JÖVŐ
A Rovatból

Villámaszályokra is készülhet a magyar mezőgazdaság

Ezek a hirtelen fellépő aszályok gyorsan, néha néhány hét, vagy mindössze néhány nap alatt alakulnak ki. Az előrejelzésük nagyon nehéz, a hatásuk azonban pusztító lehet.

Link másolása

Az aszályok általában hosszú és lassan kialakuló veszélynek számítanak, a Kárpát-medence éghajlatának is része a nyári aszályos időszak, amire lehet és kell is készülni. Ezzel szemben a villámaszály (akár a villámárvíz) gyorsan kialakulhat, és a "normális" állapotokat néhány hét alatt kritikusan szárazra változtathatja, hatalmas károkat okozva a mezőgazdaságnak és az ökoszisztémáknak. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a párolgási sebesség változásai a villámaszály megjelenésének erős indikátorai. Pont a gyorsasága miatt nagyon nehezen előrejelezhető, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal is egy kísérleti stádiumban lévő előrejelzési rendszeren dolgozik, hogy legalább két hétre előre tudják jelezni a veszélyt. Amiből az általunk okozott és hajtott globális felmelegedés miatt várhatóan egyre több lesz, Európában és Magyarországon is. Hazánkban a növekedés értéke a pesszimista, kibocsátáscsökkentés nélküli forgatókönyv szerint várhatóan akár 15-20%, de még a felmelegedés 2 Celsius-fokos korlátozása esetén is legalább 5-10% lesz, a termőföldek 35%-án pedig nagy valószínűséggel várható villámaszály kockázat a század végére. Az azonnali kibocsátás-csökkentés mellett elengedhetetlen, hogy a mérőhálózat fejlesztésével és szakértők bevonásával Európában és hazánkban is növeljük a villámaszályok kialakulásához köthető folyamatok megértését. Az alkalmazkodás kulcsa emellett a mezőgazdaság ellenálló képességének növelése és a vízhiányos időszakok során várható kockázatok csökkentése természetes vízmegtartó megoldásokkal.

Az ENSZ mára már jobban ismert éghajlatváltozással (UNFCCC COP) és az egyre nagyobb hangsúlyt kapó biodiverzitással kapcsolatos nemzetközi konferenciái (UN Biodiversity Conference) mellett az előbbieknél ritkábban, kétévente megrendezésre kerülő elsivatagosodással foglalkozó esemény elnöke szerint nagy bajban van a mezőgazdaság. Az szakértő szerint a vízhiány és a rossz mezőgazdasági gyakorlatok már a 1,5 Celsius fokos felmelegedés elérése előtt jelentős kockázatot jelentenek az élelmezés szempontjából.

A lassan tévesen „megszokottá váló” extrém időjárási események, mint a hőhullámok, aszályok, árvizek mellett olyan szélsőségek is egyre gyakoribbá válnak, mint a mindössze két évtizede nevet kapó villámaszályok. Ezek a hirtelen fellépő aszályok gyorsan, néha néhány hét, vagy mindössze néhány nap alatt alakulnak ki.

Az ilyen típusú aszályok előrejelzése még nagyobb kihívást jelent a lassabban kialakuló, de tartósabb aszályokhoz képest.

A villámaszályok kedvezőtlen hatással lehetnek a vízkészletekre, a terméshozamra és a termés minőségére, különösen, ha az aszály a vegetációs időszakban következik be. Gyors kialakulásuk miatt a közösségeknek és a döntéshozóknak kevesebb idejük van felkészülni a lehetséges hatásokra. 2012-ben egy súlyos, hirtelen fellépő aszály az Egyesült Államokban 30 milliárd USD gazdasági veszteséget okozott. Hasonló esemény eredményezett jelentős károkat 2013-ban Kínában, 2015-ben Afrikában és 2017-ben az USA északi részén.

Gyorsasága miatt veszélyesebb lehet a „normál” aszálynál is

Az aszályok általában hosszú és lassan kialakuló éghajlati veszélynek számítanak. A Kárpát-medence éghajlatának része a nyári aszályos időszak, amire lehet és kell is készülni, bár a tavalyi év megmutatta, hogy van, amire nagyon nehéz, vagy egyenesen lehetetlen. A tartós csapadékhiány kiszárítja a talajt és a növényzetet, amit a folyók és tavak vízszintjének csökkenése követ.

Az aszályok nagy területeken éveken át tartósak lehetnek, ami az emberekre és a környezetre nézve láncreakciószerű következményekkel járhat. Afrika egyes területein például hat egymást követő esős évszakban elmaradt a várt csapadék, ami széles körű élelmiszerhiányhoz és tömeges migrációhoz vezetett.

Ezzel szemben a villámaszály gyorsan kialakulhat, és a „normális” állapotokat néhány hét alatt kritikusan szárazra változtathatja.

A villámaszályok hasonlítanak a villámárvizekhez, mivel hirtelen jelennek meg és nehezen előrejelezhetők. Következésképpen a hatások súlyosak lehetnek, mivel kevés idő áll rendelkezésre a felkészülésre és a probléma kezelésére, mielőtt túl késő lenne.

A villámaszályok jellemzője a talajnedvesség gyors csökkenése a felső talajrétegekben. Gyors kialakulásuk és fokozódásuk miatt súlyos hatással vannak az ökoszisztéma termelékenységére. Ezért fontos az aszály-előrejelző rendszerek fejlesztéséhez, hogy megértsük a kezdeti mechanizmusaikat.

Egy, az Environmental Research Letters-ben megjelent tanulmányban Európára vonatkozóan vizsgálták a villámaszályok okozta vegetációt sújtó kockázatokat. A villámaszályok korai szakaszában, amikor átmenetileg elegendő talajvíz áll rendelkezésre, a növényzet megfigyelései pozitív reakciókat mutattak (pl. megnövekedett párolgás), amelyek valószínűleg hozzájárulnak a talajnedvesség további csökkenéséhez.

A talaj folyamatos kiszáradásával azonban a villámaszályok már negatívan hatnak a növényzetre, például a fotoszintetikus aktivitás csökkenését és a lombkorona pusztulását okozták a vizsgált régiókban. Ezek a folyamatok néhány héten belül lezajlanak, ami kihívást jelent az előrejelző rendszerek számára, amelyek nem biztos, hogy képesek ennyi időn belül észlelni a változásokat.

A kockázatok vizsgálata során különösen fontos a talajnedvesség villámaszály előtti állapota, amely szorosan összefügg a vegetáció kezdeti állapotával, és a növényi vízstressz talajnedvességi küszöbértékének a közelségével.

Növekvő kockázat globálisan, Európában és Magyarországon is egyre több lesz

A rangos Science folyóiratban megjelent tanulmányban azt vizsgálták, hogyan változott az aszályok és villámaszályok aránya az elmúlt 60 év során.

A világ 33 globális régióját vizsgálva 74%-uk esetén növekedett a villámaszályok aránya a lassabban kialakuló aszályos időszakokhoz képest.

Ez az átmenet különösen jelentős volt Észak- és Kelet-Ázsiában, a Szaharában és Európában is. Nőtt továbbá több régióban a villámaszályok kialakulásának sebessége, köztük Észak- és Közép-Ázsiában, Ausztráliában és Európában.

Egy másik tanulmányban vizsgálták a villámaszályok veszélyének várható változását. Ez alapján hazánkban a növekedés értéke a pesszimista, kibocsátáscsökkentés nélküli forgatókönyv szerint várhatóan akár 15-20%. Még abban az esetben is, ha sikerül is a 1,5 Celsius-fokos célokhoz képest túllövéssel, de valamelyest 2 Celsius-fok alatt korlátozni a felmelegedést (optimista forgatókönyv), legalább 5-10%-os növekedés várható.

A kutatók vizsgálták továbbá a villámaszályok sújtotta területek arányának várható változását is. Az eredményeik alapján

a hazánkat is magába foglaló Kelet-Európai régióban még a legoptimistább vizsgált forgatókönyv szerint is a termőföldek 35%-án várható villámaszály kockázat a század végére.

Kibocsátás-csökkentésre és alkalmazkodásra egyaránt szükség van

A kutatások alapján minden villámaszályos időszakot a párolgási sebesség hirtelen növekedése előzött meg, amelyet a hőmérséklet, a szél és a beérkező napsugárzás változása okozott. A talajnedvesség az aszály kezdete előtt bőséges volt, de a párolgás növekedésével csökkent.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a párolgási sebesség változásai a villámaszály megjelenésének erős indikátorai.

Ha a villámaszályokat nem sikerül előrejelezni, az jelentős károkat okozhat a mezőgazdaságban és az ökoszisztémákban, így az azok nyújtotta szolgáltatások minőségében és mennyiségében is. A villámaszályok előrejelzése kritikus fontosságú a sikeres kárenyhítés és kármegelőzés szempontjából.

A jelenleg meglévő aszályfigyelő eszközöket elsősorban a lassabban kialakuló hagyományos aszályok megfigyelésére tervezték, és nem biztos, hogy megfelelően tudnak reagálni a hirtelen fellépő aszályokra.

Ezért az ökoszisztémák villámaszályokra adott válaszreakcióinak egyedi jellemzőivel kapcsolatos ismereteink javítása kulcsfontosságú a hatékony korai figyelmeztető és riasztó rendszerek létrehozásához.

A villámaszályok osztályozása, a kialakulásban szerepet játszó környezeti tényezők változásának minél pontosabb feltérképezése és ezen folyamatok előrejelzése aktív kutatási terület. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) jelenleg egy kísérleti stádiumban lévő rendszeren dolgozik, melynek célja a villámaszályok előrejelzése legalább két héttel korábban.

Ahogy a biztonságos energiaellátás, úgy a villámaszályok okozta társadalmi-gazdasági károk csökkentése és megelőzése sem lehetséges a meteorológiai szolgáltatások fejlesztése nélkül. Az azonnali kibocsátás-csökkentés mellett elengedhetetlen, hogy a mérőhálózat fejlesztésével és szakértők bevonásával Európában és hazánkban is növeljük a villámaszályok kialakulásához köthető folyamatok megértését.

Az alkalmazkodás kulcsa emellett a mezőgazdaság ellenálló képességének növelése és a vízhiányos időszakok során várható kockázatok csökkentése természetes vízmegtartó megoldásokkal.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: