ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Az emberek kétharmada adna halálos áramütést egy ismeretlennek, ha utasítják rá

Ezt bizonyította be az egyik leghíresebb pszichológiai kísérlet. És van még néhány, ami hasonlóan megdöbbentő eredményeket hozott...
Láng Dávid - szmo.hu
2017. május 31.



A pszichológusok már régóta keresik a válaszokat arra, hogyan érzékeljük a minket körülvevő világot, és mi az, ami a viselkedésünket motiválja, azaz miért cselekszünk úgy, ahogy. Szerencsére egyre több rejtélyre sikerült már fényt deríteniük.

Dr. Ujhelyi Adrienn, egyetemi adjunktus (ELTE Pszichológiai Intézet) a Be Smart Klub keretein belül tartott előadásában nagyon érdekes pszichológiai kísérleteket mutatott be. Ezek az emberi viselkedés olyan aspektusaira világítottak rá, melyek megváltoztatják, hogyan gondolunk önmagunkra. Az alábbiakban összefoglaltuk a legérdekesebbeket.

A csordaszellem ereje hihetetlen

Vonalas kísérletként is ismert az úgynevezett Asch-kísérlet, melyben Solomon Asch a konformitás erejét vizsgálta. Tehát arra volt kíváncsi, hogy a kísérleti személyek mennyire engedelmeskednek a csoport nyomásának. Először 1955-ben végezték el.

A résztvevőknek két kártyát mutattak, melyeken vonalak voltak. Az egyik kártyán egyetlen egyenes vonal, amit referenciának jelölnek ki, a másikon pedig az ezzel összehasonlítandó három másik, különböző hosszúságú vonal. A feladat az volt, hogy egymás után hangosan kimondják, a három vonal közül melyik azonos hosszúságú a legelsővel.

A vonalak hosszúsága olyan nagy mértékben különbözött, hogy a helyes válasz gyakorlatilag mindig egyértelmű volt a résztvevők számára.

Azonban a kísérletben egyetlen személy kivételével mindenki „beépített ember” volt, és az egyetlen valódi résztvevő nem tudta, hogy őket még a kísérlet előtt megkérték, hogy következetesen rossz válaszokat adjanak.

asch

Az első és második körben valamennyi résztvevő helyesen válaszolt. A harmadik körtől kezdve viszont az első öt beépített ember egyöntetűen hibás választ adott, és a hatodikként következő valódi résztvevőnek minden oka megvolt rá, hogy azt higgye, az előtte szólók őszintén gondolták válaszukat.

Ekkor ő általában meglepődve és feszülten elmondta saját válaszát. Végül a hetedikként válaszoló, utolsó beépített ember is megismételte az első öt személy által adott helytelen választ. A következő 15 körből 10-ben a beépített emberek újra egyhangúlag rossz válaszokat adtak.

Asch megdöbbentő eredménye az volt, hogy a kísérlet résztvevői még teljesen egyértelműen helytelen válasz esetén is hajlandóak voltak a többség oldalára állni.

Azoknál a kritikus kérdéseknél, ahol a többség rossz választ adott, a véleményükkel egyedül maradt résztvevők 37 százaléka csatlakozott a helytelen többségi válaszhoz.

Egy angol nyelvű videó a kísérletről:

Érdekes belegondolni, mi játszódhat le ilyenkor a mit sem sejtő alanyok fejében:

az első rossz választ még elintézik annyival, hogy "jó, mindenütt van hülye". A másodiknál már előrehajolnak, de még mindig csak arra gondolnak, hogy "oké, biztos együtt vannak". A harmadiknál viszont már elkezd összeomlani a szépen felépített világuk. Te vajon mit tennél ilyen esetben?

A tekintély a lelkiismeretet is képes felülbírálni

A Milgram-kísérlet célja a résztvevők hatalommal szembeni engedelmességének vizsgálata volt, amikor olyasmit kérnek tőlük, ami lelkiismeretükkel ellenkezik. Újsághirdetéssel toboroztak hozzá 20 és 50 év közötti férfiakat, akiknek fizetséget is ígértek cserébe.

A kísérletvezető elmagyarázta az alanynak és egy másik kísérleti személynek – aki beépített ember, színész volt –, hogy a büntetés hatását fogják vizsgálni a tanulási folyamatra.

A kísérleti személyre a "tanár", a színészre pedig a "tanuló" szerepét osztották, látszólag véletlenszerűen, a valóságban viszont előre eltervezetten. Ezután mindkettejüket bevezették egy szobába, ahol a tanulót lekötözték egy székbe. Demonstrációs céllal mindketten kaptak egy 45 voltos áramütést a székhez erősített készülékből.

milgram

A mit sem sejtő tanárt ekkor egy szomszédos szobába vezették, ahol egy generátor volt 30 kapcsolóval. Mindegyik mellett felirattal, melyek szerint a feszültség 15 voltonként nőtt, 15-től 450 voltig. Ezenkívül minden felirat mellett minősítés is szerepelt, „enyhe áramütés”-től „vigyázat: súlyos áramütés”-ig. Az utolsó két kapcsoló „XXX”-szel volt megjelölve.

Felkérték, hogy olvasson fel egy szópárokat tartalmazó listát, amit a tanulónak el kellett ismételnie. Ha helyesen válaszolt, továbbhaladtak a következő szópárra.

Helytelen válasz esetén a tanárnak növekvő feszültségű áramütést kellett adnia a tanulónak, 15 volttól indulva. Valójában a tanulót alakító színész csak eljátszotta a szimulált áramütések hatásait.

Elérve a 150 voltot, a tanuló elkezdett könyörögni, hogy fejezzék be a kísérletet. A kísérletvezető viszont jelentőségteljesen azt mondta a tanárnak: „A kísérlet szerint folytatnia kell. Kérem, folytassa!” Ezután, folytatva a kísérletet az emelkedő feszültségekkel, a színész fokozódó kellemetlenséget, majd komoly fájdalomérzetet játszott el, végül már kiabált, hogy állítsák le a kísérletet.

milgram2

Ha a tanár szerepét betöltő résztvevő nem akarta folytatni, a kísérletvezető elmondta neki, hogy ő, a kísérlet vezetője vállal minden felelősséget a tanuló épségéért, és a kísérlet szerint a tanárnak tovább kell folytatnia.

Az eredmény drámai: a résztvevők 65 százaléka elment egészen 450 voltig, ami halálos áramütést jelent, és ez fel is volt tüntetve. 300 volt alatt pedig egyikük sem állt meg.

Ennyit számít tehát az autoritás, illetve a tekintélyt parancsoló megjelenés (szakáll, fehér köpeny, stb.). Amikor ehelyett egy szedett-vedett megjelenésű asszisztens állt ki, neki sokkal kevésbé engedelmeskedtek. Az is sokat számított, hogy az áldozat másik szobában volt, így pszichésen sokkal kevésbé élte át az alany a helyzetét, mintha egy légtérben lettek volna.

A stanfordi börtönkísérlet

Ez az egyik leghíresebb pszichológia kísérlet, ráadásul Philip Zimbardo Hősök Tere-projektje révén Magyarországon is ismert. Tehát csak röviden a lényeg: 24 embert véletlenszerűen felosztottak két egyforma létszámú részre, „rabokra” és „őrökre”. A Stanfordi Egyetem pszichológia tanszékének alagsorát berendezték egy valódi börtön mintájára. Egy egyetemi hallgató volt az őrök főnöke, Zimbardo pedig a börtönigazgató.

Zimbardo kéthetesre tervezte a kísérletet, de végül hat nap után félbe kellett szakítania, annyira eldurvult a helyzet: az őrök egyre erőszakosabban bántak a rabokkal, olyan nagyon beleélték magukat a szerepükbe. Gyakorlatilag kijött belőlük az állat. A levont következtetés az volt, hogy egy adott szituáció óriási erővel bírhat, ha elég átélhetően ki van dolgozva.

Egy látszólag felesleges opció is mindent megváltoztathat

A The Economist marketingeseinek zseniális és formabontó ötlettel sikerült növelni a nyomtatott lapra előfizetők számát. Három opciót biztosítottak: aki csak az online verziót szerette volna, annak 59 dollárt kellett fizetnie, aki csak papíralapút, annak 125 dollárt. Harmadik lehetőségként pedig kérhették mindkettőt, ami szintén 125 dollárba került.

economist

Az eredmények következőképpen alakultak: 16 százaléknak elég volt az internetes hozzáférés, csak a papíralapút 0 százalék, tehát senki nem választotta, ugyanazért az összegért mindkettőt viszont 84 százalék, ami kiemelkedően jónak számít.

Felmerül a kérdés, mi szükség volt a középső lehetőségre, ha teljesen irracionális és nyilván senki nem választja. A válasz pedig meglepő.

Ugyanis amikor csak kettőből lehetett választani, az arányok gyökeresen megváltoztak: sokkal többen (nagyjából kétharmadnyian) választották kizárólag az online kiadást kevesebb pénzért.

Ennek minden bizonnyal az volt az oka, hogy ha látjuk, hogy ugyanazért az összegért többet is kaphatunk, lélektanilag sokkal könnyebb az utóbbi mellett dönteni. Ha viszont csak egy olcsóbb és egy drágább opció van, nyilván nagyobb valószínűséggel választjuk az olcsóbbat.

(A nagy érdeklődésre való tekintettel az előadás június 14-én újra elhangzik majd. Ha elmennél rá és megnéznéd élőben is, IDE KATTINTVA találsz részleteket róla.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk