mirrornak, hogy a legalább három éve eltemetett testeket kiássák, hogy felszabadítsák a helyet a koronavírus áldozatainak.
A sírkertek dolgozói kiássák a testeket, és a csontokat számozott zsákokba teszik, majd eltárolják őket addig, amíg a rá következő 15 napon belül át nem szállítják őket környező temetőkbe.
A helyi tisztviselők egy nyilatkozatban azt állították, hogy a csontokat nyilvános csontkamrákba helyezik. Ezek olyan helyek, amelyekben az emberi maradványok egy halomban kerülnek végső nyugalomra.
Egy szóvivő szerint a Sao Paolo-i Vila Formosa temetőben áprilisban 1 654 embert temettek el, ami 500-zal több, mint márciusban. A helyiek aggódnak, mert a korlátozásokat feloldották annak ellenére, hogy még mindig nem érte el a vírus a csúcsot. „Az emberek azt mondják, semmi se ijeszti meg a sírásókat. A koronavírus igen” – nyilatkozta egy helyi sírásó, Adenilson Costa.
Annyi munkájuk van mostanság Costa szerint, hogy nemrégiben eltemették az egyik rokonát nem messze onnét, ahol épp ő dolgozott, és még csak nem is tudott róla.
Brazília arra kényszerült, hogy kiássák a sírokból a holttesteket, ezzel helyet biztosítva a koronavírus áldozatainak. A dél-amerikai országban ugyanis a halálozási arány még mindig folyamatosan nő.
A brazíliai áldozatok száma 42 791, az azonosított betegek 851 000-en vannak, amivel az Egyesült Államok után a második leginkább érintett országgá vált a járvánnyal kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter reagált Orbán posztjára: Orbán Viktor ismét hazudik, a magyargyűlölő román elnökjelölt pártjával tervez szavazni az EP-ben
A miniszterelnök szerint: „Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész”.
Orbán Viktor az X-en üzent Ursula von der Leyen-nek a közösségi oldalán. Ebben arról írt: "Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén. A szavazást az Elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki, de mindannyian tudjuk, hogy a korrupció csak a jéghegy csúcsa. Itt többről van szó. Alkalmasságról, eredményekről, Európa jövőjéről." Majd a bejegyzésében felsorolt, hogy szerinte mi mindenért okolható Von der Leyen: a migrációért, az energiaválságért, a szerinte esztelen zöldideológiáért, vagy a genderideológiárt. A végén pedig hozzátette: "Holnap eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész. Nincs mismásolás, választani kötelező. Elnök asszony, a vezetés lényege a felelősség. Ideje távozni!"
A miniszterelnök posztjára hamarosan Magyar Péter is reagált. Szintén a közösségi oldalán írta meg, hogy:
"Orbán Viktor ismét hazudik. Az Európai Parlament nem Ursula von der Leyen bizottsági elnök leváltásáról szavaz holnap, hanem a teljes Európai Bizottság és ezzel együtt az Orbán által jelölt magyar biztos esetleges megbuktatásáról is. A bizalmatlansági indítvány egyik szerzője a magyargyűlölő bukott román elnökjelölt pártja, az AUR".
Majd hozzátette: "Ursula von der Leyent nem a TISZA Párt, hanem Orbán Viktor jelölte az Európai Bizottság élére. És
a Fidesz most sem volt annyira bátor, hogy aláírja a Bizottság elleni bizalmatlansági indítványt, hanem mint egy toporzékoló gyáva kisgyerek, inkább csak mások háta mögül dobálja a kavicsokat a vízbe."
A politikus szerint pártja egyetért azzal, hogy "lehetne jobb és kompetensebb vezetése az Európai Uniónak, ugyanakkor,
semmilyen körülmények között sem fog együtt szavazni a magyargyűlölő román elnökjelölt, George Simion pártjával, az AUR-ral. Orbán Viktor éppen ezt tervezi tenni.
Ha már a múltkor az erdélyi és partiumi magyaroknak köszönhetően Romániában elbukott az oroszpárti, magyar sírokon ugráló magyargyűlölő politikus, akkor Orbán most az Európai Parlamentben akarja megtámogatni a javaslatát.
De mi is köti össze Orbán Viktort és a magyargyűlölő George Simiont? Erről majd holnap" - ígérte posztjában, amelyhez Oebán X-es bejegyzésének képéhez hasonló illusztrációt tett ki.
A kép vélhetően nem véletlen - A miniszterelnöknek hasonló módon üzent korábban az Európai Néppárt európai parlamenti-képviselőcsoportja. Von der Leyen pártcsaládjának frakciója tavaly tette ki az „ideje távozni” feliratú képet Orbánról.
Orbán Viktor az X-en üzent Ursula von der Leyen-nek a közösségi oldalán. Ebben arról írt: "Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén. A szavazást az Elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki, de mindannyian tudjuk, hogy a korrupció csak a jéghegy csúcsa. Itt többről van szó. Alkalmasságról, eredményekről, Európa jövőjéről." Majd a bejegyzésében felsorolt, hogy szerinte mi mindenért okolható Von der Leyen: a migrációért, az energiaválságért, a szerinte esztelen zöldideológiáért, vagy a genderideológiárt. A végén pedig hozzátette: "Holnap eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész. Nincs mismásolás, választani kötelező. Elnök asszony, a vezetés lényege a felelősség. Ideje távozni!"
Az X-en pedig egy képet osztott meg:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az XFG nevű új koronavírus-variáns gyorsan terjed világszerte, különösen Európában és Délkelet-Ázsiában nő az esetszám. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelte ezt a mutánst, mivel egyre több ország jelent fertőzéseket.
A WHO adatai szerint az XFG június 22-ig összesen 38 országban jelent meg,
és 1648 esetet regisztráltak. Ez az adott héten a világon jelentett fertőzések 22,7 százalékát tette ki, míg négy héttel korábban még csak 7,4 százalék volt az aránya.
Délkelet-Ázsiában különösen jelentős a növekedés: május 5. és május 26. között 17,3 százalékról 68,7 százalékra emelkedett az XFG aránya. Európában ugyanebben az időszakban 10,6 százalékról 16,7 százalékra nőtt, Amerikában pedig 7,8 százalékról 26,5 százalékra.
Az Egyesült Királyságban a variáns június végére az angliai esetek 30 százalékát tette ki – írta meg a The Independent. Az ottani egészségügyi hatóságok továbbra is nyomon követik az új törzsek terjedését.
„Normális, hogy a vírusok idővel mutálódnak és változnak” – mondta Dr. Alex Allen, az UKHSA epidemiológiai tanácsadója.
Az XFG a WHO szerint a korábbi LF.7 és LP.8.1.2 variánsok keveréke. Az első mintát január 27-én vették. A szervezet „alacsonynak” minősítette az új variáns kockázatát, és közölték: a jelenlegi adatok nem utalnak arra, hogy az XFG súlyosabb betegséget vagy több halálesetet okozna, mint a többi ismert variáns.
Dr. Kaywaan Khan háziorvos azt mondta,
a variáns egyik legjellemzőbb tünete a rekedtség, amit érdes vagy karcos hang kísér. A tünetek általában „enyhék vagy közepesek”.
A szakértők hangsúlyozták, hogy az új törzs nem tűnik veszélyesebbnek a korábbiaknál, és a jelenlegi Covid-vakcinák továbbra is védelmet nyújtanak a súlyos lefolyás ellen.
A WHO szerint a variáns terjedésének mértékét nehéz pontosan meghatározni, mert a tesztelések száma világszerte jelentősen csökkent a járvány csúcspontjához képest.
Az XFG nevű új koronavírus-variáns gyorsan terjed világszerte, különösen Európában és Délkelet-Ázsiában nő az esetszám. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelte ezt a mutánst, mivel egyre több ország jelent fertőzéseket.
A WHO adatai szerint az XFG június 22-ig összesen 38 országban jelent meg,
és 1648 esetet regisztráltak. Ez az adott héten a világon jelentett fertőzések 22,7 százalékát tette ki, míg négy héttel korábban még csak 7,4 százalék volt az aránya.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány februárban arról beszélt, hogy a magyar orvosok havi 2 millió forint feletti átlagbért kaphatnak. A Magyar Orvosi Kamara azonban kiszámolta, hogy mi a jelenlegi helyzet Magyarországon.
A MOK szerint: "valótlan a kormányzati kommunikáció az orvosi átlagbérről".
A kamara a közösségi oldalán írta meg, hogy szerintük mi a valóság. Kikérték Takács Péter egészségügyi államtitkártól az általuk közölt adat forrását. Az államtitkár május 17-én levélben válaszolt. Ebből pedig az derült ki, hogy az orvosok átlagbéréről szóló állítás valótlan - írják a bejegyzésükben.
A kétmillió forint feletti összeg ugyanis
- az orvosok egy kisebb részének (10.653 fő)
- összes állásából és
- rendes munkaidőn felüli plusz munkájából (orvoshiány!),
- a szakmai, veszélyességi és egyéb pótlékokat is beleszámolva keletkezett
- bruttó összeget jelenti,
aminek nincs köze az orvosok átlagbéréhez - közölte a MOK.
Az államtitkár által küldöttek alapján a valódi orvosi átlagbér:
- heti 40 órás munkáért bruttó 1.513.606, azaz kb. nettó 1 millió forint átlagbért kapnak a kollégák. Ez az összeg pedig a rendkívül kedvezőtlen, elöregedett korfából adódik - tették hozzá.
- a fiatal orvosok pályájuk első öt évében nettó 450-570 ezer forintot keresnek. A hétvégi és éjszakai ügyeleti munkáért orvosaink órabére nettó 3000-6000 Ft.
"A Kamara véleménye szerint az egészségügyi vezetés feladata olyan bér- és munkakörülmények megteremtése, ami az ország lakosai számára biztosítja a megfelelő ellátáshoz szükséges orvosi - és szakdolgozói - létszámot. Hiteles informálásra van szükség, mert propagandával nem lehet eredményesen felvenni a versenyt a külföldi állásajánlatokkal vagy a hazai magánszektorral" - írták végül.
A kormány februárban arról beszélt, hogy a magyar orvosok havi 2 millió forint feletti átlagbért kaphatnak. A Magyar Orvosi Kamara azonban kiszámolta, hogy mi a jelenlegi helyzet Magyarországon.
A MOK szerint: "valótlan a kormányzati kommunikáció az orvosi átlagbérről".
A kamara a közösségi oldalán írta meg, hogy szerintük mi a valóság. Kikérték Takács Péter egészségügyi államtitkártól az általuk közölt adat forrását. Az államtitkár május 17-én levélben válaszolt. Ebből pedig az derült ki, hogy az orvosok átlagbéréről szóló állítás valótlan - írják a bejegyzésükben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!